I. Rákóczi György a XVI. században felemelkedő protestáns család sarja. 1593-ban Szerencsen született. Apja, a család hírét és vagyonát megalapozó Zsigmond, anyja Gerendi Anna. Gyermekkora - a tizenötéves háború időszaka. Tizenéves, amikor apját Erdély fejedelmének választották.
Fivéreivel együtt hatalmas vagyont örökölt. 1611-ben Ónod kapitánya, 1615-ben Borsod vármegye főispánja. I. Rákóczi György 1616. április 18-án nősült meg. Felesége Lorántffy Zsuzsanna. Házasságuk vagyonok egyesülése, két református család örökösének frigye. Személyes levelezésük, egész életük bizonyság, hogy a szerelem tette őket örök társakká. Hat gyermekük született.
I. Rákóczi György Bethlen Gábor legfontosabb felső-magyarországi támasza, hadjárati támogatója volt. 1630. december 1-én őt választották Erdély fejedelmévé. Hajdúkatonái tekintélyes erőt képviseltek. Családi birtokát növelte, jövedelme növekedett. Figyelmet fordított a várak megerősítésére, felfegyverzésére. Tudatos törekvése volt, hogy a fejedelmi hatalmat örökletessé tegye, s idősebb fia kövesse út Erdély élén.
1644-ben a svédekkel szövetségben beavatkozott a harmincéves háborúba. Hadjáratot indított a Habsburgok ellen a magyar szabadságjogok és a protestánsok védelme érdekében. Másfél éves hadakozás után, 1645-ben különbékét kötött. 1648-ban Erdély – mint önálló állam – bekerült az európai háborút lezáró békébe.
1648. október 11-én hunyt el, erős országot hagyva utódára, II. Rákóczi Györgyre.

Tudta-e, hogy, I. Rákóczi György idejében lett legendásan naggyá a Rákócziak vagyona?
Tudta-e, hogy Liszka kivételével Hegyalja területén kezében van a teljes borkereskedelem, melyet hajdútelepek láncolata véd?
Tudta-e, hogy a pataki várban  helyezték el a családi kincseket, mint a legerősebb, legjobban megoltalmazható helyen?
Tudta-e, hogy 1619. szeptember 17-én Rákóczi Sárospatakon fogadta Bethlen Gábor fejedelmet és az erdélyi urakat?  Bethlen 1620-ban április 27-én is itt járt. Ekkor volt I. Rákóczi György öccsének, Zsigmondnak az esküvője. A kisebbik Lorántffy lányt, Máriát vette feleségül.
Tudta-e, hogy Erdély a béke szigete fejedelemsége alatt a háborúzó Európában? A népesség gyarapodott, az ipar és a kereskedelem virágzott.
Tudta-e, hogy gyermekei közül csak az 1621-ben született György (II.) és az 1622-ben született Zsigmond érte meg a felnőtt kort?
Tudta-e, hogy 1644-ben kelt írásában nehezményezte, hogy Patakon „… az a grádics is alkalmatlan helyen vagyon, mert soha az asszony házában az úr nem mehetne külömben, hanem sok ember láttára...”
Tudta-e, hogy I. Rákóczi György tizenháromszor olvasta végig az Ótestamentumot, több mint 32-szer az Újtestamentumot?
Tudta-e, hogy I. Rákóczi György 30 darab Öreg Graduált (Énekes könyvet) küldött a zempléni esperesi területre és aranyozott ezüst díszes úrvacsorai kannát is adományozott a birtokain lévő jelentősebb gyülekezeteknek 1636-ban?
Tudta-e, hogy 1633-ban levelet írt a török szultánnak a Mátyás király-féle Corvinák visszaszerzése ügyében? A kérését azonban nem teljesítették.
Tudta-e, hogy halála után birtokainak kezelését feleségére, Lorántffy Zsuzsannára hagyta?

