• A kuruc csapatok 1703-ban foglalták el Sárospatakot

    1703 nyarán II. Rákóczi Ferenc egyre növekvő seregének egyik egysége a Tiszán átkelve a Bodrogközön nyomult előre. Augusztus 28-án foglalták el a kuruc csapatok a pataki várat. Bevonulásukkor várkastély egy szerencsétlenség folytán kigyulladt. A tűzvész súlyosan megrongálta a belső várat, megsemmisítvén a tetőzetet, a festett famennyezetes emeleti termeket. Csupán a déli szárny földszinti és emeleti helyiségei maradtak épségben. A szabadságharc évei alatt csak részben állították helyre az épületeket, például zsindelytetővel befedték a várkastélyt. A fejedelem pataki tartózkodása során a déli szárny épségben maradt emeleti teremsorában lakhatott, a korábban ebédlőnek használt helyiségben tartotta audenciáit.

    II. Rákóczi Ferenc 1707-et követően gyakran megfordult Sárospatakon. Hosszabb időn át itt tartotta udvarát. Titkárának Beniczky Gáspárnak naplója és Csécsy Jánosnak, a pataki református kollégium professzorának krónikája tájékoztat minderről.

    Utoljára 17l0. október 5. és 18. közötti napokat töltötte itt. Innen kíséretével az ungvári várba ment, magával vitte pataki udvarának maradványait, málháit. Esterházy Antal parancsnoksága alatt hagyta Patakot. Rákóczi figyelmeztetése ellenére a kuruc csapat menekülve vonult vissza a Bodrogköz irányába, felszedve maga mögött a Bodrogon átívelő fahíd gerendázatát. 1710. november 10-én foglalták el a császári csapatok Sárospatak várát.

     

    Tudta-e

    - a Sárospatakon őrzött kuruc zászló felirata: „Pro Deo et Patria” – „Istenért és a Hazáért”? Festett évszáma töredékes, az első három szám, „170” olvasható mindössze.

    - Rákóczi a szabadságharc alatt először 1707. február 11-én látogatott Patakra?

    - Sáros-Nagy-Patak és Sáros-Kis-Patak lakossága a XVII-XVIII. század fordulóján többségében református volt?

     

    Kép:

            Sárospatak XVII. századi látképe

     

     

  • „.. nagy péntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyánkat, halálokat kell siratnunk, ...”

    A Rákóczi emigráció törökországi éveinek történetét Mikes Kelemen írta meg a „Törökországi levelek”-ben, 1717-1758 között. Ő örökítette meg 1735. április 8-án a fejedelem halálát:

     

     

    „Amitől tartottunk– abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivéve ma közülünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel, ma nagy péntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyánkat, halálokat kell siratnunk,...”

    „... fejedelmi rangját mindig méltósággal viselte, nem engedte, hogy a bajok leteperjék...” -írta róla César de Saussure, aki halálának is tanúja is, s kinek levelei és feljegyzései fontos adatokat tartalmaznak a bujdosók életéről.

    II. Rákóczi Ferenc személyében halt meg Erdély utolsó fejedelme. Szívét – végakarat szerint – Franciaországba, Grosbois-ba küldték, a kamalduliak kolostorába. Szintén végakarata volt, hogy édesanyja mellé Konstantinápolyba temessék el. Hamvait 1906-ban hazaszállították és a kassai székesegyházban temették el.

    Tamás Edit

  • 1703-ban adta ki II. Rákóczi Ferenc a Brezáni kiáltványt

    1703-ban adta ki II. Rákóczi Ferenc a Brezáni kiáltványt

    A XVIII. század első éveiben a súlyos elnyomás ellen kuruc mozgalmak bontakoztak ki az országban. Ezek közül kiemelkedett a tiszaháti felkelés. Tehetséges vezetőjük, Esze Tamás 1703 tavaszán kapcsolatot keresett a Brezán várában tartózkodó II. Rákóczi Ferenccel és Bercsényi Miklóssal. Rákóczi (1676-1735) 27 esztendős volt ekkor. Bercsényi Miklós (1665-1725) több mint egy évtizeddel idősebb barátjánál.

                Rákóczi elfogadta hadi népének a felkelőket. 1703. május 6-án közzétette a „Brezáni kiáltványt”-t amelyben fegyverbe szólította az ország nemes és nem nemes lakosságát a császári uralom ellen. „Mert egyedül az én személyem volt az, amely az én házam, az én őseim tekintélyénél fogva az egyformán gondolkozók szándékait egyesíteni birta és a külföld keresztyén uralkodóinak baráti támogatását kieszközölhette....” Kinevezte Esze Tamást gyalogoshadai ezereskapitányává és megbízta a felkelés előkészítésével. Az átadott zászlókra „Cum deo pro Patria et Libertate” - „Istennel a hazáért és a szabadságért”, valamint „Iustam causam Deus non derelinquet”- „Az Isten az igaz ügyet el nem hagyja” írták. Rákóczi zászlai jelmondatával is kifejezte azt, hogy országa jövője a keresztény világgal, Európával közös. Önálló államiságot, érdekegyeztetést követelt.

                Erről írt kezdősora alapján „Recrudescunt”-nak nevezett másik kiáltványában is. „Megújulnak a dicsőséges magyar nemzet sebei” - a keresztény világ minden fejedelmének és respublikáinak szóló kiáltvány a külföldiek jóindulatát kéri a mozgalma és a magyar nép számára.

    1703 május 21-én Váriban és Tarpán, 22-én Beregszászban kibontották zászlóit, felolvasták a „Brezáni kiáltványt”, kirobbant a tiszaháti felkelés.

