A sárospataki habán telep régészeti feltárása 2010-ben kezdődött MNM Rákóczi Múzeuma  tudományos tervásatása által. A  Ringer István régész vezette kutatás célja a területen feltárható, a habán közösséghez köthető épületmaradványok és a leletanyagok feltárása, feldolgozása, publikálása.  A feltárt kerámia anyagból több olyan edényforma is összeállításra került, mely díszítése, formája alapján a habán fazekasok termékeként azonosítható.  

A habánok többnyire díszes kivitelű edényeikről ismertek. Ezeknek két típusa ismert: a fehér és a színes, többnyire kék alapmázú. A fehér alapú fajansz, melyen négyszínű, többnyire reneszánsz díszítés van. A kék kerámiának két színváltozata ismert, a világos-, és a mélykék, utóbbiak jellegzetesen erdélyi darabok.
Tojásdad-, gömb alakú korsók, hasáb alakú-, hatszögletű edények, henger alakú kupák, püspökkalap alakú-, széles peremű-, ovális tálak mutatják a termékek formagazdagságát. Koszorúban elhelyezett évszámok, névvel jegyzett feliratok datálják, a spirális virágdísszel, virágtövekkel, levelekkel, címerekkel, céhemblémákkal, városképekkel ékesített edényeket, melyeken sokszor ónfedők segítik a praktikus használatot.
A termékek elterjedtségét, népszerűségét jelzik, hogy a főúri és nemesi kastélyok pohárszékein a XVII-XVIII. században sok helyen megtaláljuk. Ugyanakkor a habán fazekasok - kiváltva a jobbágy kézműveseket - egyre inkább használati edénykészítőkké váltak.

Dr. Tamás Edit  

2014 tavaszán különleges gyűjtemény-együttessel gazdagodott a MNM Rákóczi Múzeuma. Korompay László és felesége, a sárospataki születésű Sipos Judit gyűjtötte, gondozta ezt az iparművészeti szempontból jelentős, tematikáját, áttekintő jellegét nézve európai mérvű, darabszámát összehasonlítva Közép-Európában az elsők között említendő gyűjteményt.

A Rákócziak uradalmában, a Munkácstól északkeletre fekvő Viznice-völgyében már 1672-ben állt három bucakemence és két frissítőhámor. A Rákóczi-szabadságharc alatt bombákat és fegyvercsöveket kovácsoltak.

A szabadságharc után a munkácsi uradalmat a gróf Schönborn család szerezte meg. 1770-ben helyreállíttatták a viznicei hámorokat és Selesztó északi határában felépült egy nagyolvasztó, majd egy frissítőhámor. Ez a településrész a XIX. század elején Frigyesfalva néven önállósodott, a későbbiekben frigyesfalvi nagyolvasztóként emlegették. 1832-ben a selesztói részen a Viznice túlsó partján nagyolvasztót, kupolókemencét helyeztek üzembe öntödével és mintakészítő műhellyel együtt.
Az 1848-49-es szabadságharc idején a munkácsi vasgyárban puskacsövet és 120 mázsa ágyúgolyót gyártottak, illetve itt munkálták meg a Kabolapolyánán öntött vas- és bronzágyúkat. 1853-ban épült fel egy harmadik nagyolvasztó.
A munkácsi vasgyár a XIX. század második harmadában a művészi vasöntvények készítésével is kitűnt. 1848-ban Schossel András lett a modellőr. Ő készítette az év októberében a Kossuth Lajost ábrázoló legelső magyar mellszobrot. Nevéhez fűződik Petőfi Sándor és Arany János 1870 körül készült mellszobra is. 
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc márciusi évfordulója előtt tisztelegve  öntöttvasgyűjteményünk részét képező emlékérmek közül is válogattunk. A XX. század elején készültek a Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór és Kossuth Lajos arcképével díszített darabok. 

