1207. július 7-én született Árpád-házi Szent Erzsébet

Az ország különböző részein fekvő birtokaikat udvartartásukkal évről évre végig látogatták. Az Erzsébet születési helyét kutató Kuklay Antal egy érdekes információra hívta fel figyelmünket Patak kapcsán. Az erdőbirtokon épített magánegyházak – (ecclesia propria), köztük a pataki rotunda –  papját (aki nem tartozott a helyi püspök fennhatósága alá, s élvezte a teljes tized jövedelmet) kinevezésével a király jutalmazta, miközben e tisztséget betöltő királyi káplán más fontos feladatot is ellátott.

II. András és Gertrúd királynő házasságából először egy leány, Mária – 1204 körül –, másodikként 1206-ban a trónörökös, Béla született. A királyi pár harmadik gyermeke, Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. A házaspárnak ezt követően még két fia, 1208-ban Kálmán és 1210 körül András született. Gertrúd jó anya volt, halála után fiai – főleg Béla – meleg szívvel emlékeztek rá. II. András további gyermekei – egy leány és egy fiú – a király második, ill. harmadik házasságából születtek.
Erzsébet születési helyéről több publikációban Pozsony szerepel. Középkori íróink, köztük Temesvári Pelbárt és rendtársa, Laskai Osvát azonban Sárospatakot jelöli meg születési helyként. Mindketten ferences szerzetesek. Úgy tűnik, az Erzsébethez leginkább közel álló rend őrizte élete történetét, legendáit Magyarországon. Birtokában lehettek olyan írásműveknek, melyek mára már elpusztultak. Laskai Osvát Biga Salitus című háromrészes prédikációs gyűjteményének Sermones de Sanctis, 1497-ben megjelent kötetében megjelölte Erzsébet születési helyét: „Hogy pedig boldog Erzsébet a fentiek szerint kereste és megnyerte Isten kegyelmét, erről ezt olvassuk: Erzsébet, Andrásnak, Magyarország királyának lánya míg Sorospathach-on született és pompában dajkáltatott, minden gyermekded dolgot megvetett, kezdte megkedvelni a jócselekedeteket és megvetni a hívságos játszadozást.”
A későbbi német életrajzírók munkáiban szerepelt Pozsony, feltehetően azért, mert eljegyzése előtt thüringiai küldöttségnek itt adták át a kisleányt.
2007-ben a 800. évfordulót ünneplő Magyarországon a középkori forrásokban leírtakra s a hagyományokra hivatkozva Szent Erzsébet szülővárosaként Sárospatak került előtérbe.
Szent Erzsébet személye Európa-szerte ismert. Számos templom, kórház, kápolna és kolostor viseli nevét. Alakja nem egy legendában feltűnik, szobrokkal, festményekkel, freskókkal adóznak tiszteletének. Azon ritka kegyeltjei közé tartozik a katolikus egyháznak, akit már halála után négy évvel szentté avattak. Ezt áldozatos életével, emberbarátságával, mélységes meggyőződésével érdemelte ki. Erzsébet azok közé a szentek közé tartozik, akinek sugárzása nem csökken, fénye minden kor minden emberének világít.

Dr. Tamás Edit
Kép: Festő: Pietro Nelli (1375–1419)
Mű címe: holland: De heilige Elisabeth van Hongarije (Saint Elizabeth of Hungary)
Forrás: Wikipédia