     

    Tudta-e

    -Esze Tamás (1666-1708) tarpai sókereskedő jobbágy volt?

    - Esze Tamás az 1690-es évek közepén kapcsolódott be a szegénylegények szervezkedésébe? A hegyaljai kuruc felkelés idején azonban nem vett részt az eseményekben. A kirobbanása előtt Károly Sándor szatmári főispán letartóztatta.

    - a Brezáni kiáltvány/pátens névadó települése az egykori lengyelországi Brezna, a mai Ukrajnában található Berezsani (Бережани) városa? Ma közel 20 ezer lakosa van.

    - latin pátens szó jelentése parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyílt parancs, nyílt levél volt?

    - a múzeumunk kiállításán látható eredeti Rákóczi zászló felirata a következő: „Pro deo et Patria” - „Istenért és a Hazáért”.

    - Esze Tamás és társai Rákóczi parancsa ellenére bontották ki 1703 májusában a zászlókat?

    - 1703. június 7-i keltezésű Recrudescunt valójában 1704 januárjában jelent meg?

    - a kuruc kor egyik történész kutatója, Esze Tamás, a brigadéros bátyjának, Mártonnak a leszármazottja? Megírta a Rákóczi-szabadságharc zászlait kibontó Esze Tamás élettörténetét is.

     

    Kép:

    Töredék Rákóczi zászlajából

    XVIII. sz. első évtizede. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei

     

    1. Rákóczi Ferenc 1703-ban

    Ismeretlen mester XVIII. sz.-i festménye után, XX. sz.-i másolat

     

  • 1703-ban szabadságharc kezdetén II. Rákóczi Ferenc Vereckénél lépett magyar földre

    A brezáni kiáltvány és a zászlóbontás után a tiszahátiak megkezdték a harcot. Károlyi Sándor szatmári főispán ugyan elrendelte a vármegye mezővárosaiban és falvaiban a kurucok üldözését és elfogását, a mozgalmat azonban már nem lehetett elfojtani. A dolhai csata 1703. június 7-én a kuruc sereg vereségével végződött, a Rákóczi zászlaja alá gyülekezett felkelők visszahúzódtak a hegyek közé. Várták Rákóczi hazatértét Lengyelországból. II. Rákóczi Ferenc június 9-én indult el Galíciából Magyarország felé, eközben Bercsényi zsoldosok fogadása ügyében Varsóba ment. A magyar-lengyel határon Klimiec falunál találkozott II. Rákóczi Ferenc Esze Tamással és néhányszáz főnyi paraszthadával.

    Rákóczi 1703. június 16-án, a Vereckei-hágónál lépte át a határt. „Másnap folytattam utamat és egy Skole nevű faluhoz értem Lengyelországban… Skole lakói azonban utamat álltak. De a szóváltás közben egy zsidó felismert, s a vita örömmé meg udvariassággá változott. Érkezésem hírére előjött egy Petronius Kaminski nevű derék öregember – az orosz szerzetesek szomszédos kolostorának főnöke, aki engem valaha még mint gyermeket a karján hordozott -, örömkönnyeket ontott láttomra, nem tudott betelni látásommal, és elkísért egészen a határig. …Minthogy másnap reggel nem érkezhettünk el a kijelölt helyre, megszálltunk egy Klimiec nevű faluban, a Magyarországot és Lengyelországot elválasztó Beszkid-hegyek lábánál. Ez ha jól emlékszem, 1703. Június 16-án volt.

    Nagyobb biztonság céljából elrendeltem, hogy vezessék hozzám a hegy tulsó oldalán tartózkodó csapatokat. Déltájban érkeztek, botokkal és kaszákkal felfegyverkezve. Ötszáz ember helyett alig kétszáz gyalogos, rossz parasztpuskákkal fölszerelve, és ötven lovas. Vezérük Esze Tamás volt, egy paraszt, tarpai jobbágyom, és Kis Albert…

    Miután az így összegyűlt kis parasztsereg első örömkitörését mérsékeltem, megszüntettem a lövöldözéseket és szóltam hozzájuk... Ekkor buzgó örömmel hűséget esküdtek nekem… Csapataim létszáma néhány nap alatt háromezer emberre emelkedett… Miután hadaink száma és bátorsága így megnövekedett, átléptem Magyarország határát…” –Részlet az Emlékiratokból.

    A következő hónapban csatlakozott a sereghez Ocskay László és Borbély Balázs lovassága, majd Bercsényi Miklós is megérkezett a lengyel katonákkal. A főként parasztokból álló felkelő sereg eleinte elrettentette a megyék nemességét, akik elsősorban a leverésén fáradoztak. A fordulatot a július 14-i tiszabecsi kuruc győzelem hozta.

    Rákóczinak azzal, hogy a függetlenségért folytatott harc élére állt, sikerült összefognia a népi kurucság mozgalmát a nemesi rendi ellenállással. A naményi pátensben a nemes, fegyverviselő rendeket, vármegyéket hívta táborába. Az 1703 augusztusában a vetési táborában kiadott pátensben a hadbavonult, zászlaja alá gyülekezett, fegyvert fogó parasztokat és közvetlen családtagjaikat mentesítette a közteher és a földesúri terhek alól a katonáskodás idejére. Kompromisszumos rendeletei hatására a nemesség is egyre nagyobb számban csatlakozott.