Tamás Edit

Dr. Sándor József pataki öregdiák 2003 óta a MNM Rákóczi Múzeuma legjelentősebb támogatója. 2014-es adománya, a Korompay öntöttvas gyűjtemény a szó legsokoldalúbb értelmében gyűjtemény.

Egyben tartásának fontosságát felismerve, megőrzését, bemutatását biztosítandó többen fogtak össze. Elsőként említve Korompayné Sipos Juditot, aki férje akarata szellemében, s gyűjtőként e témában szerzett tudása legjavát megosztva, átadva, a kiállítás megnyitásáig segítve a muzeológusok munkáját, gondozva kedves tárgyait. Lengyelné Kiss Katalin kohómérnök muzeológusként, s az öntészet történetének, tárgyi emlékeinek kutatójaként segített az öntöttvas tárgyak múzeumba kerülésének lehetőségét megteremteni. A 2014-es sárospataki kiállítás kurátoraként a bemutatás szakmaiságát a legmagasabb színvonalon biztosította, s a kiállításvezető írójaként a témában a múzeumlátogatókat történetileg végigkalauzolni, a gyűjtemény egyes darabjait bemutatni. Dr. Sándor József 2014 áprilisában a MNM Rákóczi Múzeuma történetének legjelentősebb adományát tette a több mint 400 művészi öntöttvas tárgyat számláló együttes ajándékozásával. Közép-Európa egyik legjelentősebb öntöttvas gyűjteményét vásárolta meg múzeumunk számára. Létrehozva ezáltal Sárospatakon az ország ilyen tárgyú legjelentősebb gyűjteményét. Tovább erősítve a múzeum szakmai bázisát, kapcsolatrendszerét. Sándor József múzeumpártoló tevékenységét a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Emlékéremmel köszönte meg 2007-ben. Sárospatak Város Önkormányzata 2015-ben Pro Urbe díjat adományozott számára. „Műtárgyak napról napra” sorozatunk öntöttvas gyűjteményünk hét újabb darabját mutatja be a képeken.

Tamás Edit

 1966-ban a Magyar Nemzeti Múzeum a sárospataki múzeum részére 12 kisméretű, 38,5x28 cm nagyságú olajképet vásárolt. Ezek a XVII-XVIII. század fordulójának viseletében férfiportrékat ábrázolnak. Tíz hátlapján az ábrázolt személy neve olvasható volt, kettő ismeretlen. A rendkívül rossz állapotú képek Sárdy Lóránd festőművész által restaurálásra kerültek, s jelenleg a “Rákócziak dicső kora” kiállításon láthatók. Eladója közlése szerint eredetileg húsz képből állt az arcképcsarnok. A képek az 1708-as sárospataki országgyűlés alatt készültek, az ott jelenlévő tisztek egy csoportját örökítette meg a ma már ismeretlen festő. A tucatnyi kép közül e heti összeállításunk hét portréval ismereti meg olvasóinkat. Előző héten már hármat bemutattunk közülük. A képek Rákóczi másodvonalbeli parancsnoki garnitúrájának egyes tagjait ábrázolják.

Báró Zay András (1685-1734) ezereskapitány képe
Zay Lőrinc kuruc szenátor fia. 1704-től Rákóczi nemes apródja. 1705-ben az udvari lovas-karabélyos ezred főstrázsamestere, 1706-ban az udvari karabélyosok vice-colonellusa, 1707-ben a Nemes Compania főstrázsamestere, 1708-ban az udvari lovas-gránátos ezred colonellusa. 1710-ben Ordódy György utódaként az udvari lovas-karabélyos ezred főkapitánya.1711-ben a munkácsi lovasság parancsnoka. 1711. június 15-én aláírja a munkácsi kapitulációs pontokat. Követte Rákóczit a bújdosásba, majd Rodostóból hazatért felesége birtokára.

Varga Pál képe
Szabolcs megyei főhadnagy.

