Kalandozás a fegyvertörténetben

1. rész: A gyűjtő

Különleges gyűjteménnyel gazdagodott e héten a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. Több részes sorozatunkban bemutatjuk a gyűjtőt és a gyűjteményt. A nagyközönség 2021. június 18-án nyíló időszaki kiállításon ismerheti meg a hagyatékot.
Urbán József Pál 1952-ben született Sátoraljaújhelyen. Polgári nevelést kapott, büszke volt latin tudására. Jól tanult, értelmiségi pályára készült. Az otthonról hozott családi példa mérceként szolgált egész életében.  

A Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar irodalmat és történelmet hallgatott, s szerzett középiskolai tanári diplomát. Debrecenben a 127-es számú szakiskolába (később könnyűipari szakközépiskolába) került tanárként.  
Debreceni otthona élénk társasági beszélgetések, viták helyszíne lett. A világról alkotott képe, határozottsága, érvelési képessége, tájékozottsága, műveltsége népszerűvé tette diákjai körében.
Az 1980-as években kezdett Spanyolországba járni, barátokra talált, visszajáró vendég lett egy kis halászfaluból lett üdülővárosban. Itt kerítette hatalmába nagy „szerelme” a középkori (másolati) fegyverek gyűjtése. Ez később szenvedélyévé vált.
Évről évre gyűltek a fegyverek a lakásában. Már tematikusan gyűjtött. Tudta előre, mit fog venni, és hová kerül majd a lakásában a falra.
40 évig tanított iskolájában, 62 évesen vonult nyugdíjba. Egész életében sokat dohányzott, ez idővel kikezdte egészségét. Tervezte, hogy még egyszer eljut kedvenc üdülőfalujába, be tudja fejezni fegyvergyűjteményét. Az Isten viszont máshogy tervezett vele, 2017-ben elhunyt.
Végrendeletében fegyvergyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának szánta. Kiállításunkkal tisztelgünk emléke előtt.

Dr. Tamás Edit