     

    Tudta-e

    - A Rákóczi-család által birtokolt nagy északkeleti uradalmak lakosságát a ruszin nép alkotta. Kapcsolódásuk a családhoz szinte patriarchális. Büszkén emlegetik, hogy ők a „gens fidelissima”, II. Rákóczi Ferenc leghűségesebb népe.

    - Rákóczi szigorúan megtiltotta, hogy pálinkát, vagy bort hozzanak a táborba.

    - Rákóczi gondolatai szép költeményben jutnak kifejezésre: Rákóczi Ferenc buzgó éneke:

    Magyar nemzet, kérlek téged az istenért,

    Hogy magyar magyarnak ne szomjuzza vérét,

    És senki ellenem ne fogja fegyverét,

    Mert én nem kívánom magyar veszedelmét.

     

    Képek:

    Magyar lovas. G. P. Rugendas mezzotintója, XVIII. sz. Magyar Nemzeti Múzeum

    Kuruc rajtaütés. G. P. Rugendas mezzotintója, XVIII. sz. Magyar Nemzeti Múzeum

                                 

     

  • 1708 novemberében és decemberében zajlott a sárospataki országgyűlés

    II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a Rendi Konföderáció három országgyűlést tartott.1705-ben Szécsényben, 1707-ben Ónodon, 1708-ban Sárospatakon.

    A nemzeti összefogás és a hadsereg megerősítése céljából hívta össze a Fejedelem a sárospataki országgyűlést. Október 28-án a szatmári táborból küldte ki országgyűlés meghívólevelét Rákóczi. A nemes vármegyék, az egyházi főméltóságok és a conventek, a kiváltságos területek (jász, kun, hajdú), a szabad királyi városok, a mezővárosok és regális urak voltak a címzettek.  

     

    Az országgyűlés november 28 és december 20 között ülésezett Rákóczi elnökletével. Első napján a conventuson összegyűltek névsorát állították össze.  A résztvevők száma az előző országgyűlésen résztvettekhez képest radikálisan lecsökkent. Az ellenség támadásai miatt több megye nem tudta elküldeni követeit. A dunántúli megyék követei nem tudtak megjelenni. A bányavárosokat a császári katonaság október végén elfoglalta, oda még a meghívót sem tudták elküldeni.

    Az ügyek közül az egyik legfontosabb a zárszámadás, azaz a költségvetés és elszámolás nyilvános vitája volt.  A gazdasági ügyek rendezése után a fegyverszünet és a béketárgyalások megindításáról tárgyaltak.

    Az országgyűlés törvényt hozott a harcoló jobbágyok sorsáról, biztosítva társadalmi felemelkedésük lehetőségét, kimondva a katonai szolgálatot kitöltő, végig kitartó jobbágyok hajdúszabadságát. Felismerve, hogy a háború folytatásának és sikeres befejezésének ez az egyetlen feltétele. Rendelkeztek Tarpa hajdúszabadságáról. December 18-án a fejedelem a szentesítette a törvényeket.

     

    Tudta-e

    -  II. Rákóczi Ferenc 1708  november 22-ére, a Zemplén megyei Tállya mezővárosába hívta össze az országgyűlést? A szállások alkalmatlansága miatt került át a helyszín november 19-én Sárospatakra.

    - a szokások szerint ez országgyűlés meghívóját a meghirdetett időpontnál 60 nappal hamarabb illett kiküldeni? Idő hiányában tért el ettől a szokástól Rákóczi. 

    - az országgyűlés pontos helyszínének meghatározása ma is kérdéses? A vár történetének írója, Détshy Mihály a nyugati szárny emeletén található „aranyas palotát” és a Vörös-torony lovagtermét (más szóval „öreg palota”) egyaránt rossz állapotúnak írja le a korabeli írott források alapján.

    - az országgyűlés idején, december 19-én a város piacán fejezték le az árulással vádolt Bezerédj Imre brigadérost és Botka Ádám alezredest?

    - Beniczky Gáspár fejedelmi titkár napjójában is olvashatunk az országgyűlésről?

    - a MNM Rákóczi Múzeuma Reneszánsz kőtárában kiállított egyik sírkő, egy fej nélküli férfit ábrázol? Sokak Bezerédj Imre sírkövével azonosítják.

    A sárospataki IX. tc. kimondja: „... mindazok a jobbágyok, akik a hadseregben a jelen háború végéig állandóan és hűségesen szolgálnak, s kiskorú gyermekeikkel távozni akarnak a földesúri telekről, a földesúri hatalom alól felszabadíttatnak, örök és feltételen szabadságot nyernek, s lakóhelyeik a hajdúvárosok módjára külön kiváltságokban fognak részesülni.”

    Képek:

    A lovagterem a Vörös-toronyban

    Bezerédj Imre kivégzése

     

  • 340 esztendeje halt meg Lorántffy Zsuzsanna

    Lorántffy Zsuzsanna 1600-ban született Ónodon, református felső-magyarországi családban. Apja, Lorántffy Mihály az ottani vár kapitánya volt. Zsuzsanna egész életében ragaszkodott gyermekkora helyszínéhez, a sárospatai várhoz.
    Zsuzsanna 16 esztendős korában, 1616 április 18-án kötött házasságot a 23 éves I. Rákóczi Györggyel. Házasságából öt fiú és egy leány született. Közülük, csak az 1621-ben született II. György és az 1622-ben világrajött Zsigmond érte meg a felnőtt kort.
    I. Rákóczi Györgyöt 1630-ban választották Erdély fejedelmévé. A család Gyulafehérvárra költözött. Zsuzsanna a fejedelemség történetének egy legmeghatározóbb fejedelemasszonya lett. Férjével együtt a református egyház és az iskolák legfőbb támogatói voltak.
    Lorántffy Zsuzsanna  többször elolvasta a Bibliát s két teológiai művet is írt. A Szentlélek származása nem maradt fenn. 1641-ben egy bibliai idézetgyűjteményt is kiadott  Moses es az Profhetak címmel. A hozzá köthető fennmaradt tárgyak többsége úrasztali terítő, s a legbecsesebb a Bibliája.