Id. Borbély Gáspár (? - 1710) ezereskapitány képe
Thököly gyalog főhadnagya volt, 1690 óta emigrációban élt. 1704 novemberében indult haza. 1706-ban voluntér kapitány Bezerédy Imre lovasezrede mellett. 1708-ban voluntér vicecolonellus, 1710-ban főkapitány. Halálosan megsebesült Vépnél, 1710. szeptember  9-én halt meg.

Ifj. Gróf Barkóczy Ferenc ezereskapitány képe
A XVI. század közepén Zemplén megyében felemelkedett család. 1582-ben már László nevű őse a megye alispánja, kinek fia a XVII. században országgyűlési követ. Az idősebb báró  Barkóczy Ferenc emelkedik grófi rangra 1687-ben. Az 1670-ben felkelt nemesség egyik vezére Zemplénben. 1685-ben ugyanő a megye főispánja. A Rákóczi-szabadságharc idején szenátor, mezei generálmarsall. 
Fia, az ifjabb Barkóczy Ferenc 1693-94-ben Zemplén vármegye örökös főispánja. Apjához hasonlóan 1704-ben csatlakozik Rákóczihoz. Visszakapja konfiskált birtokait. 1704 decemberében lovas ezredes, 1705-ben főcolonellus. 1705-ben aláírta a konföderáció szövetséglevelét. 1709-ben lovasezred parancsnoka. 1711. január 2-án feladaja Csicsva várát és elpártol. 1718-19-ben Ung vármegye főispánja.

Berthóti Ferenc (? - 1710) kassai vicegenerális képe
Berthóti Gábor Sáros vármegyei alispán  és Vécsey Mária fia. Nagyszombaton tanult. 1687-ben vádlott az eperjesi theatrumon, Caraffa bebörtönöztette. 1703 októberében már Rákóczi híveként küldetésbe ment Szomolnokra és a lengyel határszélre. 1703 novemberében a Sáros, Szepes, Liptó és Árva vármegyében levő lovas és gyalog magyar hadak és várőrsegek kapitánya. 1703-1705 között Sáros és Szepes vármegye fiscalis praefectusa, a szomolnoki bányák inspectora,  ezt a feladatkörét 1706 elején átveszi a Gazdasági Tanács. 1705-ben aláírta a konföderáció szövetséglevelét. 1705-ben szenátor, 1706-ban kassai vicegeneralis, 1706-1707-ben ruházati biztos. 1707-ben Sáros vármegye főispáni administratora, 1709-ben Sáros vármegyei mustra-commissarius. Pestisben halt meg Kassán 1710. szeptember 11-én. 

Ibrányi László (1652/1659 k. - 1705) ezereskapitány képe
A Szabolcs megyei Ibrány településről eredezteti magát a család. Ibrányi Ferenc  fia, Barkóczy István mostohafia. 1684-ben Thököly ezredese,  1686-ban császári ezredes. 1701-ben gyanúsított a Rákóczi-összeesküvésben.  1703. augusztus 6-án csatlakozik Rákóczihoz, ezereskapitány. Még abban a hónapban a Tisza környékén levő hadak vezérlője. 1705. április 5-én a jánosházi ütközetben sebesülten fogságba esik, április 22-én meghal. 

Csajághy János (1673 – 1712) brigadéros képe
Fejér megyei nemes, Gr. Bánffy György erdélyi gubernátor secretariusa. 1704 márciusában  kiszökött Szebenből, csatlakozott Rákóczihoz. 1705-ben a solti sánc parancsnoka, generáladjutant, az imsódi sánc parancsnoka, gyalog colonellusi dekrétumot nyert. 1705 augusztusában megkapja néhai Haller Sámuel portális gyalogezredét, melynek parancsnokságát a szatmári békéig megtartja. 1708-ban érsekújvári commendáns, brigadéros. 1710-ben az Ocskay felett itélkező hadbíróság elnöke. 1710-ben szolnoki commendáns, október 17-én kapitulál. Közreműködik a szatmári béke létrehozásában, 1711. április 26-án felesküszik a császárra, május 1-én aláírja a szatmári békét. A békeokmányt Bécsbe vivő hivatalos követség vezetője. Császári ezredes lesz, de ezredének felállítása előtt 1712. január 2. utáni napokban betegségben meghal.

