350 esztendeje Sárospatakon írták az ország történelmét

A sárospataki vár legismertebb része a Sub Rosa terem, a sarokerkélyes szobácska. Elnevezését a bolthajtást összefogó rózsáról kapta. Itt ebben a helyiségben zajlottak a Wesselényi-féle szervezkedés szűk körű tárgyalásai.

1670 április 9-én I. Rákóczi Ferenc meghívására a várban tartották utolsó megbeszéléseiket a felső-magyarországi ellenzékiek. Váratlanul megérkezett Tokaj várának parancsnoka tisztjei kíséretében. Másnap, április 10-én az összeesküvők döntése alapján I. Rákóczi Ferenc elfogadta Rüdiger Starhemberget. Néhány kísérőjével együtt Regéc várában fogságba vetették. Ezzel kezdetét vette a Habsburg-ellenes felkelés.

A következő napon elkezdték Tokaj várának ostromát. Erre a jeladásra a felső-magyarországi megyék nemessége egymás után csatlakozott I. Rákóczi Ferenc felkeléséhez. A vármegyei bandériumok és Rákóczi magánhadserege sorra megszállta az utakat, átjárókat, a hajdúvárosok és a végvárak őrségei is oldalukra álltak.

A kezdeti lendület azonban hamar megtört és a vezetők kegyelem reményében a fegyverletétel mellett döntöttek. Május 31-én Báthory Zsófia kegyelmet kért fia számára. A június 20-án létrejött egyezség már Rákóczi kapitulációjáról szólt. Patak várat 1670 június 24-én szállta meg a császári katonaság Spork parancsnoksága alatt. 1671 február 21-én Rákóczi és anyja megegyezett Lobkovitz Vendel császári biztossal. A felkeléssel okozott császári hadiköltségek fejében 400 ezer rajnai forintot fizetnek kártérítésként. Erről a megállapodást május 23-án Borsiban írták alá. I. Rákóczi Ferenc kegyelmet kapott. I. Rákóczi Ferencnek Regéc és Munkács kivételével minden várába császári őrséget kellett befogadni. A 400 ezer forintos kártérítés összegének előteremtéséhez Zrínyi Ilona 40 ezer tallér értékben rendelkezésre bocsátotta a férjétől kapott jegyajándékát (arany és ezüstékszereket). Ennek fejében férje zálogul adta számára Regéc várát és uradalmát.

A felkelés vezetői számára a megtorlás fej és jószágvesztés lett. Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet, Bónis Ferencet 1671. április 30-án kivégezték. Kazinczy Ferenc ükapja, Péter Báthory Zsófia közbenjárására kapott kegyelmet. Ennek fejében katolizálnia kellett.

Tamás Edit