„Kincs ami nincs”? Béri Balogh Ádám kincse?

Kőrössy György feljegyzéseinek köszönhetően korábban már betekintést nyerhettünk a sárospataki vízkereszti szokásokba. Most azonban egy újabb érdekes történet került elő a forrásokból, amely szintén Sárospatakhoz köthető.
1728. február 7-én az alábbi sorok kerültek bejegyzésre:
„..szállottak rám az rossz vendégek, Dicasterialis Consiliarius [értsd: kamarai tanácsos] Olasz László és T[ekintetes] N[emes] [Szepesi=területileg illetékes] Kamara secretariusa [titkára] Medveczki, N[ehéz] Uram, nálam lévén 3 nap és 2 fél nap: esketvén Modlány[t], Krusi Szabó Pált és Szalontás (?) Jánost az Balog Ádám kincséért: kit is kerestettek az Templomba a Bezerédj temetésénél. Az sír vagy boltba Kerestek 8000 forintot, 13 ezüst tálat úgy tányérokat, kanál ezüst kis nyeleket, gyertyatartó és hamu vevőt az gyöngy és más asszonynak valókat (Festetics Juliáé volt az)…”

Az részletből a Rákóczi szabadságharc hadseregének két fontos szereplője került elő. A vas vármegyei (mai vámoscsaládi) születésű Bezerédj Imre (1679–1708) 1704-től csatlakozott a szabadságharchoz s 1706-ban brigadéros címet nyert el Rákóczi Ferenctől. Azonban 1708-ban a sárospataki diéta idején sógorával – Botka Ádámmal – együtt árulás vádjával kivégezték, majd a sárospataki római katolikus templomban temették el.
A szintén vas vármegyei születésű és Bezerédj Imrével anyai ágon rokon, béri Balogh Ádám (1664/69–1711) kipróbált katona volt. Bezerédjhez hasonlóan ő is 1704-ben csatlakozott Rákócziékhoz (pontosabban Károlyi Sándorhoz). Bercsényi Miklós lovas ezreskapitánynak nevezte ki. Apósa Festetics Pál miatt rövid időn belül visszatért a király hűségére, amely kérész életűnek bizonyult, ugyanis 1705-től már újra a felkelők táborát erősítette. 1708 augusztusában Rákóczi Ferenctől megkapta a brigadérosi címet. 1710 októberében a császáriak fogságába került, ahol rövidesen sorozatos esküszegései miatt kivégezték.
Majdnem 20 évvel a szatmári béke után a Szepesi Kamara küldöttei Kőrössy György házában gyűltek össze, hogy ott bizonyos személyektől érdeklődjenek a kincs felől.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont most, ilyen hosszú idő után kutakodtak? Ha létezhetett is ez a kincs miért épp Bezerédj sírjába rejthették el? Csak azért mert rokonságban álltak? Feltehetőleg nagy jelentőségű ingóságról lehetett szó, hiszen még a kamarai titkár is útra kelt Sárospatakra. A forrás végén olvasható, hogy ezek az ékszerek és eszközök egyes része Balogh Ádám feleségnek, Festetics Juliannának tulajdonát képezték. Festetics Julianna viszont már korábban kapcsolatba került Kőrössyvel, hiszen 1706. április 10-én levélben fordult hozzá, abból a célból, hogy biztosítson számára szolgálói helyet az udvartartásban. A levél tartalma szerint, az ekkor éppen Gután (sajnos nem derül ki egyértelműen, hogy ez melyik mai település lehetett) tartózkodó Balogh Ádámnét jelentős károk érték, vagy 50 szarvasmarhája és számos lova is elhullott.
Annak nagyon csekély lehet a valószínűsége, hogy 1728-ban a szepesi kamarai alkalmazottak információkat szerezhettek arról, vagy emlékezhettek arra, hogy korábban Kőrössy kapcsolatba került Béri Balogh Ádám feleségével, mégis érdekes, hogy pont az ő szállásán volt a vallatás (kikérdezés). Sajnos a naplók és feljegyzések további részéből nem került elő újabb említés a kincsről.

Molnár Attila

Jegyzetek:
1. Medveczky János szepesi kamarai titkár. Nagy Iván úgy írja, hogy 1730-ban volt kamarai titkár. URL: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/

2. A naplókban többször fordul elő Nehéz Bálint neve

3. További adatokhoz ld.: Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája 1703–1711. Bp. 2016.