A várható gyermekáldás híre

A gyermek a jövő záloga. Így tartották ezt a Rákóczi-családban is. Az 1645-ben született I. Rákóczi Ferenc 1666-ban házasodott meg, de az 1670-es évek első felében még nem volt fiú örököse. Ebben az időszakban Európában minden harmadik-negyedik csecsemő érte meg a felnőtt kort. Nagy volt a gyermekhalandóság. Ahhoz, hogy egy nemesi családban két gyermek érje meg a felnőtt kort, általában öt-hat gyermeket kellett világra hozni az anyának.

A Rákóczi-család csecsemőkorban elhunyt fia, György 1667-ben, leánya, Julianna Borbála 1672-ben született. A fiúgyermekre áhítozó családfő és felesége, Zrínyi Ilona 1675 őszén tudatták családtagjaikkal a várható újabb gyermekáldás örömét. A hírre 1675. szeptember 27-én Kistapolcsányból keltezett levelet I. Rákóczi Ferenc másod-unokatestvére Rákóczi Erzsébet s a „Rákóczi-háznak szerencsés megszaporodására” köszöntött benne „egy ital borocskát”.

A házaspár igyekezett védett helyen várni a szülés idejét. A Bodrog árterületében épült borsi kastély a XVII. század második felében a Rákócziak leglakájosabb központja, gyakran tartózkodtak itt a család tagjai. Nem jelentéktelen vidéki udvarház, Lorántffy Zsuzsanna kibővíttette reneszánsz várkastéllyá. Mészáros Kálmán kutatásai által tudjuk: az adatok egyértelművé teszik, hogy Borsit a család tudatosan választotta a szülés helyéül. Nem a felkelők elől menekülve, egy munkácsi utazást megszakítva tértek be oda. A szülés nem „az átélt izgalmak” hatására kezdődött meg.

R. Várkonyi Ágnes írta: „1675 végét Rákóczi fejedelemék már Borsiban töltötték, a Sárospataktól egy lófuttatásnyira fekvő maroknyi falu szélén emelkedő kastélyuk némileg védett falai között. […] Az idő előrehaladtával megérkezett Borsiba az öreg fejedelemasszony [Báthory Zsófia] széles, régi hintóján, hat fekete kedvenc paripájával.” Udvari papja, Kiss Imre jezsuita páter úrnőjével együtt Borsiban tartózkodott.

Bizonyára több bába is várta szülést. Lehet, hogy elhívták a kassai, eperjesi vagy a lőcsei orvost is? Elképzelhetjük: oda volt készítve több rend patyolatlepedő, kising, pólya, gyermekfürösttő medence rézből vagy fenyőfából. Az asztalon üvegek: rutaolaj, gyöngyvirágvíz, fahéjvíz, fehérliliomvíz.

A borsi kastély Báthory Zsófiáé volt ekkor: fia zálogosította el neki a császárnak fizetendő hatalmas váltságdíj egy részének ellenértékeként. Rákóczi születése után a várkastély elpusztult, és régi fényét többé sosem nyerte vissza. Az uradalom egy dátum nélküli urbáriuma szerint a borsi kastélyt Fekete János rebellis gyújtotta fel 1678-ban. Bővebben R. Várkonyi Ágnes könyvében (A fejedelem gyemekkora) és Mészáros Kálmán tanulmányában olvashatunk a témáról.

Tamás Edit