Tudta-e, hogy a sárospataki habán telepen kétszer találtak jelentős arany és ezüst pénzleletet?

Habánoknak vagy hutteritáknak a protestantizmus egyik ágából, az anabaptizmusból keletkezett keresztény vallási csoportot nevezzük. Szentháromság hívők. Történetük folyamatos vándorlás: Svájc, Tirol, Morvaország, a Magyar Királyság, Erdély, Oroszország, Észak-Amerika térben, öt évszázad – a XVI. századtól a XXI. századig – időben.
A vallásuk miatt üldözött morvaországi „újkeresztényeket” több helyen befogadták a Királyi Magyarországon és Erdélyben. I. Rákóczi György megbízottja 1643 tavaszán kezdett tárgyalásokat  Szobotiste habán közösségével. Különféle mesteremberek Patakra költözéséről egyeztettek, küldötteik a helyszínen is tájékozódtak.
A habánok 1645-ben fogadták el a számukra felajánlott nagy telket Sárospatakon, s telepedtek le a Felső-Hostát nevű városrészben.  A mai Dobó Ferenc utca, Kövy Sándor utca és a Fazekas-sor határolja egykori területüket. A csoport, mintegy 200-250 fő, családostul költözött.  A vallási szokásuknak megfelelő közösségi telepen építették fel szállásaikat, műhelyeiket, közösségi épületeiket, az „újkeresztény udvart”. Számos mesterséggel foglalkoztak. Ügyes fazekasok, ácsok, kertészek, csempekészítők, késesek, építészek, orvosok és molnárok voltak. A sárospataki kolóniában, 1657-ben készített összeírás szerint 12 féle mesterséget képviseltek. Tagjaik szigorúan szabályozott  közösségekben, teljes vagyonmegosztásban éltek.
A fazekasok közöttük a legnevezetesebbek. Az általuk kifejlesztett és mások előtt titokban tartott, sajátos technológiával készítették pompás edényeiket.  Ők készítették azokat a kályhacsempéket is, amelyekből aztán épültek a sárospataki és környékbeli kályhák.
Báthori Zsófia utasítására kezdődött meg katolizálásuk. A XVII. század végére szinte teljesen beolvadtak a város lakosságába vagy elköltöztek. Telepük XVII. század végi pusztulásakor, a lakók menekülésekor rejthették el azt a 861 különféle pénzt, amelyet 1974-ben két részletben találtak meg. Az anabaptista közösségek Mária Terézia  uralkodása idején szűntek meg Magyarországon.

Tudta-e, hogy Bethlen Gábor 1621-ben telepített habánokat Alvincre?
Tudta-e, hogy az Alvinc környéki német ajkú lakosság a Haushaben („háztartás”) szó után nevezte  a habánoknak őket? Ez a megnevezés került be a magyarok szóhasználatába a hutteriták megjelölésére.  
Tudta-e, hogy az 1630-as években már dolgoztak Alvincról érkezett habán ácsmesterek a pataki várban?
Tudta-e, hogy 1656-ben a Patakon átutazó svéd követ az itteni habánok edényeiről megjegyzi, hogy oly szépek, akár Hollandiában is készülhettek volna?
Tudta-e, hogy a habánok utódai azok a hutteriták, akik vallási és évszázados közösségi hagyományaikat őrizve ma is telepeken élnek Kanadában és az Egyesült Államokban?
Tudta-e, hogy a hutteriták a német nyelv egy archaikus nyelvjárását beszélik?
Tudta-e, hogy az Iparművészeti Múzeumban őrzik azt a habánok által készített gyömbértartót, melynek ábrázolásában a korabeli pataki várát vélik azonosítani a kutatók?