    1648-ban megözvegyült és kisebbik fiával, Zsigmonddal Sárospatakra költözött.  I. Rákóczi György végrendeletében a teljes családi vagyon feletti rendelkezést rábízta.  
    1659. október 30-án pataki otthonában írta meg végrendeletét, amelyben birtokait és ingóságait fiára és mindkét nemű leszármazottaira hagyta: Sáros-Patakot jószágával együtt, melyen mindenestül háromszázezer és tizenháromezer forint vagyon, az épületen és munitiókon kivül megnevezett fiam és mindkét ágon levő maradéki defectusán hagyom az egész nemes Magyarországnak, úgy, hogy sem ő fölsége fiscusa, sem más akárki valamely szin és fogás alatt, az nemes országtúl el ne vehesse, szakaszthassa, valamig az felül specificált summát az épületnek és munitióknak árával az nemes országnak le nem tennék érette...
    1660. április 18-án Sárospatakon érte a halál.
    „ tíz órakor éjjel ez világbul szép csendesen halál által kimúlék.” - írta Siralmas magyar krónikájában Szalárdi János.
    Október 17-én temették el a sárospataki vártemplomba. Halálával egy korszak ért véget a város történetében. Végrendelete 1950-ben teljesült: szeretett vára Magyarországé lett, múzeum nyílt benne, mely őrzi családja emlékét.  

    Tamás Edit
     

  • 345 esztendeje született II. Rákóczi Ferenc felesége

    Hessen-rheinfelsi Sarolta Amália 1679. március 8-án született Wanfriedben. Édesapja, Károly a hesseni-casseli kormányzó és tartománygróf. Édesanyja, Alexandra a Leiningen–Westerburg-család tagja. A herceg családjában született 17 gyermek közül tíz maradt életben.

  • 350 esztendeje Sárospatakon írták az ország történelmét

    A sárospataki vár legismertebb része a Sub Rosa terem, a sarokerkélyes szobácska. Elnevezését a bolthajtást összefogó rózsáról kapta. Itt ebben a helyiségben zajlottak a Wesselényi-féle szervezkedés szűk körű tárgyalásai.

    1670 április 9-én I. Rákóczi Ferenc meghívására a várban tartották utolsó megbeszéléseiket a felső-magyarországi ellenzékiek. Váratlanul megérkezett Tokaj várának parancsnoka tisztjei kíséretében. Másnap, április 10-én az összeesküvők döntése alapján I. Rákóczi Ferenc elfogadta Rüdiger Starhemberget. Néhány kísérőjével együtt Regéc várában fogságba vetették. Ezzel kezdetét vette a Habsburg-ellenes felkelés.

    A következő napon elkezdték Tokaj várának ostromát. Erre a jeladásra a felső-magyarországi megyék nemessége egymás után csatlakozott I. Rákóczi Ferenc felkeléséhez. A vármegyei bandériumok és Rákóczi magánhadserege sorra megszállta az utakat, átjárókat, a hajdúvárosok és a végvárak őrségei is oldalukra álltak.

    A kezdeti lendület azonban hamar megtört és a vezetők kegyelem reményében a fegyverletétel mellett döntöttek. Május 31-én Báthory Zsófia kegyelmet kért fia számára. A június 20-án létrejött egyezség már Rákóczi kapitulációjáról szólt. Patak várat 1670 június 24-én szállta meg a császári katonaság Spork parancsnoksága alatt. 1671 február 21-én Rákóczi és anyja megegyezett Lobkovitz Vendel császári biztossal. A felkeléssel okozott császári hadiköltségek fejében 400 ezer rajnai forintot fizetnek kártérítésként. Erről a megállapodást május 23-án Borsiban írták alá. I. Rákóczi Ferenc kegyelmet kapott. I. Rákóczi Ferencnek Regéc és Munkács kivételével minden várába császári őrséget kellett befogadni. A 400 ezer forintos kártérítés összegének előteremtéséhez Zrínyi Ilona 40 ezer tallér értékben rendelkezésre bocsátotta a férjétől kapott jegyajándékát (arany és ezüstékszereket). Ennek fejében férje zálogul adta számára Regéc várát és uradalmát.

    A felkelés vezetői számára a megtorlás fej és jószágvesztés lett. Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet, Bónis Ferencet 1671. április 30-án kivégezték. Kazinczy Ferenc ükapja, Péter Báthory Zsófia közbenjárására kapott kegyelmet. Ennek fejében katolizálnia kellett.

    Tamás Edit

     

  • 419 évvel ezelőtt választották Rákóczi Zsigmondot Erdély fejedelmévé

    A Bogát-Radvány nemzetségből származó köznemesi család lassú gyarapodása a XV. század közepén kezdődött. A család első birtoka a Zemplén megyei Rákócz volt.   Zsigmond és Ferenc szerezték meg 1517-ben az Abaúj megyei Felsővadászt, mely település a család előnevében szerepelt. A mohácsi csata utáni török elleni végvári harcokban folytatódott a Rákócziak felemelkedése, nevet, vagyont és hatalmat szereztek. Rákóczi János őseihez hasonlóan katonáskodott és vármegyei tisztségeket töltött be, nevezetesen a zempléni Csicsva várnagya és a megye alispánja volt. János fia, Rákóczi Zsigmond 1644-ben született Felsővadászon. Rákóczi Zsigmond Perényi Gábor sárospataki udvarában nevelkedett.

