363 esztendeje halt meg Lorántffy Zsuzsanna

I. Rákóczi Györgyöt, Lorántffy Zsuzsanna férjét 1630-ban megválasztották Erdély fejedelmévé. A család Gyulafehérvárra költözött. Zsuzsanna a fejedelemség történetének egy legmeghatározóbb fejedelemasszonya lett. Férjével együtt a református egyház és az iskolák legfőbb támogatói voltak.
Lorántffy Zsuzsanna többször elolvasta a Bibliát s két teológiai művet is írt. A Szentlélek származása nem maradt fenn. 1641-ben egy bibliai idézetgyűjteményt is kiadott  Moses es az Profhetak címmel. A hozzá köthető fennmaradt tárgyak többsége úrasztali terítő, s a legbecsesebb a Bibliája.

1648-ban meghalt férje. A megözvegyült fejedelemasszony kisebbik fiával, Zsigmonddal visszaköltözött Sárospatakra. Öröm és gyász követték egymást életében. 1651-ben megnősült Zsigmond fia is. Az esküvőt követően azonban meghalt menye, majd 1652-ben kisebbek fia is. Egyedül maradt. Idősebb fia, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, menye, Báthory Zsófia és egyetlen unokája, Ferenc Gyulafehérváron éltek.1659. Rákóczi György végrendeletében a teljes családi vagyon feletti rendelkezést feleségére bízta.  
Zsuzsanna 1659. október 30-án pataki otthonában írta meg végrendeletét, amelyben birtokait és ingóságait fiára és mindkét nemű leszármazottaira hagyta. Sáros-Patakot esetében úgy rendelkezett, hogy a család kihalta esetén „hagyom az egész nemes Magyarországnak”.
1660. április 18-án Sárospatakon érte a halál. „ tíz órakor éjjel ez világbul szép csendesen halál által kimúlék.” - írta Siralmas magyar krónikájában Szalárdi János.
Október 17-én temették el a sárospataki vártemplomba. Halálával egy korszak ért véget a város történetében. Végrendelete 1950-ben teljesült: szeretett vára Magyarországé lett, múzeum nyílt benne, mely őrzi családja emlékét.  

Kép: A sárospataki vártemplom a XVII. században

Dr. Tamás Edit