A MAGYAR KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL NEMZETI HIMNUSZUNK SZÜLETÉSNAPJÁRA EMLÉKEZÜNK (II. rész)

A HIMNUSZ TÖRTÉNETE ÉS A SZÓZAT, AMELYNEK DALLAMÁT EGY VOLT PATAKI DIÁK KOMPONÁLTA
Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc, a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly „Aurora” című szépirodalmi évkönyvében jelent meg. Ekkor még „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében, már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
Az irodalmi közvélemény hamar felismerte Kölcsey versének jelentőségét, de azt is, hogy nemzeti énekké csak megzenésítés után válhat. Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1843-ban a Szózat, 1844-ben pedig a Himnusz megzenésítésére írt ki pályázatot. A felhívásra tizenhárom pályamű érkezett. A bizottság elnöke, Egressy Béni 1844. június 15-én Erkel Ferencnek ítélte a fődíjat. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor. Az Erkel Ferenc által megzenésített Kölcsey-vers hatásáról lelkesedve írtak a korabeli lapok. Az „Isten, áldd meg a magyart” kezdetű művet nagyszerűnek, felségesnek, magasztosnak nevezték, amely a szívet és a lelket felemeli.
 Hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.
A Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I. cikke kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
A Szózat, amelynek dallamát egy volt pataki diák komponálta
Kedves olvasóink, talán kevesen tudják, hogy Egressy Béni (1814–1851), aki a Szózat dallamát szerezte, a pataki Kollégium tanulója volt.
Miskolci gimnáziumi tanulmányai után 1828-ban iratkozott be a Kollégiumba. Szép hangjával hamar feltűnt, és a kórus tenor szólamának lett a tagja. Bátyja, Egressy Gábor így írt róla: „Iskolai sorozatban a jobb tanulók közé tartozott, éneki ügyességével, zengő ifjú hangjával minden iskolatársát felülmúlta.”
 Sajnos, édesapjuk halála miatt az 1831/32-es tanévtől már nem tudta folytatni tanulmányait, kenyérkereset után kellett néznie. Tanítói állást vállalt, majd követte Gábor testvérét a színház világába. Kolozsváron kezdte a színi pályát, később Pest-Budára került. Operaénekes akart lenni. Továbbtanulás céljából Milánóba ment. Nem lett operaénekes, de a színpadhoz élete végéig hű maradt. Egressy Béni legkiemelkedőbb munkája Vörösmarty Mihály Szózatának a megzenésítése volt. Egressy Béni pályadíjas zeneművét 1843. május 10-én mutatták be a pesti Nemzeti Színházban.  Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. Súlyosan megsebesült. Ott volt a komáromi vár védői között, itt írta a Klapka indulót. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget.
Tüdőbeteg volt. Fiatalon, 37 évesen halt meg Pesten.
A kollégiumi kórus mindmáig meghatottan énekli a Szózatot, amelynek dallamát egy volt pataki diák komponálta.

Vitányi Ildikó írása 

Képek:
1. kép: A Nemzeti Színház (korábban Pesti Magyar Színház) eredeti homlokzata 1840-ben. Utazás Pestről Budapestre, Pallas 1909.
Forrás: /egykor.hu/budapest-viii--kerulet/nemzeti-szinhaz/401
2. kép: Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményét Erkel Ferenc zenésítette meg
Forrás: felvidek.ma/2019/01/a-himnusz-szuletese-tortenete-irodalomelmeleti-zenetorteneti-es-szakralis-hattere-1/
3. kép: Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét Egressy Béni zenésítette meg
Forrás: felvidek.ma/2019/01/a-himnusz-szuletese-tortenete-irodalomelmeleti-zenetorteneti-es-szakralis-hattere-4/
4. kép: Sárospatakon az Iskolakertben található Egressy Béni mellszobra. Az alkotás Kelemen Kristóf munkája, melyet a zeneszerző születésének 175. évfordulója tiszteletére állítottak, 1989-ben.
Forrás: www.kozterkep.hu/3045/egressy-beni#vetito=17219