430 esztendeje született I. Rákóczi György erdélyi fejedelem

A Rákóczi-család gazdagságát és országos politikai szerepét megalapozó Zsigmond háromszor házasodott. Fiai második, Gerendi Annával között házasságából születtek. Közülük a legidősebb, György Szerencsen jött e világra 1593. június 8-án. Ő és öccsei, Zsigmond és Pál kicsiny gyermekként vesztették el édesanyjukat. Nővérük, Erzsébet (apjuk előző házasságából) is csak néhány évvel volt idősebb tőlük. A gyermekek felnevelése már a harmadik feleségre, Thelegdy Borbálára hárult.

Rákóczi Zsigmond 1604-ben Bocskai mellé állt. Legidősebb fia Bocskai apródja lett a kassai udvarban. György ekkor ismerkedett meg Bethlen Gáborral és Báthory Gáborral. Mindhármukból később Erdély fejedelme lett.

I. Rákóczi György apja a Bocskai-szabadságharc alatt Erdély kormányzója, majd Bocskai halála után 1607-ben fejedelme lett. Rákóczi Zsigmond halálakor, 1608-ban hatalmas vagyont örököltek a Rákóczi fiúk, György tizenöt éves ekkor.
I. Rákóczi György fiatal korában a király hűséges alattvalója, távol tartotta magát az erdélyi politikától. 1611-ben Ónod várának kapitánya, majd 1615-ben Borsod vármegyei főispánja lett. 1616-ban kötött házasságot. Felesége, Lorántffy Zsuzsanna hozományaként szerezte meg Sárospatakot és a jelentős Lorántffy-örökséget. Bár a hatalmas vagyonok egyesülése akár érdekházasságot is jelezhetne, személyes levelezésük, egész életük bizonyítja, hogy szerelem tette őket örök társakká. A hat született gyermekük közül két fiú, II. György és ifjabb Zsigmond érte meg a felnőtt kort.
I. Rákóczi György és felesége legnagyobb patrónusként támogatta a református egyházat, az iskoláztatást és a könyvnyomtatást. I. Rákóczi György vallásosságát jelzi, hogy az Ótestamentumot tizenháromszor, az Újtestamentumot több mint harminckétszer olvasta végig.
Felső-Magyarország legjelentősebb protestáns birtokosaként fordult Erdély felé, s lett Bethlen Gábor fejedelem leghatalmasabb felső-magyarországi támogatója. Közös céljuk a magyar szabadságjogok és a protestáns vallás védelme. Tevékenyen részt vett az egész Európát megmozgató harmincéves háborúba (1618-1648) bekapcsolódó fejedelem politikájában.
1630. december 1-én őt választották Erdély fejedelmévé. Családjával Sárospatakról Gyulafehérvárra költözött. Folytatta elődje állam- és országépítő munkásságát. A nagy kiterjedésű családi birtokok mellett a fejedelemség kincstári birtokaival együtt I. Rákóczi György igen számottevő gazdasági alappal rendelkezett. Ezek jövedelméből jelentős építkezéseket folytak a családi váraiban és a kulcsfontosságú erősségekben; Gyulafehérváron, Fogarason, Görgényben, Kőváron, Kolozsváron, Váradon, Munkácson, Ónodon, Zborón és Sárospatakon. A háborúzó Európában Erdély a béke szigete. A népesség gyarapszik, az ipar és a kereskedelem virágzik, élénk a pénzforgalom. A Brózer kehelyként közismert arany kelyhet 1640-ben ajándékozta a kolozsvári Farkas utcai református templomnak. Jelmondata, egy bibliai idézet visszaköszön tárgyain és az általa ajándékozott úrasztali edényeken: „Nem az akaróké, nem a törekvőké, hanem a rászorulóké Isten kegyelme”

1644-ben a protestáns vallás védelmében svéd-francia szövetségben ő is bekapcsolódott a harmincéves háborúba. III. Ferdinánd (1637-1657) elleni felső-magyarországi hadjáratát itthon élénk várakozás és nemzetközi figyelem kísérte. 1645-ben sikerült kapcsolatot létesítenie a Torstensson vezette svéd hadakkal. Az új európai hatalmi viszonyokat rögzítő vesztfáliai béke előkészítése már 1645-ben megkezdődött. Látványos sikerek, másfél esztendős hadakozás után I. Rákóczi György és a Habsburg uralkodó között megkötött linzi béke már ennek a része. A béke kimondta a protestánsok szabad vallásgyakorlatát a királyi Magyarországon. Rákóczi életre szólóan megkapta a hét vármegyét, sőt Szabolcsot és Szatmárt fiai is örökölhették.
I. Rákóczi György tudatosan készült arra, hogy a fejedelmi hatalmat örökletessé tegye. Fiait ebben a szellemben nevelte. Az idősebbet, Györgyöt 1640-ben váradi kapitánnyá nevezte ki, majd 1642-ben fejedelemmé is választatta.
I. Rákóczi György 1648. október 11-én halt meg, országát idősebb fiára, II. Rákóczi Györgyre, birtokainak kezelését feleségére, Lorántffy Zsuzsannára hagyva.

Tamás Edit

Fotó: Váradi László