A fiúgyermekre áhítozó I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona 1675 őszén tudatták családtagjaikkal a várható gyermekáldás örömét. A házaspár igyekezett védett helyen várni a szülés idejét.  A a Bodrog árterületében épült borsi kastély az 1660-as évek óta kedvelt tartózkodási helye volt a családnak. A szülés helyéül is ezt a helyet választotta a család. A nagymama, Báthory Zsófia is ideutazott a szülés idejére.
II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született. A gyermek  születésének körülményeiről hallgatnak a források, a hagyomány a kastély emeleti sarokszobájához köti az eseményt. II. Rákóczi Ferenc Confessiones – Vallomások című művében lejegyzi születése dátumát, 1676 március 27-ét, és megjelöli helyét, „mi házunk borsi kastélyában”.
„Zavar fog el, Uram, és elpirulok, midőn születésedet s annak körülményeit megfontolom és a magaméra gondolok. Te Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születel, én meg palotában; te ökör és szamár közt szegény pásztorok körében, én – a por és féreg a te színed előtt – udvarjárók nagy csődületében. Szülőid szegények, az enyimek fejedelmek; te szegénységben jössz a világra, én bőségben…”
A csecsemőt a Rákóczi-család monogramjával díszített vörösréz bölcsőjébe fektették. Az újszülöttet a kor szokása szerint mielőbb igyekeztek megkeresztelni. Mikor és hol ? Máig nem tudjuk a pontos választ.  A Rákóczi családban régi szokás volt az ünnepélyes keresztelő. Ha azonban harcok folynak, miként 1676-ban is, akkor, nincs ünnepély, csak az számít, hogy mielőbb megtörténjék a szertartás, ne maradjon „pogány” a gyermek. Feltehető, hogy a család udvari lelkésze keresztelte a csecsemőt Borsiban esetleg Munkács várában.
 Pár hónapos volt csupán midőn apja, 31 éves korában 1676 július 8-án Makovicán meghalt. Borsiból a csecsemőt nagyanyjához Munkács várába vitték, majd Regéc várába költözött vele édesanyja. A király a magyar törvényeknek megfelelően a megözvegyült Zrínyi Ilonára ruházta a gyámi tisztséget, aki ezután kihirdette Sáros vármegyében, hogy átvette a főispáni méltósággal járó teendőket, s mint várainak parancsnoka és birtokainak igazgatója intézkedett. II. Rákóczi Ferenc öröksége anyja határozott fellépése révén biztosítottnak tűnt.
A borsi kastély előtt 1969 óta áll II. Rákóczi Ferenc mellszobra. Mayer Ede szobrászművész alkotása. 1906-ban, az újratemetéskor a magyar mozdonyvezetők kezdeményezésére készült, 1907-ben Zólyomban állították fel. 1943-tól 1967-ig Balassa Géza rejtegette. 1969-ben megtalálta méltó helyét Borsiban.

Tudta-e, hogy Borsi, a „Magyar Betlehem”?
Tudta-e, hogy a Rákóczi-család monogramjával díszített bölcsőt 1953-ig az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményében őrizték? Azóta hollétét nem ismerjük.
Tudta-e, hogy a keresztségben a gyermek a „Ferenc Lipót” nevet kapta az újszülött?
Tudta-e, hogy Borsi a Lorántffy vagyon részeként került a Rákóczi-család tulajdonába 1616-ban?
Tudta-e, hogy a Rákócziak ideje volt a borsi kastély fénykora?
Tudta-e, hogy az épületről nem maradt fenn korabeli ábrázolás?
Tudta-e, hogy Sátoraljaújhely turistái 1881-ben díszes emléktáblával jelölték meg az épületet, melynek a szövege a következő: „Itt született Rákóczi Ferenc l676. év március 27-én. Egyes hű hazafiak és törvényhatóságok áldozatkészségéből emelték a sátoralja-újhelyi touristák 1881. évben.” A táblát a feliraton kívül Rákóczi kis bronz reliefje díszíti.

