Rákóczi konferencia

Részletek: Kategória: Rövid hírek; Készült: 2026. október 15

A szikszói csata - a ”hosszú béke” legnagyobb keresztény hadi sikere

Részletek: Kategória: Rövid hírek; Készült: 2026. október 07

Röplap: Szikszó felmentése. Ismeretlen mester rézkarca, 1590 körül, Magyar Nemzeti Múzeum

Az Abaúj megyei Szikszó a XV. századtól látványosan fejlődött. A Kassára, Lengyelországba vezető út keresztülvezetett rajta. A módos mezőváros szellemi pezsgése is jelzi a település XVI. századi virágzását. Fülek vára 1554-től török kézen volt és ez megnyitotta az utat az egri vár háta mögötti portyákra. 1550-es évektől nem múlt el évtized, hogy a török le ne sújtott volna Szikszóra. A kisebb erővel történő rablótámadásokra, büntető hadjáratok ellen a templomot építették ki erősséggé. Magas lőréses védőfalat építettek a XIV-XV. században épült háromhajós, gótikus templom köré, ásott vizesárokkal kiegészítve.

Bővebben...

Főhajtás az aradi mártírok előtt

Részletek: Kategória: Rövid hírek; Készült: 2026. október 06

Kevesek számára ismert a történelmi Arad megyében található helységnév, Csigérszőlős. A történetírásban és a köztudatban is úgy maradt fenn, hogy „Világoson tették le a fegyvert” 1849. augusztus 13-án. Valójában nem ott történt! Világoson nem írtak alá semmit, csupán tárgyaltak Bohus báró kastélyában. A fegyverletétel a Pankota és Csigérszőlős közötti malom környékén zajlott le. A Magyar Múzeumi Történész Társulat tagjai szeptember második felében az 1849. augusztus és október közötti eseményekre emlékeztek a történelmi helyszíneken. A Világos melletti szőlősi "rónán", a Csiger patak mentén megkeresték a fegyverletétel helyét, a romos malom épülete is áll még az országúttól nem messze. A méteres növényzetben megbúvó fakeresztet a helyi terepi ismerettel rendelkezők megtalálhatják.

Bővebben...

Mikes Kelemen halálának évfordulója

Részletek: Kategória: Rövid hírek; Készült: 2026. október 02

Ezen a napon hunyt el 265 évvel ezelőtt II. Rákóczi Ferenc fejedelem híres íródeákja, a magyar széppróza megteremtője, Zágoni Mikes Kelemen.
Mikes Kelemen 1690-ben született az erdélyi Zágonban. Apai nagyapja, Mikes Zsigmond szerezte meg Zágont a családnak, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem jóvoltából. Apját, Mikes Pált – aki Thököly Imre buzgó híve volt – a császáriak elfogták és börtönbe vetették, majd hamarosan kivégezték, így Mikes Kelemen Boér Ferenc gyámsága alatt nőtt fel, és hatására katolizált.

Bővebben...