A Bodrog folyó mellett található sárospataki-várat Keserű László felvételei által mutatjuk be.

A pataki vár hazánk legjelentősebb épen maradt késő reneszánsz épületegyüttese. Perényi Péter koronaőr szerezte meg a területet a mohácsi csatát követően s kezdett itt családja új birtokközpontja felépítéséhez. Az építkezések az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával zajlottak.

A középkori város központját és déli felét fallal és árokkal, bástyákkal erődítették. A városerődítés délkeleti sarkában 1534 és 1537 között épült az új Perényi rezidencia. Hamarosan lakószárnyak emelésébe kezdtek a Vörös-toronynak nevezett ötszintes lakótoronyhoz csatlakozó erődfalak mentén. A keleti palotaszárny építése 1540-ben kezdődött, s Péter fia, Perényi Gábor idején fejeződött be 1563-ban. Feliratos kőtábla örökítette meg 1541-ben a városfal elkészültét.

A Vörös-torony az első emelet magasságáig máig megőrizte a XVI. századi állapotot, kőfaragványai a hazai késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai. Szintenként váltakozva hadászati és lakó funkciót töltött be a XVI-XVII. században.

1567 után a Királyi Kamara, 1573-tól a Dobó-család tagjai, 1608-tól Lorántffy Mihály uralták és építették tovább a várat. A vár fénykorát a XVII. században, a Rákóczi-család uralma alatt élte.1616-ban I. Rákóczi György, a későbbi erdélyi fejedelem szerezte meg felesége, Lorántffy Zsuzsanna hozományaként, s közel száz évig maradt a család tulajdonában. 1616 és 1710 között Sárospatak a hatalmas Rákóczi birtokok központja, kedvelt tartózkodási helye a család négy nemzedékének.

A XVII. század elejére a Rákócziak az ország vezető politikusai közé emelkedtek. Északkelet-Magyarország és Erdély hatalmas birtokait uralták. Patak összekötő híd a Királyi Magyarország és Erdély között. A városnak ekkor országos jelentőségű politikai, kulturális és művészeti kisugárzása volt.

Az 1640-es években nagyszabású palotaépítkezések zajlottak, a tulajdonosok az épületegyüttest fejedelmi rangjukhoz méltóan bővítették, szépítették. A fejedelmi fogadószoba, a Bokályos-ház 1642-ben készült, gránátalmás, virágos falicsempéit Törökországból hozatták. A csempék virágos, gránátalmás csempéi a fejedelemasszony Gombos kertjét idézték. A várkastély első kertjét Perényi Gábor felesége, Országh Ilona nevéhez köthetjük. A virágok szeretete, gondozása azonban az őt követő várúrnők életében is fontos helyet kapott. Patak Gombos kertjét már Balassa Bálint is megénekelte.

Az 1643-ban kialakított déli, Lorántffy-palotaszárny emeleti termei között találjuk a Lorántffy-címeres zárterkélyes hálószobát, mely egykoron a fejedelemasszonyé volt. Az erdélyi udvarhátak mintájára készült udvari loggia könnyed árkádjainak megkapó látványa 1646 óta vonzza a látogató tekintetét. 1656-ban már az özvegy fejedelemasszony emeltetett egy szintet a toronyra az ágyúállások számára és fedette le vörösfenyő zsindelyes sátortetővel. Valószínű, hogy a Vörös-torony elnevezés innen, vagy vakolt falának festéséről származik.

A Sub Rosa terem, az északkeleti kis sarokerkély 1651-ban kapta mai formáját. Ekkor készült el kifestése Rákóczi Zsigmond és Pfalzi Henrietta esküvője alkalmából. Az eseményre emlékeztet a Lorántffy címer mellett látható magyar és cseh címer. Boltozatának rózsa alakú zárókövéről kapta elnevezését: Sub Rosa (a rózsa alatt). Mennyezetfestménye a vár barokk kori falképeinek egyetlen ránk maradt emléke. A hagyomány szerint ebben a szobában találkoztak a Wesselényi-féle szervezkedés vezetői: I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc. Az 1670 tavaszán kirobban felkelést megtorlás követte. I. Rákóczi Ferenc óriási váltságdíj ellenében kegyelmet kapott. Megtorlásként Patakot császári katonaság szállta meg.