Testvérei gyermekkorban bekövetkezett halála miatt, legidősebb fiúként nőtt fel. A fejedelmi párnak egy másik fia, Zsigmond érte meg még a felnőtt kort. Györgyből fejedelmi utódot neveltek, ez befolyással volt kapcsolatára szüleivel. Az utódlási terveket már az is jelzi, hogy az ifjabb György 1640-ben Várad kapitánya, 1642. február 3-án Erdély megválasztott fejedelme. 1643. február 3-án vette feleségül Báthory Zsófiát. Ő családja utolsó sarja, általa kerültek a Báthory birtokok a Rákóczi-család kezére. Fiúk, Ferenc 1645-ben született.
    Apja halála után 1648 október 11-én ő lett a fejedelem. Trónra lépésekor Erdély és a Rákóczi család egyaránt fénykorát élte. I. Rákóczi György erős fejedelemséget hagyott fiára. II. Rákóczi György 1653-ban Moldvában, 1655-ben Havasalföldön avatkozott be eredményesen, megerősítve befolyását a térségben. Lengyelország koronájának megszerzése is céljai között szerepelt. 
    1655-ben kitört a lengyel-svéd háború. 1656 végén X. Károly Gusztáv kérte az erdélyi fejedelem segítségét. A svéd király Dél- és Közép-Lengyelországot ajánlotta a katonai beavatkozásért cserébe. II. Rákóczi György túlértékelte a lehetőségeket, túlbecsülte Erdély erejét. Nem törődött a török Porta ellenkezésével, bekapcsolódott a lengyel trónért folytatott küzdelembe. 1657 januárjában megindultak a moldvai és havasalföldi csapatokkal kiegészült hadai. Először sikereket értek el. Szövetségesei azonban hamarosan magára hagyták, a svédek a dánok támadása miatt vonták vissza csapataikat.
    Miközben Rákóczi tovább folytatta előre nyomulását, lengyel csapatok törtek be, s pusztítottak Munkács környékén, Észak-Erdélyben.  A magára maradt erdélyi sereg végül vereséget szenvedett. II. Rákóczi Györgynek sikerült ugyan haza térnie, de a Kemény János vezette erdélyi sereg krími tatár fogságba került.
    Megindult a harc Erdély trónjáért. A bosszúszomjas törökök előbb Rhédey Ferencet, majd Barcsay Ákost tették meg fejedelemnek. Közben, 1658 januárjában az erdélyi rendek újra Rákóczit választották fejedelmüknek. Győzedelmeskedett Barcsay felett, felvette a küzdelmet a betörő és Erdélyt pusztító török csapatokkal. A szászfenesi csatában azonban 1660. május 22-én vereséget szenvedett a törököktől. Sebesülésébe halt bele 1660. június 7-én Nagyváradon. 1661 áprilisában felesége Sárospatakon temettette el.

Tudta-e

• Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György harmadik gyermekekén 1621. január 30-án született Sárospatakon II. Rákóczi György?
• Öccse, Zsigmond volt a szülők kedvence?
• II. Rákóczi György személyéhez Zrínyi Miklós nagy reményeket fűzött? Mások mellett ő is úgy vélte, Rákóczi képes lesz önerőből felszabadítani a szétszakított országot.
• Az erdélyi csapatok a lengyel-svéd háború idején bevonultak Krakkóba, 1657. június 9-én Varsóba, s csapataik találkoztak a svédekkel?
• Rákóczi lengyelországi beavatkozása és a megtorló hadjáratok következtében Erdély virágzása az 1650-es évek végén mindörökre leáldozott? A Fejedelemség szuverenitását és mozgásterét nagymértékben elveszítette.
• A feljegyzések szerint a fejedelem hadvezérhez méltóan, bátran harcolt a szászfenesi csatában? 17 törököt vágott le, 5 lovat lőttek ki alóla, 150 testőre közül 20 maradt életben.