Ausztria területén a legjelentősebb öntöde Mariazellben volt. Virágkorát 1810-1840 között élte. Nagy választékban – kb. 6000 modell és minta alapján – gyártottak vallási célú kegytárgyakat.  A bemutatott 33 cm magas fali feszület 1850 körül készült. A kereszt tövében koponya, lábszárcsont és növényi díszítések láthatók. Másik képünkön egy kis méretű feszület. Ennek lépcsős talapzatán a mariazelli Madonna látható.

Ausztria területén Bécsben is működött műöntöde. Vezetője Joseph Glanz volt. Öntvényei általában jelzettek. A bemutatott fali feszület (stilizált növényi motívumokkal díszített keresztvégek)  hátoldalán is olvasható a „Glanz m. Vorb” felirat, a XIX. század elején készült.  Az ugyancsak Bécsben (a XIX. század közepén) készült asztali feszület keresztvégei is stilizált növényi motívumokkal díszítettek. Nyolcszög alakú magasodó talapzatán is növényi motívumok és az elülső oldalon koponya látható.
Morvaországban, a Brünntől északra fekvő blanskói öntödében főként porosz minták alapján gyártottak.  A XIX. század közepén készült a bemutatott asztali feszület, nyolcszög alakú gótizáló talapzattal.
A Kárpát-medencében az iparszerű öntvénygyártás a XVIII. században kezdődött kincstári és magántulajdonú vasművekben. Ezek sorában említhetjük Munkács-Selesztót és Turjaremetét is. A művészi vasöntvények készítésével is kitűnő Munkács-Selesztón készült 1850 körül a bemutatott 34 cm magas fali feszület. Hátoldalán 56. jelzést láthatunk. Az 1870 körül készült 40 cm magas talpas feszület „Thurja Remete” jelzése mutatja a gyártás helyét is.

II. Rákóczi Ferenc és Sarolta Amália hessen-rheinfelsi hercegnő 1694. szeptember 26-án kötött házasságot Kölnben. Esküvőjük grafikák sorát eredményezte. Ezek egyike a bemutatott, 1694-ben készült metszet, mely Francois Guerard- illetve Henry Bonnart-féle daraboknak egy párizsi műhelyben készült variációja. Az uszályos palástot viselő, kócsagtollas forgóval díszített fejfedőt hordó Rákóczi enteriőrben áll, mögötte tájrészletet láthatunk.