  • A Rákóczi birtokok elhelyezkedése Magyarországon

    A gazdagságot és hatalmat biztosító nagy kiterjedésű birtokokat Zsigmond alapozta meg, melyet a XVII. század első felében I. Rákóczi György tovább gyarapított. ÉK-Magyarország és Erdély hatalmas területeit uralták.

  • A szabadságharc kapujában: Brezán, 1703. május 6.

    1703 márciusának közepén egy kora tavaszi napon jelentették a brezáni várban: a városkában messziről jött idegenek kérdezősködnek Rákóczi fejedelemről. Ő évtizedek múlva így emlékezett a találkozásra: „Mikor beszédemről rám ismertek, könnyező szemmel, örömtől zokogva lábam elé borulva, szakadozott beszéddel üdvözöltek.” Pap Mihály és Bige György, két elszegényedett nemes követként levelet hoztak Rákóczinak a tiszaháti felkelőktől. Kérték, álljon az élükre, az egész ország benne reménykedik.
    A húsvét környéki újabb brezáni követjáráskor „A föld népe kész, csak legyen feje” tolmácsolták a tiszahátiak üzenetét. Ezután Rákóczi Magyarországra küldte egy emberét, aki nemcsak a közhangulatot, de a várak állapotát, a katonaság számát is felmérte.
    Egy hónap múltán, mikor hazatért Rákóczi követe, nem egyedül érkezett. Vele jött a tiszaháti felkelők vezetője, Esze Tamás, egy tarpai sókereskedő jobbágy is. Személyes találkozásukon Esze arról beszélt, hogy a nép lelkes, de türelmetlen. Rákóczi személyes jelenlétére van szükség, vagy látható kézzelfogható bizonyság kell arról, hogy a felkelők mellett áll.
    A 27 esztendős Rákóczi határozott: hazamegy és élére áll a fegyvert fogott népnek. 1703. május 6-án kibocsátotta a „Brezáni kiáltványt”-t amelyben fegyverbe szólította az ország nemes és nem nemes lakosságát a császári uralom ellen és zászlókat adott. Kinevezte Esze Tamást gyalogoshadai ezereskapitányává és megbízta a felkelés előkészítésével.
    1703 tavaszán Brezánban két addig elszigetelt mozgalom talált egymásra: a főúri-nemesi rendi ellenállás és a népi kurucság mozgalma.
    „Mert egyedül az én személyem volt az, amely az én házam, az én őseim tekintélyénél fogva az egyformán gondolkozók szándékait egyesíteni bírta és a külföld keresztyén uralkodóinak baráti támogatását kieszközölhette...” – emlékezett Rákóczi döntése körülményeire.

    A Brezáni kiáltvány, más néven pátens névadó települése az egykori lengyelországi Brezna. Ma Ukrajnában található, Berezsani (Бережани) városa.

    Kép: II. Rákóczi Ferenc 1703-ban
    Ismeretlen mester XVIII. századi festménye után, XX. sz.-i másolat
    Fotó: Váradi László

  • A szabadságharc kezdetén II. Rákóczi Ferenc Vereckénél lépett magyar földre

    Rákóczi 1703. június 16-án, a Vereckei-hágónál lépte át a határt. „Másnap folytattam utamat és egy Skole nevű faluhoz értem Lengyelországban… Skole lakói azonban utamat álltak. De a szóváltás közben egy zsidó felismert, s a vita örömmé meg udvariassággá változott. Érkezésem hírére előjött egy Petronius Kaminski nevű derék öregember – az orosz szerzetesek szomszédos kolostorának főnöke, aki engem valaha még mint gyermeket a karján hordozott -, örömkönnyeket ontott láttomra, nem tudott betelni látásommal, és elkísért egészen a határig. …Minthogy másnap reggel nem érkezhettünk el a kijelölt helyre, megszálltunk egy Klimiec nevű faluban, a Magyarországot és Lengyelországot elválasztó Beszkid-hegyek lábánál.

  • A várható gyermekáldás híre

    A gyermek a jövő záloga. Így tartották ezt a Rákóczi-családban is. Az 1645-ben született I. Rákóczi Ferenc 1666-ban házasodott meg, de az 1670-es évek első felében még nem volt fiú örököse. Ebben az időszakban Európában minden harmadik-negyedik csecsemő érte meg a felnőtt kort. Nagy volt a gyermekhalandóság. Ahhoz, hogy egy nemesi családban két gyermek érje meg a felnőtt kort, általában öt-hat gyermeket kellett világra hozni az anyának.



    A Rákóczi-család csecsemőkorban elhunyt fia, György 1667-ben, leánya, Julianna Borbála 1672-ben született. A fiúgyermekre áhítozó családfő és felesége, Zrínyi Ilona 1675 őszén tudatták családtagjaikkal a várható újabb gyermekáldás örömét. A hírre 1675. szeptember 27-én Kistapolcsányból keltezett levelet I. Rákóczi Ferenc másod-unokatestvére Rákóczi Erzsébet s a „Rákóczi-háznak szerencsés megszaporodására” köszöntött benne „egy ital borocskát”.

