200 esztendeje született Andrássy Gyula

Andrássy (III.) Károly és Szapáry Etelka középső fia, Gyula 1823. március 8-án született.  „Nem mindennapos jelenség volt. Magas, karcsú, férfias alakja, kissé szabálytalan, de érdekes sápadt arca, dús fekete haja és szakálla és mély kék szemei, délceg tartása, társalgásának szellemessége, és felépítésének lebilincselő szeretetreméltósága mindenütt, hol megfordult, magukra vonták a figyelmet. Modorában a fiatalos elevenség a gavallér kifogástalan biztonságával egyesült.” – írta róla Graz Gusztáv. Jogi tanulmányai befejezése után külföldön utazgatott, nyelveket tanult. Járt Angliában, Német- és Franciaországban.
Hazatérvén részt vett a Tisza-szabályozás monumentális művében. Személyesen ismerte és tisztelte Széchenyi Istvánt. Ő mondta róla a következőket: „minden lehet belőle, még Magyarország nádora is”. 1845-ben Tiszadobon alapították meg az első ármentesítő társulatot, elnöke gróf Andrássy Gyula. Kezdeményezésére 1846. január 19-én megalakult a Tiszavölgyi Társulat, amely a tiszai gátak megépítéséhez haladéktalanul hozzá is kezdett.
Az utolsó rendi országgyűlésen Zemplén vármegye követe. 1848-ban Zemplén vármegye főispánja. A zempléni nemzetőrség az ő vezetésével indult a szenttamási táborba. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában, és tavaszi hadjáratban. Honvédőrnagy, 1849-ben honvéd ezredessé léptették elő, majd Magyarország konstantinápolyi követévé nevezték ki.
1849 után emigrációba kényszerült. 26 éves, amikor halára ítélik a szabadságharcban való részvételéért, és jelképesen felakasztják.
Londonban és Párizsban élt. Utóbbi helyen a hölgyek „szép akasztott” -ként emlegették az előkelő társaságban. Az emigrációban vette feleségül Kendeffy Katinka grófnőt, s ott született első gyermekük, Tivadar is. Özvegy és rendkívül gazdag édesanyja támogatta, s az ő közbenjárására családjával együtt hazatért a változások közepette, s bekapcsolódott a politikai életbe.
Deák Ferenc követőjeként, egyengette a kiegyezés lehetőségét. Funkciókat vállalt szűkebb „hazájában” Zemplénben is. 1859-ben a Felső-Bodrogi Vízszabályozó Társulat (Ondava, Tapoly) elnöke. Az 1861-es, majd az 1865-1868-as országgyűlésen Sátoraljaújhely követe. 1865 és 1867 között a képviselőház alelnöke. A kiegyezés szövegezésére kiküldött bizottság elnöke.
Miniszterelnöki kinevezése 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét jelentette.

Kép: Andrássy Gyula, Borút Andor festménye, vászon, olaj.
Fotó: Váradi László

1867-ben a koronázáskor a hercegprímással együtt ő helyezte a koronát Ferenc József fejére. Zemplén vármegyét Lónyai Ödön, Bogyai Zsigmond, Szirmay Gyula, Zalay István képviselte. A koronázási dombhoz a Retel pataka mellől küldött „fél köbláb honfi-vér áztatta földet” Pestre a megye.  Új megyei zászlót is vittek, amit Andrássy Manó felesége Pálffy Gabriella közreműködésével 1860-ban készítettek. 1867-ig Parnóban őrizték.
Andrássy Gyula 1871-ig volt az ország miniszterelnöke. Korszerűsítette a közigazgatást, megalkotta a népiskolai törvényt, a nemzetiségi törvényt, segítette a korszerű jog- és igazságszolgáltatási rendszert, a választási törvényt, felállította az Állami Számvevőszéket. Jelentős szerepe volt a Horvátországgal való kiegyezésben.
1871-től 1879-ig ő a Monarchia közös külügyminisztere, Európa-szerte egyik legtehetségesebb diplomatának tartották. Bécsbe költözött. Külügyminiszterségének a legnagyobb eredménye az 1878-as Berlini Kongresszus. Utolsó külügyminiszteri ténykedése a német szövetségi szerződés aláírása volt, másnap lemondott.
Szerette és pártolta a művészetet, kastélyában rendszeresen fogadta az írókat és a művészeket. Az emlékezet szerint a gróf legkedvesebb tartózkodási helye a világban Tiszadob volt.
A szájhagyomány szerint a kastély Erzsébet királyné tiszteletére, a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyok mintájára készült. Rózsalugasait a királyné is megcsodálta.
A tőketerebesi park és kastély volt Andrássy Gyula legkedvesebb helye. Itt töltötte utolsó éveit. Itt született fia, Ifj. Andrássy Gyula.
Andrássy Gyulát 1890-ben bekövetkezett halálakor Budapesten az Akadémia csarnokában ravatalozták fel. A gyászszertartáson Erzsébet királyné és Ferenc József is részt vett.
A családja kísérte Tőketerebesre utolsó útján. 1893-ban épült az Andrássy-család neogótikus mauzóleuma, melyben elhelyezték Kendeffy Katinka és Andrássy Gyula szarkofágját. A mauzóleumban volt barátjának, Munkácsy Mihálynak a „Sirató asszonyok a keresztfánál” c. festménye.

Tamás Edit