Histoire des revolutions de Hongrie címmel 1739-ben, Hágában jelent meg a fejedelem emlékiratainak első kiadását és Bethlen Miklós emlékiratait tartalmazó kötet. A címlap előtt közölt, II. Rákóczi Ferenc reprezentatív, hadi jelvényes portréja közismert ábrázolás, a  holland Jakob Folkema mezzotintója.
A Histoire des revolutions de Hongrie, a Rákóczi-szabadságharc történetét elbeszélő mű kisebb méretű változata hat kötetes. 1739-ben Hágában megjelent első kötetében a címlap előtt közli II. Rákóczi Ferenc ábrázolását. Ez is Jakob Folkema mezzotintója, a hadi jelvények nélkül.  
XVIII. századi ismeretlen mester munkája a vörös palástban ábrázolt a II. Rákóczi Ferenc (vászon, olaj) kisméretű portré, mely a sárospataki állandó kiállításon látható.
Jakobey Károly az 1852-65 közötti időszakban történelmünk kiemelkedő alakjainak portréit festette megrendelésre. II. Rákóczi Ferencről (és feleségéről) – több példányban is készített olajképeket. A MNM Rákóczi Múzeumában is több darabot őrzünk képeiből. Az 1860-as években készült képen (vászon, olaj) a fejedelem páncélban, vállán vörös, hermelinnel bélelt palástban látható. A pataki képmások beállítása, öltözéke, hajviselete megegyezik a svéd barokk festő David Richter (1662-1735) XVIII. század elején megfestett II. Rákóczi Ferenc portréjával.
László Fülöp korának legkeresettebb, nagy tehetségű arcképfestője volt. A Sárospatakon található II. Rákóczi Ferenc portréja korai munkája. 1896-ban készült, reprezentatív módon, hadvezéri és fejedelmi rangjára utalva páncélban, vállán hermelin szegélyes vörös palástban – az aranygyapjas-rend jelvénnyel –, kezében díszbuzogánnyal jeleníti meg a fejedelmet. A festmény beállítása, arcvonásai, Mányoki Ádám 1712-ben készült fejedelmi portréjával megegyezik. László Fülöp Rákóczi ábrázolása gyűjteményünk egyik legszebb festménye, amely a reprezentatív portréfestészet kvalitásos darabjai közé tartozik.
A II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai újratemetését követő évben Kassa városa egy reprezentatív Rákóczi kép megfestésére kérte fel Éder Gyulát. A városházára szánt képhez tanulmányrajzokat, vázlatokat készített a művész. A MNM Rákóczi Múzeumában őrzött kisméretű színvázlat Rákóczit páncélban, hermelines palástban, fehér ágaskodó paripán ábrázolja (vászon, olaj, 1908?). A Kassa városa által megrendelt kép 1909-ben készült el, s ma a Rodostó-házban látható.

Dr. Tamás Edit  

1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban Kossuth Lajost kormányzóelnöknek választották. Számos ábrázolás maradt ránk, mely kormányzóelnökként mutatja be őt. Szathmáry Lajos Sárospatakra került gyűjteményéből kerültek kiválasztásra a most látható darabok. Döntően Amerikában készültek. 

Az egyetlen kivétel itáliai darab. „Luigi Kossuth” a felirata. Négyszínű kőnyomat, mely egy a szabadságharcról szóló, Genovában megjelent könyvből származik. 
A bemutatott további hat darab Kossuthot, mint magyar államfőt („Hungarian Dictator, Dictator von Ungarn”), Magyarország kormányzóját („Kossuth, as governor of Hungary in 1849.”), a nép választottját, aki akar azelőtt nincs akadály („L. Kossuth. Governor of Hungary by the people's choice. There is no difficulty to him who wills') ábrázolja. 
A James Basblic híres litográfiai műhelyében, New Yorkban készült darab színes ábrázolás. Az „L. Kossuth, as governor of Hungary in 1849.” című négyszínű kőnyomat is New Yorkba jelent meg. Az e városban kiadott német nyelvű hetilap 1852-ben megjelent fametszete a „ Ludwig Kossuth im jahre 1848” feliratú példány.
A szimbolikus fametszet, az 1850-es években készült egy amerikai folyóirat  számára. A Harper's Kiadó Vállalat „Új Havi Folyóirat”-ából (Harper's Monthly Magazine) származik a „Kossuth, as governor of Hungary in 1849.” feliratú ábrázolás.
A Fetridge Vállalat kiadásában Bostonban jelent meg a „L. Kossuth. Governor of Hungary by the people's choice. There is no difficulty to him who wills” című darab.

A Lorántffy Zsuzsannát ábrázoló litográfia a XIX. században készült, a fára festett olajkép alapján. I. Rákóczi György korabeli XVII. századi ismeretlen mester által készített ábrázolásának XX. századi másolata a Sárospatakon őrzött kép.