    A házaspár igyekezett védett helyen várni a szülés idejét. A Bodrog árterületében épült borsi kastély a XVII. század második felében a Rákócziak leglakájosabb központja, gyakran tartózkodtak itt a család tagjai. Nem jelentéktelen vidéki udvarház, Lorántffy Zsuzsanna kibővíttette reneszánsz várkastéllyá. Mészáros Kálmán kutatásai által tudjuk: az adatok egyértelművé teszik, hogy Borsit a család tudatosan választotta a szülés helyéül. Nem a felkelők elől menekülve, egy munkácsi utazást megszakítva tértek be oda. A szülés nem „az átélt izgalmak” hatására kezdődött meg.

    R. Várkonyi Ágnes írta: „1675 végét Rákóczi fejedelemék már Borsiban töltötték, a Sárospataktól egy lófuttatásnyira fekvő maroknyi falu szélén emelkedő kastélyuk némileg védett falai között. […] Az idő előrehaladtával megérkezett Borsiba az öreg fejedelemasszony [Báthory Zsófia] széles, régi hintóján, hat fekete kedvenc paripájával.” Udvari papja, Kiss Imre jezsuita páter úrnőjével együtt Borsiban tartózkodott.

    Bizonyára több bába is várta szülést. Lehet, hogy elhívták a kassai, eperjesi vagy a lőcsei orvost is? Elképzelhetjük: oda volt készítve több rend patyolatlepedő, kising, pólya, gyermekfürösttő medence rézből vagy fenyőfából. Az asztalon üvegek: rutaolaj, gyöngyvirágvíz, fahéjvíz, fehérliliomvíz.

    A borsi kastély Báthory Zsófiáé volt ekkor: fia zálogosította el neki a császárnak fizetendő hatalmas váltságdíj egy részének ellenértékeként. Rákóczi születése után a várkastély elpusztult, és régi fényét többé sosem nyerte vissza. Az uradalom egy dátum nélküli urbáriuma szerint a borsi kastélyt Fekete János rebellis gyújtotta fel 1678-ban. Bővebben R. Várkonyi Ágnes könyvében (A fejedelem gyemekkora) és Mészáros Kálmán tanulmányában olvashatunk a témáról.

    Tamás Edit

  • Akit XII. Ince pápa is fogadott – II. Rákóczi Ferenc Itáliában

    Történelmünk számos ismert, vagy akár szinte ismeretlen alakjának jelentősebb utazása benne van a köztudatban. Többük útinaplója kiadásra is került. II. Rákóczi Ferenc itáliai útjának említése jobbára kimarad az életét bemutató összefoglalásokból.   
    Alig múlt 17 esztendős II. Rákóczi Ferenc, amikor 1693. április 5-én számos kísérővel, szolgával Itáliába indult. Álnéven, Borsteim báróként utazott.  
    Vallomásaiban említi, hogy Velencében új látványosságot nyújtottak számára a tengerre épített büszke épületek, templomok, paloták. Ferrarán és Bolognán keresztül érkezett Firenzében, ahol négy hónapot töltött. A Salviattik palotájában kapott szállást. Az ő és a helyiek eltérő életmódját jól mutatja a Vallomásokból idézett mondata: „Az istentelenek csodálták állhatatosságomat, és a firenzei herceg egész társaságától és udvarától nagy távolságot tartó életmódomat sokan jámborságomnak tudták be, és valóban olyan voltam szemükben, mint egy bemeszelt síremlék.”
    Innen már csak két fős kísérettel folytatta útját. Felkereste Pisát, Livornót, Genovát, Torinót, Milánót, Pármát, Modenát, Lorettót, a híres búcsújáróhelyet. Rómában meglátogatta XII. Ince pápát, akitől  ereklyéket kapott. Vallomásaiban ezekre méltatlannak nevezi magát, hiszen ezek a felkelések, a fogsága idején (midőn mindenéből kifosztották) elkerültek tőle.  A telet (négy hónapot) Rómában töltötte. Geometriai, történelmi és földrajzi tanulmányokat, vívó- és táncgyakorlatokat folytatott. A kertek kellemességében  gyönyörködött és felkereste a régiségeket.
    1694-ben elején látogatott el Nápolyba. Itt hitetlen kíváncsisággal, kutatással próbálta megmagyarázni Keresztelő Szent János vérének csodáját. Lenyűgözte, de meg is mászta a Vezúv (egészen kráterének csúcsáig jutott fel) hegyének magassága.
    Nápolyból visszafelé újra Róma, majd a velencei farsang ünnepségeinek megtekintése keretezte tíz hónapos útját.  

  • Arany színre festett üveges hintó vitte Zrínyi Ilonát 1666. március 1-jén esküvőjére

    Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc Horvátország, ill. Erdély legtekintélyesebb családjának sarja. 1662-63 fordulóján már folytak a tárgyalások esküvőjük előkészítéséről. Ismert, hogy 1663. január 20-án már elküldték a szépséges leányzó képét Munkácsra. 1665 nyarán a trencséni fürdőben tartották a kézfogót (eljegyzést). A magyar hagyományok szerint szűkebb körben, Báthory Zsófia, Zrínyi Péter, Wesselényi Ferenc nádor és felesége, Széchy Mária vettek részt rajta. Itt látták egymást először a fiatalok.

      

  • Arany színre festett üveges hintó vitte Zrínyi Ilonát 1666. március 1-jén esküvőjére

    Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc Horvátország, ill. Erdély legtekintélyesebb családjának sarja. 1662-63 fordulóján már folytak a tárgyalások esküvőjük előkészítéséről. Ismert, hogy 1663. január 20-án már elküldték a szépséges leányzó képét Munkácsra. 1665 nyarán a trencséni fürdőben tartották a kézfogót (eljegyzést). A magyar hagyományok szerint szűkebb körben, Báthory Zsófia, Zrínyi Péter, Wesselényi Ferenc nádor és felesége, Széchy Mária vettek részt rajta. Itt látták egymást először a fiatalok. 


