„Kossuthtól Szathmáryig” címmel nyitott időszaki kiállítást a MNM Rákóczi Múzeuma

Hogyan kapcsolódik össze Kossuth Lajos, Szathmáry Lajos és Sárospatak? Mindketten sárospataki diákok voltak, előbbi 1848-1849-es forradalmunk meghatározó vezetője, utóbbinak dédapja főhadnagyként szolgált a honvédseregben. Szathmáry Lajos családjában nemzedékről nemzedékre öröklődött Kossuth Lajos örökségének tisztelete, mely egy nevezetes gyűjteményként lett közismert. Ez a tárgyegyüttes, Szathmáry Lajos Kossuth gyűjteményeként mutatkozott be a nagyközönségnek Amerikában. 1997-ben érkezett Magyarországra és a MNM Rákóczi Múzeumát gazdagította.
Ki volt Szathmáry Lajos? „Minden éjjel otthon vagyok álmomban: hol születésem helyén, hol Marosvásárhelyt, hol Sárospatakon” – mondta oly gyakran. Szülei az I. világháború végén menekültek át Erdélyből a „csonka” Magyarországra. Mielőtt megérkezett vonatuk a Rákosrendező pályaudvarra, az egyik zsúfolt vagonban 1919. június 2-án megszületett fiuk. A család nem sejtette, hogy nem mindennapi körülmények között született fiuk századunk magyar emigrációjának egyik legérdekesebb, legszínesebb egyéniségévé válik.
A gyerekkori erdélyi rokonlátogatások és a sárospataki tanulmányok mély nyomot hagytak a fiatal Lajos formálódó egyéniségén és hazafiúi elkötelezettségén. VI. osztályos diákként érkezett Patakra, ahol a számára később oly kedves „gondtalan kollégiumi éveket” töltötte. Az egész életét meghatározó pataki évek alatt országos hírű tanárok formálták érdeklődését, világlátását, jellemét, s bontották ki sokoldalú tehetségét. A Patak iránti hűséget útravalóként magával vitte a nagyvilágba. Beszédeiben, írásaiban gyakran megemlékezett a híres kollégiumról.
Bölcsész-pszichológusként diplomázott. Újságíró Budapesten és Erdélyben – ezzel végleg eljegyezte magát a magyar művelődés és történelem, a magyar írás szeretetével.
1951-ben az Egyesült Államokban talált új hazára és új hivatásra. Az ételkészítés fortélyai iránt gyerekkora óta rendkívül fogékony. Az étkezés kulturális vonatkozása is érdekelte. Tudományosan is művelte a gasztronómiát. Cikkeiért Amerika legnagyobb napilapjai és szakfolyóiratai versengtek. Rádió- és TV-műsorok sztárja.
1962-ben feleségével, Sada asszonnyal megnyitották a hónapok alatt híressé váló Bakery vendéglőt Chicagoban. A következő években, aki adott a hírnevére, megfordult ott. „Amerikában könnyen boldogultam, mert nem segített senki... Feleségemmel ketten vágtunk neki a 26 éves sikertörténetnek, s csak saját erőnkre, leleményességünkre, ötleteinkre, szerencsénkre támaszkodhattunk. Meg arra, amit magunkkal hoztunk. Amit magammal hoztam otthonról, szüleimtől, s Patakról” – mesélte sokszor.
A hírnév vagyont is termett. S a vagyon hírnevet - egy másik körben: a gyűjtők világában. A Bakery épülettömbjében terebélyesedett könyvtára. Itt rendezte be könyvei, újságjai, folyóiratai, kéziratai, térképei, okmányai, grafikái, kiterjedt levelezése és egyéb dokumentumai tárházát. Széleskörű magánlevelezést folytatott mindenkivel, aki az elmúlt 50 év során a hazai és amerikai magyar művelődésben szerepet játszott, s arra mindig nagy súlyt helyezett, hogy minden levelét saját kezűleg írja meg. Legendás személyes kapcsolatteremtő és kapcsolattartó képessége volt.
Legnagyobb kincsének a kéziratgyűjteményét tartotta. Ebben helyet kapott a magyar történelem, művelődéstörténet és az amerikai gyűjtemény is.  A 80-as évek végére az övé a legnagyobb amerikai magyar könyvtár.
