„Erdély és a királyi Magyarország határán” címmel rendezett konferenciát a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

A XXIII. művelődéstörténeti konferencián magyarországi, felvidéki és kárpátaljai előadók számoltak be legújabb kutatásaikról. A rendezvényen képviseltette magát az Erdélyi Közművelődési Egyesület és a Kelet-Szlovákiai Múzeum is.
Aros János polgármester üdvözlő beszédében az 50 éves várost köszöntő rendezvények sorába helyezte a Rákóczi Múzeum konferenciáját is, utalt a város és a múzeum közös rendezvényeire, a kultúra, a művelődés terén közös szerepvállalására.
Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte, hogy a Rákóczi-korszak kutatása hazánk és Sárospatak történetének minél szélesebb körben való megismertetése fontos, közös célunk. Ezt jól szolgálja a Rákóczi Múzeum művelődéstörténeti sorozata.
Tamás Edit köszöntő szavaiban kiemelte az 1995-ben útjára indult konferenciasorozat interdiszciplináris jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az elmúlt közel negyedszázad alatt milyen fontos tudományos eredmények hangzottak el itt Sárospatakon, illetve jelentek meg az előadó történészek, régészek, művészettörténészek tanulmányai.
Az előadások sorát Dienes Dénes professzor (Sárospatak) nyitotta a XVII. századi felekezeti viszonyokat bemutató előadásával. Pocsainé Eperjesi Eszter (Sárospatak) sok érdekességet felvillantó összefoglalásában a lelkipásztori jövedelmekről adott számot. Szalay Emőke (Debrecen) az I. Rákóczi György által a református egyháznak adományozott ötvöstárgyakat vette sorra. Czigány István (Budapest) II. Rákóczi György törökellenes háborúját mutatta be. Balogh Judit (Eger) a székely főemberek II. Rákóczi György udvarában című előadásában rendkívül érdekesen vázolta fel a fejedelem környezetében tisztséget vállalók körét. Mészáros Kálmán és Benda Borbála (Budapest) közös előadásában Rákóczi Erzsébetre irányította figyelmünket. II. Rákóczi Ferenc másodunokatestvére életpályájának kutatása az elmúlt években jelentős eredményeket hozott. Gebei Sándor (Eger-Budapest) II. Rákóczi Ferenc mint erdélyi fejedelem előadása akár kijelentésként, akár kérdésként értelmezhető problémafelvetésére kereste a választ. Feld István és Hegyi Dóra (Budapest) a Rákócziak északkelet magyarországi kastélyait vette sorra. Gyulai Éva (Miskolc) közelmúltbeli aradi levéltárban végzett kutatásairól számolt be. Az ungvári uradalom XVIII. századi épületeinek kamarai tervrajzait mutatta be. Zsilenkó Mária (Ungvár) a királyházai Nyaláb vár régészeit feltárásáról számolt be. Patakon különösen érdekessé tette ezt az összegzést a Kárpátalján bőségesen előkerült Perényi-ábrázolásos kályhacsempék és kőfaragások sora. Csatáry György (Beregszász) az erdélyi fejedelmek Beregszászban őrzött leveleiből válogatott. A Kárpátaljai Állami Levéltár gazdag tárháza a Rákóczi-kori iratoknak. Tamás Edit (Sárospatak) a 100 esztendeje született dr. Vaszócsik Lászlónéra emlékezett előadásában. A II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Művelődési Kör alapító elnöke kezdeményezte az 1980-as években Sárospatak és Munkács kialakult széles körű kapcsolatrendszerét. Gulyás László Szabolcs (Nyíregyháza) a sóbányászat és a városfejlődés kapcsolatát mutatta be a középkori Máramaros vármegyében. A koronavárosok, mezővárosok, királyi városok fogalomkörének fontos definícióival gazdagodtunk. Kónya Péter (Eperjes) Eperjest fontos kereskedelmi központként mutatta be. Kevesek számára ismert, hogy a város gazdasági szerepe a XVII. században jelentősebb volt Kassáénál. Kónya Annamária (Eperjes) a zempléni reformátusok mindennapi életének színes történeteiből válogatott a rendkívül gazdag forrásanyagból. Szoleczky Emese (Budapest) Evlia Cselebi török utazó történetein keresztül mutatta be a XVII. század közepének erdélyi fejedelem kereséseit. Bogdán Seregij (Huszt) Huszt várának részletes történeti, építéstörténeti vázlatát mutatta be. Hamarosan megkezdődik a magyar történelemben oly fontos szerepet játszó vár régészeti feltárása, remények szerint, rekonstrukciója.
A tizenhét előadás rendkívül érdekes áttekintése volt a Kárpát-medence északkeleti részének és az Erdélyi Fejedelemségnek XVII-XVIII. századi történetéből.

Tamás Edit