Feszületek az öntöttvas gyűjteményben - válogatás

Ausztria területén a legjelentősebb öntöde Mariazellben volt. Virágkorát 1810-1840 között élte. Nagy választékban – kb. 6000 modell és minta alapján – gyártottak vallási célú kegytárgyakat.  A bemutatott 33 cm magas fali feszület 1850 körül készült. A kereszt tövében koponya, lábszárcsont és növényi díszítések láthatók. Másik képünkön egy kis méretű feszület. Ennek lépcsős talapzatán a mariazelli Madonna látható.

Ausztria területén Bécsben is működött műöntöde. Vezetője Joseph Glanz volt. Öntvényei általában jelzettek. A bemutatott fali feszület (stilizált növényi motívumokkal díszített keresztvégek)  hátoldalán is olvasható a „Glanz m. Vorb” felirat, a XIX. század elején készült.  Az ugyancsak Bécsben (a XIX. század közepén) készült asztali feszület keresztvégei is stilizált növényi motívumokkal díszítettek. Nyolcszög alakú magasodó talapzatán is növényi motívumok és az elülső oldalon koponya látható.
Morvaországban, a Brünntől északra fekvő blanskói öntödében főként porosz minták alapján gyártottak.  A XIX. század közepén készült a bemutatott asztali feszület, nyolcszög alakú gótizáló talapzattal.
A Kárpát-medencében az iparszerű öntvénygyártás a XVIII. században kezdődött kincstári és magántulajdonú vasművekben. Ezek sorában említhetjük Munkács-Selesztót és Turjaremetét is. A művészi vasöntvények készítésével is kitűnő Munkács-Selesztón készült 1850 körül a bemutatott 34 cm magas fali feszület. Hátoldalán 56. jelzést láthatunk. Az 1870 körül készült 40 cm magas talpas feszület „Thurja Remete” jelzése mutatja a gyártás helyét is.