1567. június 28-án halt ki a Perényi család nádori ága

Apja, Perényi Péter halála után a családi birtokokat, így Patakot is kisebbik fiúként, Perényi Gábor (1532-1567) örökölte. Húsz esztendős korában nősült meg és feleségével az előkelő Guthi Országh Ilonával Sárospatakon rendezték be udvarukat.
Perényi Gábor lelkes híve volt a reformációnak és támogatója a Schola-nak. Az 1560-as évek elején folytatta és fejezte be az apja által megkezdett palotaszárny építését. A keleti szárny erkélyének párkányzatán olvasható: „Isten neve a legerősebb torony, ehhez menekül az igaz ember s üdvözül.” Felesége telepítette a híres sárospataki Gombos-kertet.
Ferdinánd királynak tett hűségesküje után tárnokmester és a Tiszán inneni főkapitány. Rövid időre a visszatérő Izabella és János Zsigmond pártjára állt. 1563-ban Miksa koronázásán ő nyújtotta át a kardot a királynak. Ekkor egyezett meg Miksával birtokai leendő sorsáról utód nélküli halála esetére. Eszerint Sárospatak vára és városa, Füzér, Ónod, Dédes tartozékaival együtt a koronára szállnának vissza.
1567-ben a pozsonyi országgyűlésen halt meg. Holttestét özvegye Patakra hozatta és a vártemplomba temettette el. Tetteit magasztaló hexameteres feliratokkal díszített kő sírládája töredékei maradtak ránk.
A halottnézőbe és a temetésre egybegyűltek megvendégelésére tíz ökröt vágtak le, 16 hordó bor és 16 köböl liszt fogyott. Udvarnépének gyászöltözetére 324 rőf különféle minőségű fekete posztót vásároltak.

Tamás Edit

A sárospataki vártemplom
Fotó: Váradi László