Március 16-a a magyar zászló és címer napja

Március 15-e Magyarországon nemzeti ünnepnap, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamenti demokrácia megszületésének napja. Kevésbé köztudott azonban, hogy másnap, március 16-án van a magyar zászló és címer napja, az Országgyűlés 2014. december 16-án hozott döntése óta:
„Az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, (…) március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja.” (45/2014. (XII. 17.) OGY határozat)

A magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld színű zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része. Szintén új hagyomány, hogy ezen a napon a fővárosban 1848 résztvevő egy 1848 méter hosszú zászlót visz végig az Andrássy úton a Hősök teréig. 2021-ben a járványügyi helyzet következtében sajnálatosan ez a látványos felvonulás valószínűleg elmarad.
Na de mit is lehet tudni a magyar zászlóról és címerről?
Az évszázadok során a magyar zászló és címer sok alapvető változáson esett át, melyet ez az összefoglaló írás nem taglal. A jelenleg hatályos címerábrázolás alakja a címertanban (heraldika) legyakrabban használt ún. pólya mesteralak, alkotóelemei pedig még a középkorból származnak. A hegyes talpú és hasított pajzsnak jobb oldalán lévő első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott (ezt nevezik Árpád-sávoknak, mely már a XIII. században megjelent az uralkodói pecséteken, és az Árpád-házhoz kapcsolódott családi címerként), bal oldalán lévő második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettős kereszt található. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Érdekessége a koronán elhelyezkedő keresztnek, hogy 1860-ban még függőleges, 1867-ben már ferde állapotában van ábrázolva.
A magyar katolikus hagyomány szerint a címerben a kettős kereszt Szent István király apostoli királyságának a jele.  A XVI. század elején már találni írásos feljegyzést arról, hogy az államcímer az országot mint területet, illetve ennek részeit, alkotó elemeit szimbolizálja. A történelmi dokumentumok szerint a hétszer vágott mező négy ezüst sávja négy folyót, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi, a hármas halom három hegycsúcsot, a Tátrát, a Mátrát, a Fátrát. Egy másik értelmezés szerint a hármashalom dombjai: bal oldalon az egyház állt (HIT), jobb oldalon a katonaság (ERŐ), középen a királyi vár (AKARAT). A kettős kereszt alatti korona a XV. században került oda. Ez az elem antiheraldikusnak is nevezhető, mert alapszabályként fémre fém nem kerülhetne a pajzson, tehát ezüst (fehér) és arany (sárga) nem érintkezhetne.

Magyarország zászlaja az Alaptörvény szerint „három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.” Ez a romantikus értelmezés a 19. századból származik, színei a korábban rögzült magyar címerből erednek. Nemzeti jelképként a piros-fehér-zöld szín már a 13. századtól jegyzett, de zászlókon még nem jelenik meg. A bécsi képes krónikában a magyar sereg vagy vörös zászló alatt harcol, melyen fekete turulmadár képe található, vagy vörös-fehér csíkos zászló fordul elő. Több történelmi adat is igazolja azonban a trikolor mai használatának létjogosultságát. II. Endre 1222-ben kelt okmányán a pecsét vörös-fehér-zöld selyemzsinóron függ, de II. Mátyás pozsonyi koronázásakor, 1608-ban a Szent Márton-templom és a ferencesek temploma közötti út padozatát is piros, fehér, zöld posztóval fedték, vagy például Mária Terézia királynő uralkodása első éveiben a kancellária iratait piros-fehér-zöld fonállal kötötték be. A mai értelemben vett trikolórt a francia forradalom hatására alkották meg az 1848-as áprilisi törvények, ugyanis az 1848-as követelések egyike volt az, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak” (1848. évi XXI. t.-cz. 1. §-a), szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. Az 1848-49-es honvédsereg még a fehér színű, piros és zöld ún. farkasfogakkal szegélyezett, középen a címerrel ellátott zászlók alatt harcolt. Hivatalos azonban csak 1867-től lett, állami zászlóként 1945-ig a kiscímer is szerepelt a zászló közepén. Sokan nem tudják, hogy az 1956-os forradalom idején nem az 1848-as magyar címert vágta ki a zászlóból a résztvevő lakosság, hanem a szovjet mintájú, idegen jelvényt, a Rákosi-címert. A lyukas zászló mai napig a forradalom jelképe maradt.  
A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható, a hivatalos állami ünnepségeken gyakorta felvonultatják a korábbi magyar történelmi zászlókat is.
A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg. A jelenleg hatályos zászló és címer 1990-től van érvényben, használatukat az Alaptörvény, a 2011. évi CCII. tv. és a 37/2012. (VIII. 22.) KIM rendelet szabályozza.

A Nemzeti Jelképek honlapján találhatunk egy színes összeállítást Magyarország zászlóiból, a honfoglaláskori fejedelmi zászlótól egészen az 1990-ben rendszeresített (1990 M mintájú) csapatzászló

További érdekesség, hogy a Nemzeti Jelképek honlapján megtalálható kis városunk, Sárospatak címere, és annak gazdag leírása is:
Források:
Bertényi Iván: Kis magyar címertan
Kukorelli István, Szebenyi Péter: Állampolgársági ismeretek
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
Magyar Nemzeti és Történeti Jelképek honlapja
Wikipédia