Tamás Edit

A várkastély első kertjét Perényi Gábor felesége, Országh Ilona nevéhez köthetjük. A virágok szeretete, gondozása azonban az őt követő várúrnők életében is fontos helyet kapott. Patak Gombos kertjét már Balassa Bálint is megénekelte. A XVII. században nevezetes Lorántffy Zsuzsanna itteni kertje. A vár védelmi jellege a XVIII. században megszűnt. Az 1826-ban Cavet tervei alapján készült angol tájképi kertbe bekomponálták a romantikus várromokat is.   
    1977-től „Sárospatak – Várkert” néven helyi jelentőségű védett természeti terület, védelmi kategóriáját tekintve természetvédelmi terület a múzeum kertje. A védetté nyilvánítás idején az egykori kert emlékét még négy öreg fa őrizte: az 515 cm törzskerületű fehérakác (Robinia pseudoacacia), a 406 cm törzskerületű japánakác (Sophora japonica), a 360 és 375 cm törzskerületű virágos kőrisek (Fraxinus ornus). A fa matuzsálemek közül ma már csak ajapánakác él. Fajtájában az ország második legnagyobb törzskerületű, korát tekintve legöregebbek egyike, kb. 180 éves.

Fotók: Gombos Levente
   
Tudta-e
- a japánakác név megtévesztő: a faj nincs közvetlen rokonságban a magyarul „akác”-nak nevezett  fehér akáccal (Robinia pseudoacacia)?
- a japánakác nem őshonos Japánban. Kína és a Korea az őshazája.?Az ókorban honosították meg Japánban. 1747-ben hozták be magvait Franciaországba, majd kontinens szerte elterjedt.
- gyors növekedésű fafaj. 15 éves korára eléri a 10 méteres magasságot. Általában 20 méter magasra nő.
- magas kort, nagy méreteket érhet el. Hazánkban előfordulnak 200 évesnél idősebb példányok.

A herceg Windischgraetz-család magyarrá válását és viszonylag gyors beilleszkedését az arisztokrata családok körébe jól mutatja az ifjabb Lajos herceg leányának, Mária Magdolnának sárospataki esküvője.
A 19 esztendős Windischgraetz Mária (1911-2004) 1930. július 8-án kötött házasságot gróf Károlyi Istvánnal (1898-1967). A vőlegény apja a Fótón élő Károlyi László. Ő és felesége nevéhez fűződik füzérradványi kastély átalakítása, berendezése. A fiatalok házassága idején azonban már a kastélyt nem használta a család.
A fejedelmi pompával, magyar külsőségek közt megtartott menyegzőről a „Sárospatak” című lap részletesen beszámolt. A vőlegény vörös bársony díszmagyarban  és farkaskacagányban, a menyasszony  a fővárosi Sziget utcai ipariskola növendékei által varrott ruhában jelent meg. A vár „piros-fehér-zöld bengáli fényben tündökölt”, lampionok lógtak a kertben, két cigányprímás játszott kuruc nótákat.
Az esküvő után Károlyi István és felesége Mária hozott újra életet a füzérradványi kastélyba. A fiatalasszony javaslatára kastélyszállót alakítottak ki, melyet 1938-ban nyitottak meg. Sikeresen működött, a lillafüredi kastélyszállóhoz hasonló népszerűségre tett szert. 

Tudta-e
- Windischgraetz Máriát családja Madynak nevezte?
- a sárospataki várban rendezett esküvőt filmhíradó is megörökítette.  A 35 mm-es, fekete-fehér film a Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában Budapesten megtalálható.  Vetítési időben kb. 5 perc.
- Windischgraetz Mária esküvői öltözékét különlegessé tette, hogy Brandenburgi Katalin, Bethlen erdélyi fejedelem második feleségének XVII. századi gyöngyös főkötőjét viselte?
- a koszorús lányok rózsaszín ruháiból kettő maradt meg? Az egyik Fóton a Károlyi család kiállításán látható. A másikat Windischgraetz Mária fia, az Egyesült Államokban élő Károlyi Sándor ajándékozta a MNM Rákóczi Múzeumának. 

