395 éve történt: esküvő, amelyen a vőlegényt I. Rákóczi György képviselte

Bethlen Gábor 1605-ben kötötte első házasságát, 1622-ban azonban megözvegyült, meghalt Károlyi Zsuzsanna. Második házassága diplomáciai érdekeket szolgált. Fejedelemként szerette volna méltóságát, hírnevét egy protestáns szövetségesei köréből, uralkodóházból származó feleséggel emelni. A brandenburgi német választófejedelem húgára esett a választása.
Brandenburgi Katalin igen előkelő, a Hohenzollern családból származott, a svéd király udvarában nevelkedett. Nővérei a dán illetve a svéd királyhoz mentek nőül. A nősülni készülő Bethlen Gábor Marosillyén látta meg a napvilágot, Gyergyószárhegyen nevelkedett. A 22 esztendős menyasszony Berlinből érkezett 46 éves választottjához.

A Katalinért utazó küldöttséget I. Rákóczi György borsodi főispán vezette. 1626. január 22-én Berlinben került sor az esketésre, ahol a vőlegényt Rákóczi képviselte. A korszak fejedelmi házasságkötései között nem volt szokatlan a megkettőzött esküvői szertartás: ezekben az esetekben a menyasszony hazájában a szertartás szimbolikusan, a vőlegény távollétében (per procurationem) zajlott, ám ezeket az alkalmakat is ünnepségek övezték, akárcsak a valódi, második esketést.
A bankettek és mulatságok után január 27-én indult meg a menyasszony Kassa felé, 255 fős kísérettel, 340 lóval és 39 kocsival. Ennek vezetője György Vilmos brandenburgi választófejedelem képviseletében Adam von Schwarzenberg volt, de –az előzetes erdélyi kérésnek megfelelően –fejedelmi családtag is részt vett benne Anna Zsófia braunschweig-lüneburgi hercegné, Katalin nővére személyében.
Bethlen Gábor szerette volna az esküvőt legkésőbb húshagyó-kedden megtartani (ami 1626-ban február 22-re esett), mivel számos katolikus vendéget is vár. A menyasszony késedelmes érkezése miatt azonban csúszott az időpont.  
Az esküvőre fényes külsőségek közepette 1626. március 2-án került sor Kassán. Katalin egy nappal az esküvő előtt találkozott először a fejedelemmel. A díszesen felöltözött 6 ezer lovas, 1500 kék egyenruhás hajdúvitéz, 500 muskétás között lováról leszálló fejedelem és a hintajából kilépő hercegnő itt először „fogának kezet és adának csókot egymásnak.” Nagy a korkülönbség kettejük között. Katalint szépnek, csinos külsejűnek írták le a kortársak, a leendő férj idősödő, beteges, morózus. Beszélni nehezen tudtak egymással. Katalin csak németül és franciául tudott, a fejedelem csak kevéssé tudott németül.
Az esküvőn képviseltette magát a német-római császár és a török szultán, de jelen voltak a svéd, a dán, a lengyel, spanyol király, a bajor választófejedelem, a havasalföldi és moldvai fejedelmek képviselői is. Ajándékokban sem volt hiány: a római császáré(?) egy aranylánc volt, gyémántokkal kirakva, 10.000 tallér értékben. A magyar király ajándéka egy klenódium volt, 5000 tallér értékben. A bajor választófejedelemtől egy arany medencét kaptak, szökőkúttal. A kölni választófejedelemtől pedig egy aranyból és ezüstből készült sast, mesterséges ütőórával díszítve.
A lakodalmi ünnepségek egy hétig tartottak, lovagi tornával, szórakoztató bohócokkal, céllövéssel, versenyfutással, tűzijátékkal, népünnepéllyel egybekötve. Kassán a Fő utcában ma is áll, az a gótikus stílusú épület, a Lőcsei ház, amelyben Kassa legnagyobb lakodalmát ünnepelték (négy és fél évszázada a vendégfogadást szolgálja).  
Az esküvőt követően az ifjú házasok Erdélybe indultak, és március végére értek Gyulafehérvárra. Az esküvői ünnepségek végeztével a brandenburgi követség nem indult azonnal haza, hanem Gyulafehérvárra utazott, és csak április 22-én vette újra nyugat felé az irányt.
Az öregedő fejedelem idővel beleszeretett a vidám, játékoskedvű, nevetős hercegnőbe, de szerelme nem talált viszonzásra. Vajon mit érzett Katalin az esküvő idején már a negyvenes évei végén járó, ősz hajú, már fogaiban is hiányt szenvedő fejedelem iránt?

A bemutatott ezüst násfa arról nevezetes, hogy a hagyomány szerint Bethlen Gábor fejedelem esküvőjén hat apród s maga a fejedelem is ilyet viselt, az apródoké ezüstből, a fejedelemé aranyból való volt. A belefoglalt nagyszámú drágakő, az egykor pompázatos zománcdísz és aranyozás a "csupán" ’látszatra szánt alkalmi ékszer’ teóriát erősíti, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található. Bethlen Gábor hímzett mentéje (1620 körül), Brandenburgi Katalin ruhája (magyar szabású szoknya és vállfűző, szegfű, margaréta, tulipánvirágos, arany- és ezüstszálas úrihímzéssel díszítve, 1626) a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán látható. Főkötőjét smaragdból és igazgyöngyökkel díszes boglárokból állították össze. Brandenburgi Katalin hangszere volt a bemutatott virginál.  A billentyűk felett az „OMNIS SPIRITUS LAUDET DOMINUM” (minden lélek dicséri az Urat) és a „SIC TRANSIT GLORIA MUNDI” (így múlik el a világ dicsősége) felirat olvasható.

További képek:

https://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/historical-repository/hangszergyujtemeny

https://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index1689.html

Kassa Lőcsei ház