1660-tól I. Rákóczi Ferenc és anyja Báthory Zsófia, 1676-tól II. Rákóczi Ferenc és Julianna a birtokosai a várnak. I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrínyi Ilona második férjével, Thököly Imrével többször időzött a várban. 1697-ben a város egyik központja a hegyaljai felkelésnek.

II. Rákóczi Ferenc tanulmányait befejezve 1694-ben tért haza Sárospatakra. Feleségével, Hesseni Sarolta Amáliával itt rendezte be fejedelmi udvarát. A vár jelentős szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban, 1703. augusztus 28-án került a kurucok kezére. 1707-től II. Rákóczi Ferenc gyakran tartózkodott itt, követeket fogadott, tárgyalt, s a nemes ifjak avatására is sor került a vártemplomban. 1708-ban Patakra hívta össze az utolsó kuruc országgyűlést, mely az Öregpalotában ülésezett. Itt mondták ki a végigkatonáskodó jobbágyok hajdúszabadságát. Itt ítélték halálra árulás vádjával Bezerédj Imre kuruc brigadérost és Bottka Ádám alezredest, kiket az ítélet után ki is végeztek a vár piacán. A szatmári béke után Rákóczi emigrációba vonult.

A szabadságharc után Trautsohn herceg kapta meg Patakot, 1776 és 1807 között kamarai birtok, azután a Bretzenheim hercegi család kezébe került, akik rezidenciául felújították. Ekkor nyerte el a várkastély a romantikus, eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve azonban a XVI-XVII. századi reneszánsz jellegét. A vár védelmi jellege megszűnt. Az 1826-ban Cavet tervei alapján készült angol tájképi kertbe bekomponálták a romantikus várromokat is. 1875-ben a Windischgrätz hercegek tulajdonába került a várkastély, akik a II. világháború végéig lakták.

A Múzsák Templomát eredetileg gazdasági épületként, a Rákóczi birtokok prefektusa Debreczeni Tamás lakóhelyeként használták. 1651-ben Rákóczi Zsigmond esküvője alkalmából lakodalmas házzá alakították át. Ez lett a menyasszony, Pfalzi Henrietta udvartartásának szálláshelye. Később az uradalmi számvevő hivatala, magtár. Az 1680-as években leégett.1694-ben II. Rákóczi Ferenc és testvére Julianna a trinitáriusoknak adományozta. A francia eredetű trinitárius rend szerzetesei keresztény rabok kiváltására gyűjtöttek. A pataki rendház kialakítása a szabadságharc után történt. A szűk udvart körülölelő U alaprajzú épület déli szárnya lett templomuk. A másik két szárny földszintjén és emeletén volt a 13 szerzetesi cella és a közösségi terek. A tető gerincén kis harangocska emelkedett. A kolostor építkezés 1734-ben fejeződött be, miként a bejárat kőkeretén olvasható évszám is bizonyítja. 1784-ben II. József rendjüket is feloszlatta, kolostoruk az uradalomé lett, két oltára a vártemplomba került, ma is ott látható. Az épületben uradalmi tisztviselők lakásait és magtárat rendeztek be. Az 1964-68 között helyreállított épületben alakították ki a Borostyán Hotelt és Éttermet. 2002-től a MNM Rákóczi Múzeuma kezelésében van, időszaki kiállítások helyszíne.

A külső vár falait és bástyáit Perényi Péter építtette egy időben a belső várral. A külső várat sarokbástyákkal a nyugati hosszoldalán több kisebb bástyával erődítették. A védelmi rendszert I. Rákóczi György korszerűsítette, fülesbástyákat építtetett. Az 1642-es leltárban szerepelnek a bástyák nevei: Veres-bástya, Középső-bástya, Új-bástya, Tömlöc-bástya, Oroszlán-bástya, Mezei Máté-bástya. Tervezőként a velencei Agostino Serena, a kivitelezés irányítójaként a lőcsei származású Medvés Márton kőfaragó említhető.