A XX. század elején Visegrádi János az újhelyi piarista könyvtárban bukkant rá Lorántffy Zsuzsanna elveszettnek hitt Bibliájára. 1638. március 13-án kelt bejegyzése által egyértelműen azonosítható. Visszavásárlással 1912-ben került a Református Kollégium Könyvtárába.
    A barna bőrbe kötött fatáblás un. hanaui Bibliát 1608-ban Németországban Hanuaban nyomtatták. Nagy népszerűségnek örvendett, rövid idő alatt elfogyott, 1612-ben Oppenheimben nyomtatták újra. Az Ó- és Újtestamentum mellett olvashatók benne apokrif iratok, zsoltárfordítások és a Heidelbergi Káté kivonatos formája. 
 A Biblia címlapján olvashatjuk: „EZ MASODIK KINYOMTATAST IGAZGATTA néhol meg is jobbította Szenci Molnár Albert HANOVIABAN. Nyomtattatott Halbejus János által, Levinus Hulszius örököseinec költségével MDCVIII esztendőben…Ajánlotta Szenci Molnár Albert latinúl és magyarúl Móricz hesseni fejedelemnek.”
Lorántffy Zsuzsanna (és férje is) többször elolvasta a Bibliát.: „Ez előtt valókét esztendővel kezdette volt el először ezt a Bibliát és az Újtestamentomot negyedikszer, és végeztem el ma 13. martius Anno 1638. Kiért az én Istenemnek legyen áldott nagy neve, és ismét ma kezdettem el az Újtestámentomot, és egész életemet ez mellé kötelezem, és kérem az én Istenemet, segélykezne, az jót bennem vigye véghez.”
A Biblia  túlélte a Nyizsnyij Novgorodban töltött éveket, s hazatért Sárospatakra. 
Lorántffy Zsuzsanna két teológiai művet írt. Sajnos az egyik nem maradt fenn, csak a címét ismerjük: A Szentlélek származása. Talán nem is nyomtatták ki.
1641-ben egy bibliai idézetgyűjteményt is kiadott  Moses es az Profhetak címmel. Művét nem azonos módon fogadta a közönség. A reformátusok örömmel forgatták. Készült azonban egy gúnyirat is. Keresztúri Pál erre, ellen röpiratot szerkesztett. 1642 végére elcsitultak a könyv keltette indulatok.  

Kép: Lorántffy Zsuzsanna Bibliája, Hanau, 1608. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei                                                                                  

Tudta-e
- a hanaui Biblia Szenci Molnár Albert munkája, a vizsolyi biblia Biblia javított kiadása?
- 1500 példányban jelent meg? Jelenleg 58 darabja ismert?
- a Moses es az Profhetak a kálvinista hitfelfogás 45 tételét kívánja bizonyítani?