    Alig fél év maradt a házassági előkészületekre. Külön meghívót küldött a menyasszony és a vőlegény családja: Zrínyi Péter december 28-án, Báthory Zsófia január 7-én küldte szét az 1666. március 1-jén Zborón rendezendő szertartásra. A menyegzőt fejedelmien, országos jelentőségű eseményként szervezték meg. Meghívták az uralkodót, a főméltóságokat, a győri, a váci, a veszprémi püspököt, a főurakat, a vármegyéket és a felső-magyarországi városok képviselőit. Hivatalos volt a lengyel király, a krakkói püspök, a nagyhetman, több lengyel főúr, Báthory Zsófia lengyel rokonsága, Apafi Mihály erdélyi fejedelmet, a kancellár fia, Bethlen Miklós képviselte. 
    A menyasszony édesapjával és Aurorika húgával érkezett, a horvát bán leányához méltó reprezentációval, horvát címeres, zászlós lovascsapat kíséretében. Ez volt Ilona életének leghosszabb útja, még sohasem járt Északkelet-Magyarországon. 
    Március 1-jén Bártfa város nagy lakomát rendezett tiszteletére és egy díszserleget ajándékozott a menyasszonynak. A város előtti mezőn ünnepélyesen fogadta az érkező Ilonát I. Rákóczi Ferenc: arany színre festett üveges hintóba ültette. Ez akkor olyan luxusnak számított, mint manapság egy Rolls-Roys. Ezüsttel kivert vörös bársony hámba fogott hat pompás almásszürke húzta a hintót, s zeneszó mellett a násznép és lovassereg kísérte. 
    Egy óra alatt értek Zboróra. Közben Makovica vára alatt versenyfuttatást rendeztek, hogy a győztes átadja a menyasszonynak az ékes koszorút. A fejedelem Egyiptom nevű paripája győzött. 
    A zenés bevonulás rendjét úgy alakították ki, hogy a zászlók, címerek jelezzék, a horvátországi báni család leánya és az erdélyi fejedelmek leszármazottja köti össze életét. 
    Az egyházi szertartást a várkápolnában Szelepcsényi György esztergomi érsek, a Magyar Királyság egyházfője végezte. Az ifjú férj mesés nászajándékkal lepte meg Ilonát. 8900 aranytallért és különböző, 30 ezer tallérra becsült arany- és ezüstékszert adott. Ilona a szülői házból magával hozott ékszerekkel, az őt megillető örökséggel, a leánynegyeddel együtt dúsgazdagnak számított. 
     A vőlegény 21, a menyasszony 17 esztendős egybekelésük idején (a kor szokásrendje szerint 16-18 éves korukban kötöttek házasságot a leányok). Ilonának hozzá kellett szoknia, hogy fejedelemasszonynak szólítják. 
    Az ifjú pár egyik közös otthonát a sárospataki várban rendezte be, de gyakran tartózkodtak Makovicán és Borsiban is. Ezeket az uradalmakat kapta I. Rákóczi Ferenc anyjától. Az udvartartást fejedelmi fény és gazdagság jellemezte. Az erdélyi hagyományok, a lengyel és török hatások, nyugati holmik különleges egységet mutattak. 

    Tamás Edit

    Képek: I. Rákóczi Ferenc (1645-1676), Zrínyi Ilona (1649-1703)


  • Bujdosás a bujdosásban

    II. Rákóczi Ferenc a szatmári béke után 1711-ben az amnesztia helyett a száműzetést választotta. Amikor kitört a török–osztrák háború, a török szövetségben bízva 1717-ben elhagyta Franciaországot. A törökországi Rodostó lett életének utolsó állomása. „A bujdosásban is bujdosnunk kell” - írta Mikes Kelemen a Törökországi levelekben a száműzöttek rodostói helyzetéről. 1720-tól ennek a városnak az örmény negyedében élt a törökországi magyar emigráció: Sibrik Miklós, Zay András, Ilosvay János, Mikes Kelemen, néhány francia tiszt, a fejedelem udvari papja és orvosa, Bercsényi Miklós és felesége, Csáky Mihály, Esterházy Antal, Máriássy Ádám. A magyarok egykori lakóhelyét máig Magyarok utcájának nevezik. A Porta szerényen gondoskodott ellátásukról.

     

    A napok egyhangúsága közepette Rákóczi szigorú rend szerint élt. Egész nap foglalatoskodott, mint valami mesterember az esztergapadnál, s ájtatossággal, írással töltötte idejét. Vallásos elmélkedésben keresett vigasztalást. Folytatta Grosboisban megkezdett Vallomásait, és befejezte Emlékiratait a szabadságharc történetéről.