A sárospataki vár külső védelmi rendszerének legerősebb, mai legszembetűnőbb része a kazamatás várfal, a délnyugati sarokbástya és a Veres-bástya. A kazamatás várfalat két falréteg alkotja, a belső a fal mögötti földsánc, az Ágyúdomb támfala, köztük egymás fölött két dongaboltozatos folyosó húzódik. Mindkét folyosóból a külső falra 17-17 lőrés nyílik, melyek a földszinten kulcslyuk alakúak. A folyosó két vége a sarokbástyákba vezetett, s egy-egy lépcső kötötte össze a szinteket. A két boltozott folyosó fölött még egy harmadik, tetővel fedett folyosó húzódott. A bástyák legfelső szintjére is innen juthattak. A várfal és a bástyák pusztulása 1702-ben történt, robbantás döntötte őket romba.

 A sárospataki külső vár délkeleti szegletében, a park szintje alatt őrződtek meg az I. Rákóczi György által létesített ágyúöntő műhely maradványai. A 2006 és 2011 között lezajlott régészeti feltárás során napvilágra került a több helyiségből álló épület, déli részén a nagyméretű bronzolvasztó kemencével és a hozzá tartozó öntőaknával. Az 1631 és 1648 között változó intenzitással működő műhelyben öntött ágyúk zöme a fejedelem birtokain lévő várak és erődített udvarházak számára készült. A régészeti kutatás során előkerültek azok a leletcsoportok, melyek a bronzágyúk készítésének technológiájába nyújtanak bepillantást: nyersanyagok, öntőminták és formák, rontott, hibás öntvények töredékei. A 2014-ben nyílt kiállítás ipartörténeti kuriózum.

Tamás Edit

Amikor a sárospataki kripták feltárultak
„mindenki a régi várurak maradványai előkerülését várta”

A Rákóczi Múzeum gyűjteményében fennmaradt a sárospataki vártemplom kriptájának 1964. évi feltárásakor készült film, melyet Spisák Béla digitalizált 2004-ben. Felkérésünkre a Rákóczi Múzeum akkori igazgatója Filep Antal írt magyarázó szöveget a filmhez. Kövessék Önök is a múzeum honlapját és facebook oldalát! Ami a film szövegéből kimaradt, azt elolvashatják az alábbiakban.

Filep Antal visszaemlékezése

56 évvel ezelőtt a kriptán belőli filmezést Lakos János kiváló kolléga végezte… a felvételezés kalanddal járt. A filmfelvételhez a kriptát be kellett világítani A múzeumi felszerelésünkben régtől volt két fényképészeti műtermi álló reflektor. Oda is vittük sikerült is bekapcsolni, de az egyik a felvétel első pillanatában megrázta az operatőri munkát végző kollégát. Persze azonnal javítottuk.

A felvételeket én a szolgálati időmben nem láttam, mert nem kerültek hozzám.

A fényképeket a segítségemmel a templom belső déli bejárati részénél - ahol a legtöbb fény volt - Karáth József, a Nemzeti Múzeum fényképésze készítette. Ezek a felvételek a Nemzeti Múzeum fotótárában lehetnek. Nem emlékszem, hogy a szolgálati időmben ezek Patakra kerültek volna, a kutatási jelentését, ásatási naplóját Molnár Vera a pataki szolgálati ideje alatt nem fejezte be.

Megjegyzendő, hogy mindenki a régi várurak maradványai előkerülését várta. Erre sajnos, nem kerülhetett sor. Azt érdemes tudnunk, hogy az osztrákok egyik támadásuk során elfoglalták Szerencset, Rákóczi Zsigmond tumbáját feltörték a hamvait szétszórták. Alig felmérhető, mit pusztíthattak el Patakon, amikor várkaput vágtak a templomhajó nyugati végébe.

Volt azonban egy sajátos mozzanat. Már túl voltunk a templom feltárásán, épült a Borostyán szálló, amikor Esze Tamás (a történész) írt Újszászy Kálmánnak, hogy nyomot talált arra, hogy II. Rákóczi Ferenc a trinitáriusokhoz áthozta volna ősei maradványait. Újszászy Kálmán kérte, hogy a kolostor épület helyreállítása során ezt vizsgálják meg.