Szathmáry Lajos Erdélyből menekült családban született 1919-ben. Sárospatakon, a Református Kollégiumban érettségizett.  Bölcsész-pszichológus diplomát szerzett, majd újságíróként dolgozott Budapesten és Erdélyben. A II. világháború végnapjaiban hagyta el Magyarországot, 1951-ben az Egyesült Államokban talált új hazára.
A gasztronómia lett hivatása, mely kulturális vonatkozásában és tudományos szinten is érdekelte. A témához kapcsolódó könyveket gyűjtött és cikkeket írt. 1962-ben nyitotta meg híressé vált vendéglőjét, a Bakeryt Chicagóban. A politikai és a művészeti élet képviselői gyakran megfordultak itt. A Szathmáry család nagy tisztelettel őrizte Kossuth emlékét. A dédapa Bem tábornok seregében harcolt. Évekkel később meglátogatta Kossuthot Turinban. Szathmáry Lajos a gyűjtés iránti elkötelezettségét is a szülői házból hozta magával. Műgyűjtő volt nagyapja, apja is, akik gyűjtötték a Kossuth relikviákat. Szathmáry Lajos gyűjtött mindent ami magyar volt, ami magyarokról szólt.  Gyűjteménye az 1980-as évek végére a legnagyobb amerikai magyar könyvtárrá nőtte ki magát. Külön gyűjtemény őrizte Petőfi, Jókai, az 1848-as szabadságharc és Kossuth emlékét.  
2000 darabos Kossuth gyűjteményéből 1994-ben egy vándorkiállítást állított össze. A 100 tételes anyag Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója tiszteletére készült. Chicago, New York, Washington magyar diplomáciai képviseletein mutatták be. Szathmáry Lajos 1989-ben bezárta híres éttermét. Gyűjteménye kapcsán pedig, arra törekedett, hogy a könyvek, okmányok, levelek oda kerüljenek, ahol megbecsülik azokat. „Kossuth gyűjteményemnek természetesen haza kell jutnia Magyarországra. Családommal úgy határoztunk, hogy a gyűjtemény java része kerüljön Sárospatakra, a Rákóczi várba, a Magyar Nemzeti Múzeum helyi múzeumába...” 1996-ban bekövetkezett halála után özvegye tiszteletben tartotta akaratát. Szathmáry Lajos Kossuth gyűjteményének 97 darabja hazatért a hőn szeretett városba, s 1998 március idusán kiállításon ismerhették meg e darabokat a sárospatakiak.

Tudta-e, hogy a világhírű gasztronómiai szaktekintély volt?
Tudta-e, hogy Amerikába érkezvén egy jezsuita rendház szakácsaként dolgozott?
Tudta-e, hogy 24 ezer kötetes, a világon egyedülálló gasztronómiai könyvtára volt?
Tudta-e, hogy legnagyobb kincsének a kéziratgyűjteményét tartotta?
Tudta-e, hogy a Kossuth gyűjtemény egyik különleges darabja az a fotó, mely sópapírra készült az 1840-es években Bécsben.
Tudta-e, hogy ezzel a gyűjteménnyel került Sárospatakra a Mississippi hajónaplója, melyen Kossuth Lajos 1851-ben elindult Kisázsiából Amerikába
Tudta-e, hogy 1902-ben szobrot állítottak Kossuthnak Clevelandben?

Tudta-e, hogy Tokaj-Hegyalján a szőlőmunka kezdésének időpontja hagyományosan március 12-re, Gergely pápa nevenapjára esett?

Ősszel az utolsó munkafázis a szőlőkben a tőke befedése volt. A XV. századtól tavasszal a nyitással kezdődött a munkafolyamat, melyet február végén, de legkésőbb márciusban végeztek el, amikor már a föld nem fagyott. Úgy mondták Hegyalján, hogy március elején „megcsendül a kapa”. A XVI. század végén és a XVII. század elején Szent Gergely pápa napja, mint határidő általános volt e borvidéken. Erre a napra már aláírták az adásvételi szerződéseket, és nem lehetett a szőlő tulajdonjogát változtatni. A XVIII. század végétől a szakírók már nem tartották okvetlenül elvégzendőnek a szőlő téli betakarását. A gyakorlatban a XIX. század második felében kezdődött el a fedés elhagyása.

