„A Báthoryak kora” - XXV. Sárospataki Művelődéstörténeti Konferencia

Az MNM Rákóczi Múzeuma 1995-ben indította útjára a későreneszánsz konferenciák sorozatát. Folytatva a hagyományt 2022. október 6-7-én a Magyar Nemzeti Múzeum, az MNM Rákóczi Múzeuma és a Tokaj-Hegyalja Egyetem közösen rendezte a 25. konferenciát „A Báthoryak kora” címmel. A tanácskozás helyszíne a Vörös-torony Lovagterme volt. A Rákóczi Múzeum a program részeként nyitotta meg „A Báthoryak” című időszaki kiállítását.

Tamás Edit múzeumigazgató (MNM Rákóczi Múzeuma) köszöntőjében felidézte az előző évek, évtizedek konferenciáinak tudományos jelentőségét, a hazai és határon túli kutatók kiemelt figyelmét. Végh Katalin igazgató (MNM Múzeumi Hálózati Igazgatóság) a Magyar Nemzeti Múzeum és a Tokaj-Hegyalja Egyetem szakmai együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Szavaihoz csatlakozott Horváth Ágnes a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektora, kifejezve reményét további közös rendezvények sikeres megvalósítására, erősítve ezzel intézményeink jelenlétét a hazai tudományos életben.

Monok István, a Tokaj-Hegyalja Egyetem professzora, az MTA Könyvára és Információs Központja főigazgatója tartotta a konferencia nyitóelőadását („Háportoni Forró Pál és Báthory András braunschbergi alumnusai”). Dienes Dénes a Teológiai Akadémia professzora (Sárospataki Református Kollégium) református család kevésbé ismert, ugyanakkor nagyon jelentős zempléni udvarát ismerhettük meg („Az ecsedi Báthoryak varannói udvara”). Varannó, kiegészülve Csicsva várával visszatért Viskolc Noémi főiskolai tanár (Miskolci Egyetem) Báthory Erzsébet vagyonát összegző előadásában is. További zempléni mezővárosok – Sztropkó és Királyhelmec – korszak béli történetét követte végig Kónya Péter professzor, az Eperjesi Egyetem rektora („Két zempléni mezőváros a Perényiék és a Báthoryak birtokában”). A reformációja témájához kapcsolódott Báthori Gábor, az MNM Báthori István Múzeuma intézményvezetője előadása is („A Báthoryak és a reformáció”).

Virágos Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese a nyírbátori régészeti feltárás nehézségeit és a rezidencia építéstörténetet is bemutatva foglalta össze ásatása eredményeit és máig meg nem válaszolt kérdéseit („Az ecsedi Bátoriak rezidenciája Nyírbátorban”). A témához szorosan kapcsolódott Gulyás László Szabolcs főiskolai docens (Nyíregyházi Egyetem) előadása, melyben a földraji viszonyok lehetőségeit is összegezve, a településtörténet középkori fejezetét elemezte („A Bátoriak és a nyírbátori városfejlődés a 14-15. században”). Németh Péter címzetes megyei múzeumigazgató (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza) előadásából – „Az ecsedi Bátoriak Szent György templomának Mária kápolnája” – érdekes részleteket tudtunk meg Nyírbátor középkori történetéből és Báthori András Madonnájáról. Radnóti Klára a Magyar Nemzeti Múzeum történész-főmuzeológusa a nyírbátori stallum Magyar Nemzeti Múzeumba kerülésének történetét tárta fel.

Gödölle Mátyás: a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője az intézménye által a közelmúltban vásárolt műtárgyat ismertette „ Fejedelmi képmás a 16. század végéről: Báthory Zsigmond ismeretlen portréja” címmel.  Kiss Tímea a Tokaj-Hegyalja Egyetem SPECULUM kutatócsoport tudományos főmunkatársa előadásában ismert és félreismert képmások sorát mutatta be („Báthory Zsigmond fiktív portréi egy ismeretlen kora XVIII. századi festő életművében”). Többek között megtudtuk, hogy az egyik II. Rákóczi Györgyként ismert ábrázolás valójában Báthory Zsigmond.

Balogh Judit egyetemi tanár (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger) „Báthory Gábor és a székelyföldi elit” címmel a korszak befolyásos személyeit, családjukat és egymáshoz kapcsolódásukat vázolta fel. Horn Ildikó egyetemi tanár (ELTE Történeti Intézet intézetigazgató) „Báthory István és az ifjabb generáció” kapcsolatát a lengyelországi udvar apródjainak példáján elemezte. Gyulai Éva egyetemi docens (Miskolci Egyetem) „A nagylucsei Dóczy család és a lengyelországi Báthoriak (Báthoryak) kapcsolatát” dolgozta fel. Gebei Sándor professzor emeritus (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger) „Báthory István vajda az Erdélyi Fejedelemség élén (1571-1576)” című előadásában a hatalmi viszonyokat elemezte. Molnár Dávid a Tokaj-Hegyalja Egyetem SPECULUM kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa „Hunyadi Ferenc, Báthory István és András humanista udvari költője” pályáját művei bemutatásával követte végig. Mohácsi Endre a nyíregyházi Jósa András Múzeum történész-főmuzeológusa „Báthory Gábor kapcsolata a szatmári főkapitányság váraival levelei tükrében” című előadásával zárult a negyedszázados konferencia.

A rendkívül érdekes előadásokat, új tudományos eredményeket felvonultató tanácskozás Monok István összegzésével zárult. A két rendező intézmény kifejezte azon szándékát, hogy a konferencia előadásai hamarosan megjelennek tanulmánykötetben.

Tamás Edit írása

Fotók: Szabó Eszter, Törökné Abonyi Andrea, Vitányi Ildikó, Zombori Zoltán