A két cápás felületű aranyozott ezüstpohár közül az egyik 1669-es évszámmal datált, címerrel díszített. Az évszám a készítés idejére, a felirat az egykori tulajdonosra utal: CHRISTOPH JANOS HAIDU ANNA. A másik ezüstpohár a XVII. század közepén készült. Díszítése virágkoszorúban monogram. 
A sárospataki Újbástya építésének zsoltárfeliratos vörös márvány emléktábláján I. Rákóczi György ismert jelmondata és az építkezés adata olvasható latinul. Magyar fordítása szerint ez a következő: „Nem az akaróké és a törekedőké Isten kegyelme. Ezt a bástyát Isten kegyelméből a tekintetes és Nagyságos felsővadászi Rákóczi György úr borsodi főispán építtette az 1627. esztendőben.”
A Váradi Biblia nyomtatása 1657-ben Nagyváradon kezdődött. Bethlen István, I. Rákóczi György, Lorántffy Zsuzsanna, Rhédei Ferenc , Barcsay Ákos, és több tiszántúli református egyházmegye adományaiból. Az Újszövetség 1660-ban elkészült. Közben a török támadás a vár és a város elestével fenyegetett. A vár feladásának egyik feltétele az volt, hogy a már kinyomtatott példányokat, a nyomtatáshoz szükséges papírt és a nyomdai felszerelést épségben kiengedik a törökök a várból. 1661-ben, a Kolozsvárott felállított műhelyben fejeződött be a munka. Kevesebb, mint 6000 példányban jelent meg. A Károli-féle szöveget tartalmazza Köleséri Sámuel átdolgozásával és széljegyzeteivel.
A zborói kastélyból származó szekrény a XVII. század elejére datált. Festett fából készült, a fehér festésen átütő zöld márványozással. Azon kevés bútorok egyike, mely a Rákóczi családhoz köthető.
XVII. századi magyar mesterek remekművű alkotásai a Lorántffy ajtók (2 darab). Egykor a ma Lorátnffy-szárnyként nevezett emeleti palotasoron található hálószobákban voltak a pompás reneszánsz stílusú faragott kő ajtókeretbe helyezve. 1640 körül készültek.
I. Rákóczi György fejedelmi fogadószobája volt a Bokályos-ház. Törökországból hozatott színes, gránátalmás, virágos bokálycsempék borították és napjainkban is borítják falait.

Szathmáry Lajos 1995-ben nyilvánította ki azon szándékát, hogy 2000 darabos Kossuth gyűjteménye egy részét a MNM Rákóczi Múzeumának ajándékozza, „Évek óta úgy gondoltam, hogy az egész Kossuth anyagot vagy jó részét Patakra hagyom... Akármi volt is a helyzet, én Patakhoz hű maradtam és mindég, mindenben igyekeztem segíteni, amiben, ahogy, amikor csak lehetett...” A gyűjtemény 97 tétele 1997-ben érkezett dr. Mayer József és Szabó Csaba segítségével Sárospatakra.

Húsz könyv, húsz kép, 23 dokumentum, 16 levél, 18 tárgy alkotja a tárgycsoportot. A könyvek jó része a XIX. század közepén kiadott. Főként Magyarország történetével, Kossuth Lajos munkásságával foglalkoznak. A képek között feltűnnek kevésbé ismert ábrázolások. A dokumentumok az 1848-49-es eseményekhez kapcsolódó rendeletek, felhívások. Ezek nagyobb része Erdélyhez kapcsolódik. Ide sorolódik a Mississippi tengerjáró hajónaplója is. A levelek között az emigrációs években, Amerikában, Angliában, Itáliában keltezett Kossuth leveleket találunk. A Kossuth kultusz elevenedik meg a tárgyak által. Üvegek, porcelánok Kossuth ábrázolással

Tamás Edit

A Rákóczi-szabadságharc emlékanyagának ikonikus darabjai a zászlók. Ezek egyike Sárospatakon, a Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeuma műtárgyaként maradt fenn. Évtizedek óta a MNM Rákóczi Múzeumában látható. Valójában töredék, 2003-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban restaurálták. Felirata: “Pro deo et Patria” - “Az Istenért és a hazáért”. A XVIII. század első évtizedében készült, évszámos datálása nem pontos, az utolsó szám lekopott róla. Ma már csak az első három száma “170.” látható.