Két dolog akkor ezt lehetetlenné tette. A templomhajóban váratlanul elkészítették az aljazat betont. Ez ugyan feltörhető lett volna, ám nékem többször szemtanúk elmondották, hogy a templomrészben az negyvenes évek és az ötvenes évek híres Hoffer traktorjával meghajtott darálót üzemeltettek. Ezek a traktorok sajátos dízelmotorral működtek, de a motor ciklikus rezgést adott a karosszériának. Ahol ezek működtek a környéket rezgésbe hozták. Amint a szemtanúk állították a templom hajó beomlott, a traktor a mélybe süllyedt, azt nagy erőfeszítéssel kiemelték. A keletkezett "krátert" betöltötték. Amikor én 1961 nyarán megvizsgáltam a templom hajónak nem látszott a régi padlózatából semmi száraz por borította a felszínt, Két elképzelhetetlenül nagy és vastag gerenda árválkodott a hajóban. Ezeket az OMF helyezte el ott. Lengyelország kormányának adományából valók voltak, amit a felgyújtott Nemzeti Múzeum újjáépítésére küldtek. A hotel építés előrehaladása miatt nem mertem már feltárást kezdeményezni.

A feltárás eléggé megviselt mindenkit. Este a lakásomon a várban, a Bodrog felőli 1563-as feliratú ablakos szobában gyűltünk össze. Antropológusok is voltak jelen, utóbb kiderült hiába. Ám egy korábbi leletből tudni lehetett, hogy ezeket a kripta körülményeket veszélyes kórokozók képesek túlélni. Magam gondoskodtam 25 literes fertőtlenítő kézmosó folyadékról.

A kripta feltárásnak volt egy roppant humoros és furcsa mozzanata. A feltárások vége felé a pestiek egy része meleg vacsorára vágyott. Elég későn és fáradtan jöttek vissza. Az akkori portás, János bácsi Ember Mária férjét, aki a csoport végén jött nem engedte fel a vendégszobai lépcsőházon, "Maga nem odamegy!" - mordult rá. OMF szakmunkásnak nézte, és betuszkolta a munkások szállására, ami az irodánál kezdődő folyosón volt a valamikori néprajzi raktár helyén, ahol ugyan talált üres ágyat, de nagyon nem jól érezte magát. Ember Mária szerencsére gyorsan elaludt, reggelig nem észlelte férje eltűnését. Persze hozzám bezörgethetett volna, de a félhomályos akkor villanyszerelés alatt álló folyosón nem tudott tájékozódni.

A templom kriptafeltárásának híre az OMF pataki segédmunkásai révén elterjedt a városban. Óriási tömeg gyűlt össze. Rendőrt kellett hívni. Szerencsére az OMF kerítést húzott jóval korábban. Sikerült őröket is állítanunk. Így nem nyomulhattak be.

Mától szerda délutánonként öt alkalommal egy-egy érdekes néprajzi témájú kisfilmmel szeretnénk betekintést engedni az MNM Rákóczi Múzeuma sárazsadányi Néprajzi Kiállítóhely miliőjébe.
A csendes kis faluban felfedezhető kiállítás, mely 2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, 9 km-re található a Rákóczi-vártól.
A kiállítóhelyen a Mesék házában került kialakításra egy hangulatos múzeumpedagógiai foglalkoztató helyiség, ahol többek között különböző népi mesterségekről, foglalkozásokról készült kisfilmek tekinthetők meg.

Íme ezek közül az első:

Itt a tavasz, értünk dolgoznak a méhek…
A beporzók nélkül elképzelhetetlen az élet a Föld nevű bolygón, számuk mégis évről évre csökken.
A méhek legnagyobb haszna a virágok beporzása. Ezek nektárját gyűjtik össze, majd azt saját szervezetükben átalakítják. Ezt a híg folyadékot hazaérkezésük után a mézgyomrukból töltik a lépek sejtjeibe. Teljes értékű mézzé azonban akkor válik, amikor szárnyuk lebegtetésével, a levegő keringetésével besűrítik, és lecsökkentik a víztartalmát.
A méz volt az alapvető édesítőszer a 19. század elejéig, ekkor kezdett elterjedni ugyanis a répából készített cukor.
Egy kiló mézért például a méhecskék félmillió alkalommal repülnek ki a kaptárból, és ez kitesz annyit, hogy azzal hétszer körberepülhetnék a Földet – olvasható a Magyar Rovartani Társaság honlapján.
Hány ezer éve szorgoskodnak a méhek? Kik alkotják a méhcsaládot és hol laknak? S tényleg legelnek? Mi a hasonlóság a bor és a méz között?
Többek között ezekre az érdekességekre is választ kapunk a sárazsadányi Néprajzi Kiállítóhely kisvideójának megtekintése után.

