1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc születésének pontos idejét - 1676. március 27. – és a helyszínét is – Borsi - ismerjük. Rákóczi latin nyelvű Vallomásaiban adja meg születési adatait. E műve későn, 1876-ban jelent meg nyomtatásban. Franciául megírt Politikai és erkölcsi végrendeletének 1751. évi, hágai impresszummal, de valójában Párizsban megjelent kiadásához azonban már csatoltak egy rövid életrajzot, amely szintén tartalmazta a születés évét és helyszínét: „Rákóczi Ferenc, aki második e néven, 1676-ban született a borsi (Borshi) kastélyban, amely nem esik messze a pataki vártól”.
A hazai kutatók előtt azonban Rákóczi két fentebbi műve csak igen későn vált ismertté, olyannyira, hogy a XIX. század második harmadáig hibásan ismerték a dátumot. Nagy Iván még 1674. szeptember 4-ét közölt hatalmas családtörténeti művében. Thaly Kálmán, aki 1881-ben helyesbítette az időpontot,  1676-os évvel említi a hibás szeptemberi dátumot. Lehetséges, hogy egy 1675. szeptember 27-én Kistapolcsányból keltezett levél tévesztette meg a történészeket. Ezt Rákóczi Erzsébet írta másod-unokatestvéréhez, I. Rákóczi Ferenchez, s a „Rákóczi-háznak szerencsés megszaporodására” köszöntött benne „egy ital borocskát”. A gratulációt azonban ekkor még nem a születés, hanem Zrínyi Ilona áldott állapotának hírére vethette papírra a család grófi ágának utolsó tagja, a várva várt fejedelmi magzat távoli nénikéje.
Feltűnő, hogy mindeddig nem került elő egyetlen családi levél vagy a Rákóczi-ház familiárisainak tudósítása sem a kis Ferenc születéséről. R. Várkonyi Ágnes a fejedelem gyermekkoráról írt művében „a nagyanya, Báthory Zsófia szétszóródott levelezésének” majdani összegyűjtésétől reméli, hogy egyszer még többet tudhatunk meg az eseményekről.
Horváth Mihály 1869-ben közreadott Zrínyi Ilona-életrajzában Rákóczi Ferenc születésének évét és a helyszínét helyesen közli. 12 évvel később Thaly Kálmán a Rákóczi ifjúságáról írott munkájában a Vallomások alapján a pontos adatokat osztja meg olvasóival. Ő az első, aki próbál választ adni arra a kérdésre, hogy a fejedelmi család várva várt fiúsarja miért éppen Borsiban látta meg a napvilágot: „Rákóczi szülei nagyszámú váraik és kastélyaik közül leginkább a fejedelmi palotákkal ékes Sáros-Patakon s a regényes fekvésű Makovicza várában, vagy az ez alatt épült zborai kastélyban szerettek lakni, – Borsiban ritkán és rövid időre fordultak meg, legtöbbnyire Patakról Munkácsra, az öreg fejedelemasszonyhoz való utazásaik közben; és így Ferencz születésekor is csak esetleg időzhettek ezen kastélyukban.”
Márki Sándor tényszerűen szól Rákóczi utazás közben történt születéséről. R. Várkonyi Ágnes Köpeczi Bélával közösen írt Rákóczi-életrajzában már a születés körüli események vizsgálatára is kitér, s a kuruc támadásokkal hozza összefüggésbe I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona menekülését: „1676 márciusában felkelő csapatok veszik körül Ónodot, Szatmárt és Kállót, s valószínű, hogy emiatt indult I. Rákóczi Ferenc feleségével Sárospatakról Munkácsra, de mindjárt meg kellett szállniuk a közeli Borsiban. Itt, a bodrogközi falu emeletes öreg kastélyában látta meg fiuk a napvilágot.”
Időközben néhány olyan adat vált ismertté, amelyek szerint I. Rákóczi Ferenc, sőt édesanyja, Báthory Zsófia is már 1675 végén Borsiban tartózkodott. Sípos Ferenc Rákóczi gyermekkoráról írott tanulmányában felfigyelt az ellentmondásra. Tanulmányának megjelenése után is gyűjtötte a témára vonatkozó adatokat, melyeket megosztva Mészáros Kálmánnal utóbbi írta a fentebb bőségesen idézett tanulmányt e témában.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának egyre bővülő adatbázisa igazolja, hogy I. Rákóczi Ferenc és Báthory Zsófia 1675 utolsó és 1676 első hónapjaiban Borsiban tartózkodott. Nyilvánvaló, hogy velük együtt Zrínyi Ilonának is itt kellett tartózkodni, erre azonban pozitív adat egyelőre nem került elő. Ezek az adatok egyértelművé teszik, hogy Borsit a család tudatosan választotta, s nem a felkelők elől menekülve, egy munkácsi utazást megszakítva tértek be oda, s a szülés nem „az átélt izgalmak” hatására kezdődött meg. Báthory Zsófia jelenléte azt bizonyítja, hogy nem azért eshetett a választás Borsira, mert mondjuk Zrínyi Ilona anyósának munkácsi otthonától távol akart volna szülni. A borsi megerősített kastély 1678. évi pusztulása előtt a Rákóczi-család kedvelt tartózkodási helyeinek egyike volt, sőt úgy véljük, hogy a XVII. század középső harmadában a fejedelmi család rezidenciái között előkelő helyen állt.

Forrás

II. Rákóczi Ferenc születésének dátumára utal a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött gyermekkori kép is, mely nyolc esztendős korában ábrázolja a fejedelmet! Felirata: Celsissimi Francisci Rakoczi E.P.T.R.P.H.D. et Sic. C. Filius Francisc. Aetat: Suae An 8 die 27 Marty 1684.
A rövidítések feloldása: Celsissimi Francisci Rákóczi Electus Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus et Siculorum Comes Filius Franciscus Aetatis suae ann. 8 die 27. Marty 1684.

Bővebben: Mészáros Kálmán:Miért éppen Borsi?… Széphalom 23. Sátoraljaújhely 2013. pp. 65-78.