Zrínyi Ilona

Jeles délvidéki családok leszármazottja az 1643-ban Ozalj várában született Zrínyi Ilona. Apja Zrínyi Péter horvát bán, anyja Frangepán Katalin. 1666. március 1-jén kötött házasságot.  A vőlegény, I. Rákóczi Ferenc az ország egyik leggazdagabb, legjelentősebb, fejedelmi családjának egyetlen férfi örököse. Az egyházi szertartást a zborói várkápolnában Szelepcsényi György esztergomi érsek végezte. Az esküvő politikai vonatkozásait is gyakran emlegetik. A Wesselényi Ferenc nevéhez kötődő, Habsburg-ellenes főúri szervezkedés résztvevői sorában ott volt Zrínyi Ilona apja, nagybátyja Frangepán Ferenc és férje I. Rákóczi Ferenc is. Az ifjú pár közös otthonát a sárospataki várban rendezte be. Zrínyi Ilona a várból itt is folyóra nézhetett, mint Ozaljon, de itt a Bodrog sokkal szélesebb volt, mint lánykorában a Kupa folyó. Az udvartartást fejedelmi fény és gazdagság jellemezte. Az erdélyi hagyományok, a lengyel és török hatások, nyugati holmik különleges egységet mutattak. Az ifjú férj mesés nászajándékkal lepte meg Ilonát. 8900 aranytallért és különböző, 30 ezer tallérra becsült arany- és ezüstékszert adott. Ilona a szülői házból magával hozott ékszerekkel, az őt megillető örökséggel, a leánynegyeddel együtt dúsgazdagnak számított. Házasságukból 1672-ben született Julianna nevű leányuk és 1676-ban fiuk Ferenc, a későbbi II. Rákóczi Ferenc, Magyarország vezérlő fejedelme.

1676. július 8-án özvegyen maradt Ilona, meghalt I. Rákóczi Ferenc. Ezután gyermekei gyámjaként ő kezelte és irányította a hatalmas Rákóczi-vagyont, védte gyermekei érdekeit.

1682-ben kötötte második házasságát Thököly Imrével. Férje oldalán részese volt a Habsburg-ellenes kuruc felkelésnek. 1685-88 között hősiesen védte Munkács várát az ostromló Caraffa generális ellenében. A vár 1688-as kényszerű átadása után Ő és lánya Bécsbe, fia Neuhaus jezsuita kollégiumába került. Ferenccel soha többé nem találkozott.

1692-ben egy fogolycsere révén követhette Ilona férjét, Thököly Imrét a Török Birodalomba. A kis-ázsiai Nikodémiában halt meg 1703-ban. „Leszakasztá az halál az virágot mezejéről, ezt az nemesebbik virágot” - ezek voltak titkára búcsúsorai.

Isztambulban a Szent Benedek templom kriptájában temették el. Sírja felett márványba vésték: „Itt nyugszik hősies tettei után az asszony, nemének és századának dicsősége... Meghalt a virágmezei birtokán … életének hatvanadik évében február 18-án.” Hamvai 1906 óta Kassán, a Szent Erzsébet dómban nyugszanak.

• Tudta-e, hogy születésének éve máig kérdéseket vet fel, többen későbbi dátumot tartanak valósnak?
• Tudta-e, hogy 1665-ben a kézfogón (eljegyzésen) a trencséni fürdőben látta először vőlegényét, I. Rákóczi Ferencet?
• Tudta-e, hogy a szépséges Zrínyi Ilona a kor szokásrendjéhez képest (ami akkor 14, esetleg 16-18 éves kort jelentett) későn, 22 éves korában tartotta menyegzőjét?
• Tudta-e, hogy 350 esztendeje, 1666. március 1-jén kötött házasságot Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc Zborón?
• Tudta-e, hogy I. Rákóczi Ferenc halála után elérte azt, hogy rá szálljon a Rákóczi család minden örökletes joga, így Sáros vármegye főispánjaként is ő intézkedett?
• Tudta-e, hogy 1692. január 8-án Törökországba indulása előtt búcsúlevelet írt fiának, melyet a címzett feltehetően soha nem olvasott?
• Tudta-e, hogy Zrínyi Ilona és Thököly Imre 1694. októberében született leányát Zsuzsannának nevezték?
• Tudta-e, hogy 313 esztendeje, 1703. február 18-án halt meg Zrínyi Ilona? Tudta-e, hogy a szabadságharc kezdetén hazatérő II. Rákóczi Ferenc anyja halála miatt viselt gyászruhát? 

