Újra látogatható a kazamatás várfal!

A sárospataki vár külső védelmi rendszerének legerősebb, ma is legszembetűnőbb része a kazamatás várfal. A külső vár falait és bástyáit Perényi Péter építtette egy időben a belső várral. A külső várat sarokbástyákkal, a nyugati hosszoldalán több kisebb bástyával erődítették. A vár legkorábbi, 1573-ban készült alaprajzán ezek jól láthatók. A védelmi rendszert I. Rákóczi György korszerűsítette. A kazamatás várfal az 1647-48. évi Rákóczi-levelezésben említett közkőfallal azonosítható.  1655-ben említik a kazamaták lefedését, a várfal építésének teljes befejezésére 1656-ban került sor. A várfalat tervezője és fundálója a velencei olasz Agostino Serena távollétében a kivitelezést a lőcsei származású, Patakon megtelepedett Medvés Márton kőfaragó irányította. A kazamatás várfalat két falréteg alkotja. Ennek belső fala a mögöttes földsánc, az ágyúdomb támfala. A kazamatás várfalban egymás fölött két dongaboltozatos folyosó húzódik. Mindkét folyosóból a külső falra 17-17 fiókboltozattal fedett fülkéből ugyanennyi lőrés nyílik. A földszinten kulcslyuk alakú, az emeleten tölcséres torkolatok hossznégyszög alakú lőréssel. Mindkét szinten minden második lőrés fülkéjéből szellőző kürttő indul. A folyosó két vége a sarokbástyákba, a Veres-bástyába, illetve a dél-nyugati sarokbástyába vezetett. A belső fal mögött egy-egy lépcső kötötte össze a szinteket. A két boltozott folyosó fölött még egy harmadik tetővel fedett folyosó húzódott. A bástyák legfelső szintjére is innen juthattak. A várfal és a bástyák pusztulása az 1702. évi rombolással indult meg. Robbantással döntötték le a két sarokbástyát, amelyek a XIX. században kialakított angol tájképi kert romantikus festői elemei lettek. A kazamatás várfal helyreállítása 2008-ban történt. Időszakos bezárását követően most újra látogatható! Várunk minden érdeklődőt!