A legbüszkébb Kossuth-gyűjteményére volt. A felbecsülhetetlen értékű, mintegy 2000 darabos Kossuth-gyűjteményből Szabó Csaba, a washingtoni magyar nagykövetség kultúrtanácsosa javaslatára állította össze egy vándorkiállítás anyagát. A 100 tételes kiállítás Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára emlékezett. 20 könyvből, 20 képből, 20 okmányból, 20 levélből és 20 tárgyból állt össze. A kis gyűjteményt először Chicagoban, majd a New York-i magyar főkonzulátuson, és a washingtoni magyar nagykövetségen állították ki 1994-ben.
Időközben 1989-ben, 70 éves korában Szathmáry Lajos és felesége bezárta a fogalommá vált Bakery-jét. Ez idő tájt Szathmáry már legendás hírű kultúrtörténeti gyűjteménye jövőjéről gondolkodott. 1995. március 24-én nyilvánította ki azon szándékát, hogy Kossuth Gyűjteménye Sárospatakra a Rákóczi Múzeumba kerüljön. „Évek óta úgy gondoltam, hogy az egész Kossuth anyagot vagy jó részét Patakra hagyom... Akármi volt is a helyzet, én Patakhoz hű maradtam és mindég, mindenben igyekeztem segíteni, amiben, ahogy, amikor csak lehetett. Mikor azután Dr. Mayer Józseftől hallottam a várban működő múzeumról, mely a M.N.M. helyi fiókja Patakon, akkor ébredt fel bennem a gondolat, hogy a Kossuth anyag Patakra me¬het...Patakon a pezsgő, lüktető iskolavárosban a gyűjtemény csak egy extra vonzóerőt jelentene, hasznosabbá válhatna... Jelenleg úgy érzem, hogy a Kossuth kiállítást még 3-4 városban bemutatom és utána útraindul Patak vára felé!” Később mindezt elmondta a Duna Televízió műsorában is. „Családommal úgy határoztunk, hogy a gyűjtemény java része kerüljön Sárospatakra, a Rákóczi várba, a Magyar Nemzeti Múzeum helyi múzeumába, ahol sok Kossuth-emléket őriznek, s ahol a múzeum vezetője, Dankó Katalin, egy kedves volt sárospataki iskolatársam. Fontossá teszi számomra ezt az is, hogy másik pataki diáktársam, Dr. Mayer Jóska barátom is ezt sugallta".
Az ünnepélyes átadásban hirtelen jött halála akadályozta meg. Özvegye és Szabó Csaba azonban teljesítette akaratát. A gyűjtemény 1997-ben érkezett Sárospatakra. Összességében 97 tétel, 20 könyv, 20 kép, 23 dokumentum, 16 levél, 18 tárgy alkotja. A könyvek jórésze a XIX. század közepén kiadott, főként Magyarország történetével, Kossuth Lajos munkásságával foglalkoznak. A képek között feltűnnek kevésbé ismert ábrázolások, korabeli újságokból összegyűjtött darabok. A dokumentumok csoportjába tartoznak az 1848-49-es erdélyi eseményekhez kapcsolódó rendeletek, felhívások, toborzók és a Mississippi tengerjáró hajónaplója. A levelek az emigrációs években Amerikában, Angliában, Itáliában íródtak. A Kossuth-kultusz elevenedik meg az üveg, porcelán tárgyak által.
Szathmáry Lajos Kossuth gyűjteménye jelentős egységet alkot a MNM Rákóczi Múzeuma tárgyegyüttesében. A Kossuth-tematikát tekintve országos jelentőségű ez a válogatás. A MNM Rákóczi Múzeuma negyedik alkalommal rendez a gyűjtemény egészét bemutató időszaki kiállítást. A Kossuthtól Szathmáryig tárlatban helyet kaptak a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Adattárában és Múzeumában őrzött azon darabok, melyek az egykori sárospataki diák családját és életútját mutatják be.

A kiállítást Laczkó Gabriella, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Adattárának igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Megnyitó szavaiban kiemelte Szathmáry Lajos kötődését Sárospatakhoz, a Református Kollégiumhoz. Felidézte az adományozó személyét, a személyes találkozásokat Szada Szathmáryval. A 90-es évek levelezéseiből mélyen áthatott az az életre szóló indíttatás, mely örökre Sárospatakhoz kötötte a XX. század magyar történelmének kiemelkedő alakját, Magyar Amerika egyik legszínesebb egyéniségét.

A kiállítás 2018. szeptember 16-ig látogatható.

Tamás Edit