1685-ben szeptemberében Zrínyi Ilona gyermekeivel együtt Munkács várába vonult vissza. Novemberben Caprara császári tábornok ostrom alá vette a várat. Radics András várkapitány 3-4 ezer ember élén szervezte meg védelmét. Heves ágyúzás, éjszakai bombázások közepette teltek a napok. Munkács szenzáció lett Európában. Könnyeztek sorsán, ünnepelték az uralkodói udvarokban, városokban. „Senki sem engemet, sem két gyermekimet megijedt állapottal bizony nem láta.” - írta Zrínyi Ilona Munkácsról Thököly Imrének.
A körbezárt Munkács várában 1686. május 22-én, Szent Ilona napján  megünnepelték Zrínyi Ilona neve napját, megvendégelvén a jelen lévő főrendeket, tiszteket. Ezen a napon gyermekei is köszöntötték. A tízéves Ferenc 12 versszakos, alább közölt költeménnyel köszöntötte édesanyját. Az úrfi versét Juliánka köszöntője követte.
1686-ban még Munkács eleven központ volt, innen tájékoztatták Európát, bízva a diplomáciai segítségben. Aztán egyre nyilvánvalóbb, hogy sem a lengyel király, sem XIV. Lajos nem tesz érte semmit. A két és fél éves ostrom alatt a vár tartalékai kimerültek. Buda visszafoglalása és az 1687-es országgyűlés után Zrínyi Ilona megállapodást kötött a vár feladásáról I. Lipóttal, s 1688. január 17-én Munkácsot átadták a császáriaknak.

Rabság bilincseit kerülő magyarság:
Egy Munkács várában szorult az szabadság,
Kit egy Zrínyi-szívű tartott meg asszonyság, -
Hol vagy s hálát nem adsz az egész magyarság!

Tudta-e, hogy amikor Zrínyi Ilona gyermekivel, udvartartásával Munkács várába vonult, Patakról és Regécről minden értéket oda szállíttatott?
Tudta-e, hogy Zrínyi Ilona gyermeket várt Munkács ostroma idején? Az 1686 nyár elején született gyermek azonban nem maradt életben.
Tudta-e, hogy Európában röplapok adták hírül Zrínyi Ilona tetteit? Egy spanyol színjátékban a lőporfüstös vár beomló audienciás termében jelenítették meg.
Tudta-e, hogy egy francia képújság lapján talpig fegyverben ábrázolták égő bástyák előtt Ilonát?Szövege fordításban: Az özvegy Ragosky hercegnő, Serin gróf nővére és Tekely gróf felesége hathatósan ellenáll mind a töröknek, mind a császáriaknak. XIV. Lajos francia király Európa legbátrabb asszonyának nevezte. Hódolata jeléül ékszereket küldött neki.
Tudta-e, hogy még tartott Munkács ostroma, amikor 145 esztendő után, 1686-ban a nemzetközi erők visszafoglalták Budát?
Tudta-e, hogy a nemesi családokban általában a névnapot verssel köszöntötték? Az Ilonát köszöntő verset Badinyi János latintanár vagy Bárkány  János  ferences szerzetes Ferenc tanítója írta. A vers nem szokványos. Személyes és politikai programot is tartalmaz. Munkács védelmének országos jelentőséget ad.
Tudta-e, hogy az Országos Széchenyi Könyvtárban megőrzött vers Zrínyi Ilona saját kezűleg lemásolt változata? A versszakok után oda jegyezte igaz örömét: „Isten soha ne adjon anyának jobb gyermeket, mint ezek...”
Tudta-e, hogy Munkács feladása után szétváltak útjai II. Rákóczi Ferencnek és édesanyjának. Ilona leányával Bécsben, az orsolyiták kolostorában maradt. Fia Neuhaus jezsuita kollégiumába került.