II. Rákóczi Ferenc születése - Emléknap

II. Rákóczi Ferenc születési körülményeiről hallgatnak a források, a hagyomány a borsi kastély emeleti sarokszobájához köti az eseményt.

II. Rákóczi Ferenc latin nyelvű Vallomásaiban adta meg születése adatait, idejét, 1676. március 27-ét, és jelölte meg helyét: „mi házunk borsi kastélyában”. Műve 1876-ban jelent meg nyomtatásban. „Zavar fog el, Uram, és elpirulok, midőn születésedet s annak körülményeit megfontolom és a magaméra gondolok. Te Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születel, én meg palotában; te ökör és szamár közt szegény pásztorok körében, én – a por és féreg a te színed előtt – udvarjárók nagy csődületében. Szülőid szegények, az enyimek fejedelmek; te szegénységben jössz a világra, én bőségben…”

Franciául megírt Politikai és erkölcsi végrendeletének 1751. évi, hágai impresszummal, de valójában Párizsban megjelent kiadásához azonban már csatoltak egy rövid életrajzot. Ez szintén tartalmazta a születés évét és helyszínét: „Rákóczi Ferenc, aki második e néven, 1676-ban született a borsi (Borshi) kastélyban, amely nem esik messze a pataki vártól”.

Magyarországon a XVIII. század közepéig ülve vagy állva szültek. A magzatot bábák segítették a világra. Függetlenül a szülő nő társadalmi helyzetétől, akár nemesasszony, akár jobbágy asszony, vagy polgárfeleség, ugyanolyan eljárásokkal könnyítették szülését.

Az újszülöttet a kor szokása szerint mielőbb igyekeztek megkeresztelni. Mikor és hol ? Máig nem tudjuk a pontos választ. Feltehető, hogy a család udvari lelkésze keresztelte „Ferenc Lipótnak” Borsiban, esetleg Munkács várában.

A csecsemőt a Rákóczi-család monogramjával díszített vörösréz bölcsőjébe fektették. A bölcső két tartórúdra függesztett vörösréz bölcső volt. Oldalán kivert gombok, két zárólapján indákkal körülvett címerlap. Rajta monogramok. GG az elsőszülött fiú, György nevét jelezte, a VM, a „Virgo Maria”, Szűz Mária jelentést hordozhatta. Mindez jól mutatta, hogy a kortársak hittek a szemveréstől óvó tárgyakban. A díszítéseknek, ábráknak ilyen szimbolikus jelentése volt.

Az ún. Rákóczi bölcső 1953-ig az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményében volt. Abban az évben a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi kiállítására Kolozsvárról Budapeste kölcsönözték. R. Várkonyi Ágnes írt a kiállított tárgyhoz magyarázó szöveget. A kiállítás végeztével a bölcső visszaindult Erdélybe. Mai őrzési helye – a kutatások ellenére – nem ismert.

Tamás Edit