A MNM Rákóczi Múzeuma korabeli dokumentumokat és ábrázolásokat egyaránt őriz a Rákóczi-szabadságharc korából.
Erős Gábor levele Ugocsa vármegyéhez. Szak, 1705. július 24.
Erős Gábort már 1703 novemberében Rákóczi híveinek sorában találjuk. 1705-ben Szatmáron töltött be funkciót, 1706 és 1709 között tiszántúli főmustramester. A bemutatott levél a Várad körül állomásozó hadak ellátása ügyében íródott a vármegyéhez.

Keczer Sándor levele, 1708. szeptember 19.
A lipóczi Keczer család Sáros megye előkelő, régi nemesi családjainak egyike. Keczer Sándor Kassa kapitulációja után csatlakozott Rákóczihoz. 1704-től különböző gazdasági pozíciókat töltött be, tevékenysége jórészt Kassához köthető. 1704-ben főcommissarius, 1705-ben a Gazdasági Tanács tanácsosa. 1706-ban a kassai pénzverő főinspectora. 1708-ban a Gazdasági Tanács eperjesi adminisztrációjának tanácsosa. 1711-ben lengyelországi emigrációba ment , de még az év augusztusában amnesztiával hazatért. Keczer Sándor 1708 őszén írt levele a hadak ellátásának ügyében intézkedik.

Eötvös Miklós levele. Szatmár, 1708. szeptember 2.
A vásárosneményi Eötvös család Bereg megyei eredetű, innen kerültek át Szatmár megyébe. A XVIII. században már mindkét megyében viseltek hivatalt. Vásárosneményi Eötvös Miklós Károlyi Sándor birtokainak paefectusa volt. Már 1703-ban ott találjuk Rákóczi táborában. 1703. október 23-án Rákóczi biztosa a bányavárosokban. 1706 nyarán, s ezt követően 1709-ig többször tiszántúli districtualis commissarius, 1708-ban vice districtualis commissarius Bereg, illetve Ung vármegyében. 1709-ben Szatmár megyei táblai assessor.
1708 őszén kelt levél a beszállásolás ügyében íródott a vármegyéhez.

Dabasi Halász Péter (1676-1741) ezereskapitány képe
A Pest megyei Dabasról származó család a XVII. század végétől főként hadi pályán szerzett érdemeket. Rákóczi szolgálatában 1704 januárjában lévai hadnagy. 1705-1706-ban százados a karabélyos regimentben, 1707-ben Palocsay György vicéje, 1710 júliusának végén vicecolonellus, 1710 november elején ezereskapitány. 1711. április 29-én felesküdött a császárra. 1711. május 1-én aláírta a szatmári békét és beállt a császári seregbe. Harcolt a török ellen, 1717-ben Belgrádnál megsebesült. 1735-ben részt vesz a Pero-felkelés leverésében.1741-ben esett el Teschen-ben.

Csery Imre(1686-1728) ezereskapitány képe
A Csery család tagjai a Hont vármegyei Alsó-és Felső-Cseri településről származtatják magukat. Csery Imre Nyitra megyében birtokos. A szabadságharc alatt 1704-ben Bercsényi nevezi ki lovas vicekapitánynak. 1705 és 1710 között Bercsényi generáladjutánsa.  

Géczy Gábor ezereskapirány
A kis-géczi és garamszegi Géczi család Nógrád megyéből származik. Rákóczi pártjára állván 1703-ban vicekapitány Bercsényi Miklós lovasezredében, 1704-ben kapitány. 1705-ben aláírta a konföderáció szövetséglevelét.