Pfalzi Henrietta

I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fiatalabb fiának, Zsigmondnak a felesége. Henrietta Mária pfalzi hercegnő, a Wittelsbach-ház Pfalz-Simmern ágából származó német hercegnő. 1626. július 17-én Hágában, Hollandiában született.

Kép: Pfalzi Henrietta portréja

Apja V. Frigyes pfalzi választófejedelem. A Habsburg császárral szembeforduló protestáns fejedelmek vezére volt a harmincéves háborúban. A Habsburgok ellen lázadó cseh rendek által 1620-ban uralkodójuknak megválasztott, de alig félévig uralkodott „téli király” (I. Frigyes néven) árvája Henrietta. Anyja angol királylány, Stuart Erzsébet. Nagyapja I. Jakab angol király, nagybátyja az angol forradalomban lefejezett I. Károly. Az európai politikában rendkívül fontos rokonsága miatt választotta őt Zsigmond: A rokonok között találhatók a harmincéves háborúban a Habsburgok ellen harcolt országok uralkodó családjai Brandenburg-Poroszországból, Hollandiából, Svédországból. Henrietta unokatestvére Frigyes Vilmos porosz választófejedelem, közeli rokona Orániai Vilmos Hollandia királya és Krisztina Svédország királynője.
1650. október 16-án jött létre az első házassági szerződés. Zsigmond már novemberben tudatta prefektusával, hogy Patakon lesz a lakodalom. Zsigmond decemberi leveléből tudható, hogy kapott egy képet a soha nem látott menyasszonyról. Ekkor azt írja, hogy vár egy újabb képet Crosznáról (Krossen an der Oder, Brandenburgban, a menyasszony lakóhelye), mert a mostanit nem magáról a menyasszonyáról festették, csak egy másik képet másoltak át. 1651. januárjában meg is érkezik az új kép, Henrietta gyámanyja szolgája hozta.
Zsigmond már decemberben utasítja prefektusát, hogy intézkedjen az ügyben, hogy a városiak a lakodalom idejére a házaikat és házuk táját megtisztogassák, ékesítsék, hogy csinos legyen a város. Már ekkor megfogalmazódnak a lakodalom helyszínére, a lakodalmas házra és annak berendezésére vonatkozó utasítások is. Több helyszín után a későbbi trinitárius kolostor épületére esett a választás. Ez később Henrietta német udvartartásának helyéül szolgált. Lorántffy Zsuzsanna pedig arról rendelkezett, hogy a lakodalom napjára a tűzér-fegyvertáros tűzijátékot csináljon.
1651. február 16-án a jegyesek képviselői aláírták a hozományról szóló házassági megállapodást. Zsigmond leendő feleségének ígérte jegyajándékként Munkácsot és ötezer birodalmi tallért évente.
Áprilisban elkezdődött a lakodalmas palota építése.
A házasságkötéskor már 25 évében járt - korban illett Zsigmondhoz -, csak németül tudott. Sem Zsigmond, sem anyósa, Lorántffy Zsuzsanna nem értett németül.
Henrietta ünnepélyes pataki bevonulása után ismerősként üdvözölhette a híres pedagógust, Comeniust. Az esküvő és az esketést végző Comenius személye politikai feszültségét eredményezett Béccsel. Jól jelzi ezt, hogy Ferdinánd király nem akarta a beutazási engedélyt megadni II. Rákóczi Györgynek, Erdély ifjú fejedelmének az 1651. június 26-án tartott díszes pataki esküvőre.
E házasságkötés alkalmából került kifestésre a pataki vár híres Sub Rosa terme, ezért díszíti a magyar és a cseh címer.
Június 26-án nagyszámú hazai, erdélyi és német násznép jelenlétében lezajlott a lakodalom. Az Európa több országában uralkodó rokonok helyett csak képviselőik jelentek meg, Patak távoli fekvésére hivatkozva. Sajnos az ünnepi eseményről nem ismert korabeli beszámoló.
A fiatalasszony augusztusban megbetegedett. Zsigmond augusztus 28-án kelt levelében szerepel betegeskedő, erőtlen, hidegrázástól szenvedő felesége. A menyasszony hosszas betegeskedés után szeptember 28-án elhunyt. Valószínűleg vérhasjárvány okozta halálát. A házasság három hónap múltán tragikus véget ért. 
1651. december 10-én temették el Henriettát a pataki templomban. Hamvai a vártemplom kriptáinak feltárásakor nem kerültek azonosításra.


https://fr.wikipedia.org/wiki/Henriette-Marie_du_Palatinat#/media/Fichier:Henriette_Marie_princess_Palatine_(1626-1651),_studio_of_Gerrit_van_Honthorst.jpg