    Tamás Edit

  • Fejedelmi esküvő a kölni dómban

    1694. szeptember 26-án tartották II. Rákóczi Ferenc és Hesseni Sarolta Amália esküvőjét

    1694-ben II. Rákóczi Ferenc 18 évesen nagykorúvá vált. Ő a Rákóczi-család utolsó sarja. Személyes életére és politikai pályája szempontjából meghatározó jelentőségű volt házassága. A hessen–reinfelsi német fejedelmi házból származó tizenöt esztendős hercegnő, Sarolta Amália (1679-1722) franciabarát német fejedelemi csoport jelentős családjából származott. Apácák nevelték. 1694. szeptember 25-én Kölben megkötötték a házassági szerződést. Eszerint a férj fejedelmien gondoskodott hitveséről. Rákóczi jegyajándékba 100 ezer birodalmi tallért kötött le és 15 ezer rénes forint értékű ékszerrel ajándékozta meg Sarolta Amáliát. Fejedelemnőhöz illő udvartartással látta el. A menyasszony hozománya nem volt jelentős: 20 ezer hesseni kamaraforint.
    Rákóczi fontos szempontként említi választottja katolikus vallását. Ennél is jelentősebb családi kapcsolatrendszere. Sokak mellett rokonságban állt Árpád-házi Szent Erzsébettel, XIV. Lajossal, Orléans-i Fülöp herceg feleségével és I. Lipót császár feleségével, de a Vallomások-ban Rákóczi azt is hangsúlyozta, hogy a fiatal lány nagyon megnyerte tetszését.
    A kölni dómban megtartott esküvő a német-római császár akarata ellenére, engedélye nélkül történt.
    A fiatal pár 1694-ben hazaköltözött a magyarországi Rákóczi birtokokra. Sárospatak életük, udvartartásuk fontos helyszíne lesz. Gyakori vendégek Rákóczi Erzsébet Kistapolcsányi kastélyában is.
    A gyermekek születése, az öröklés biztosítása elvárás volt a fiatal családokban. Sarolta Amália 17 esztendős első gyermeke, Lipót születésekor, 1696-ban. A gyermek négyesztendős csupán, amikor 1700 elején meghal. Sárospatakon a Vártemplomban temették el. A második gyermek, József 1700 augusztusában, a harmadik fiú, György 1701 augusztusában, Bécsben született. Megérik a felnőtt kort, ők az utolsó Rákócziak.
    Sarolta Amália 1711-ben találkozott utoljára Rákóczival Lengyelországban. Ritka levelezéseiket leszámítva, megszakadt kapcsolatuk.


    Forrás: Tamás Edit: Tudta-e, Sárospatak, 2017.


    Képek:
    Hesseni Sarolta Amália. Francia mester metszete, 1694.
    II. Rákóczi Ferenc. Francia mester metszete, 1694.
    Fotó: Váradi László

  • Hesseni Sarolta Amália és II. Rákóczi Ferenc esküvője 1694-ben a kölni dómban zajlott

    1694-ben II. Rákóczi Ferenc 18 évesen nagykorúvá vált. Ő a Rákóczi-család utolsó sarja. Személyes életére és politikai pályája szempontjából meghatározó jelentőségű volt házassága. A  hessen–reinfelsi német fejedelmi házból származó tizenöt esztendős hercegnő, Sarolta Amália (1679-1722) franciabarát német fejedelemi csoport jelentős családjából származott. Apácák nevelték. 1694. szeptember 25-én Kölben megkötötték a házassági szerződést. Eszerint a férj fejedelmien gondoskodott hitveséről.

    Rákóczi fontos szempontként említi választottja katolikus vallását. Ennél is jelentősebb családi kapcsolatrendszere. Sokak mellett rokonságban állt Árpád-házi Szent Erzsébettel, XIV. Lajossal, Orléans-i Fülöp herceg feleségével és I. Lipót császár feleségével. A kölni dómban megtartott esküvő a német-római császár akarata ellenére, engedélye nélkül történt.

    A fiatal pár 1694-ben hazaköltözött a magyarországi Rákóczi birtokokra. Sárospatak életük, udvartartásuk fontos helyszíne lesz. Gyakori vendégek Rákóczi Erzsébet Kistapolcsányi kastélyában is.

    A gyermekek születése, az öröklés biztosítása elvárás volt a fiatal családokban. Sarolta Amália 17 esztendős első gyermeke, Lipót, Lajos, György születésekor, 1696-ban. A gyermek négy esztendős csupán, amikor 1700 elején meghal. Sárospatakon a Vártemplomban temették el. A második gyermek, József 1700 augusztusában, a harmadik fiú, György 1701 augusztusában, Bécsben született. Megérik a felnőtt kort, ők az utolsó Rákócziak.

     

    Tudta-e?

    - Rákóczi jegyajándékba 100 ezer birodalmi tallért kötött le és 15 ezer rénes forint értékű ékszerrel ajándékozta meg Sarolta Amáliát?. Fejedelemnőhöz illő udvartartással látta el. A menyasszony hozománya nem volt jelentős: 20 ezer hesseni kamaraforint.

    - a Vallomások-ban Rákóczi azt is hangsúlyozta, hogy a fiatal lány nagyon megnyerte tetszését?

    • Sarolta Amália 1711-ben találkozott utoljára Rákóczival Lengyelországban? Ritka levelezéseiket leszámítva, megszakadt kapcsolatuk.

     

    Képek:

    Hesseni Sarolta Amália

    Francia mester metszete, 1694.

    I. Rákóczi Ferenc

    Francia mester metszete, 1694.

     

  • I. Rákóczi György, Erdély fejedelme (1630-48)

    A rendek támogatásától független erős központi hatalmat épített ki. Uralkodásának nyugodt esztendei Erdély fénykorát jelzik. Személyét számon tartották az Európai politikában is. 1644-ben a protestáns vallás védelmében, a nemzeti királyság gondolatával francia-svéd szövetségben részt vett a 30 éves háborúban. Erdély bekerült a vesztfáliai béke aláírói közé.

     

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05


Adatvédelmi tisztviselő

Beraczkai Ügyvédi Iroda