Egy verssel köszöntjük a 2022. évi ünnepi könyvhetet

Mindig örömmel olvassuk és tesszük közzé a Sárospatak ihlette verseket. A Kárpát-medencei és V4 Költészeti Fesztivál alkalmából megjelent Antológia című kötetbe került be Vári Fábián László verse.

Vári Fábián László Kossuth-díjas költő, Tiszaújlakon született 1951-ben. Költő, író, műfordító, néprajzkutató. A beregszászi magyar főiskola tanára, az Együtt című folyóirat szerkesztőbizottságának az elnöke. Az MMA rendes tagja (2012, Irodalmi Tagozat).

Rimay János árnyéka

- egy költészeti fesztivál ürügyén –

A Bodrogon gazdátlan árnyék imbolyog,

a tavirózsa levelein lépeget,

a galériaerdő lombjain megülve

sóvárogva nézi a magos eget.

Rémlik, szelíd fény volt ő is valaha,

hűséggel szolgált egy messzi csillagon,

hol felbomlott a rend, beállt az éjszaka,

s most hazátlanul bódorog, vakon.

De honnan veszem én, hogy földönkívüli?

Lehet, tán nagyon is közülünk való.

Esetleg egy késő reneszánszkori

vágtában dobta le magáról a ló.

S ha már a virtusnak nem volt mestere,

bizony, csak poéta lehetett szegény,

ki Rimay ránk testált rímeit kereste

a harmadik évezred vérfoltos egén.

Egy metaforányi felhőt küld a szél,

a lélek arra átszáll könnyeden,

s láthatja: kelet felől mint hömpölyög

a soron álló iszlám veszedelem.

Riadót rikoltó kakasok, keljetek!

Kardra és keresztre, Patak büszke vára!

S ha lőporból, vérből nem lenne elég,

készülhetünk a végső imára!