Vigyázzunk a méhekre és egymásra!
Jó egészséget kívánunk!

A kovácsok a mezőgazdasági munkák miatt áprilisban kezdték munkájuk javát. Kovácsolás, edzés, nyújtás, szögecselés, szekérvasalás és leggyakrabban patkolás tartoztak feladataik közé.

Mai néprajzi kisfilmünk segítségével tekintsenek be Mucsi Mihály mezőgazdasági és lóvasaló kovács Népi ipari emlékké avatott XIX. századi kovácsműhelyébe:

Elérkeztünk néprajzi kisfilm-sorozatunk utolsó állomásához.

A mai alkalommal a méltán híres pataki kerámia történetével ismerkedhetnek meg.

Sárospatak legrégibb kézműves mestersége a fazekasság, melynek gyökerei a kora középkorig nyúlnak vissza.

A pataki népi kerámia történetének kezdete 1840 körülre tehető. Ekkor alakult ki az ún. parasztstílus. A jellegzetes növényi motívumokat ecsettel és gurgulyával, más néven írókával vitték fel az edényekre.

Sárospatakon az utolsó fazekas dinasztia az 1950-es évektől 2017-ig a Szkircsák-család volt.

A pataki népi kerámia motívum- és formakincsét Jakab Gábor, volt Szkircsák-tanítvány viszi tovább, míg Gécziné Bankus Zsuzsanna és Kovács Gábor egyedi stílust kialakítva formázzák és díszítik edényeiket.

A brezáni pátens évfordulójára emlékezünk R. Várkonyi Ágnes akadémikus előadásával.
A múzeumügy iránti érdeklődése végigkísérte R. Várkonyi Ágnes pályáját. Sárospatakhoz, a Rákóczi Múzeumhoz való kötődése csaknem fél évszázados. Szinte minden évben találkozhattunk vele a város valamely intézménye, vagy a Magyar Comenius Társaság által szervezett rendezvényen.
2011-ben itt Sárospatakon, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában az Ő előadásával zárult a Rákóczi-szabadságharc évfordulós megemlékezéseinek országos programja.

2014-ben bekövetkezett halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar történettudományt, a Rákóczi-kutatást. Tanítványai, kollégái, a történelem iránt érdeklődők, könyvei olvasói munkássága révén gondolják tovább a XVII-XVIII. századi történelmünket, II. Rákóczi Ferenc életművét.

„Ott állok már a Keleti pályaudvaron, kezemben táskával, benne sok-sok papirossal, tollal, tintával. Mert Sárába utazom most és tudom, hogy egy kocsira való papír sem elég arra, hogy teleírjam azzal a sok szép mesével, amit ott hallani fogok” – emlékezett vissza Dégh Linda 1940-es évekbeli sárai gyűjtésére.
Dégh Linda életművének legfőbb eredményeit a mese és a monda kutatásának terén érte el. Budapesten szerzett bölcsészdoktori oklevelet 1943-ban. A Néptudományi Intézet, ezt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa, majd az Amerikai Egyesült Államok-beli Indiana Egyetem Folklór és Etnomuzikológiai Tanszékének professzora. Több népmese-gyűjtemény gondozója és szerkesztője.

A sárazsadányi Néprajzi Kiállítóhely játszóterén a Penna Jankó mese helyszínei elevenednek meg, ahol lehetőség van megküzdeni a sárkánnyal, utazni Jankó szekerén, vagy éppen kiszabadítani a királylányt a fogságból...

Gyertek hát velünk!
"Hogy hová? Hát a valóságból a mesevilágba. Csak ide a közelbe, de mégis olyan távol, még azon is túl, még az üveghegyen is túl:"

A Rákóczi-vár megannyi érdekes kiállítása, a Vörös-torony történelmi terei, az izgalmas ágyúöntő műhely és a sárazsadányi néprajzi kiállítóhely vendégbarát terei, hatalmas játszótere - megannyi élmény, szórakozás. Jelenleg honlapunkon és a facebook oldalunkon. Bízunk benne, mielőbb személyesen!