Magyar Menyasszony

A Magyar Nemzeti Múzeumban december 14-től látható a Magyar Menyasszony című nagyszabású kiállítás, amely 500 évre visszamenően irányítja a figyelmet a nők helyzetére, szerepére, életkörülményeire, személyes történeteikre, házasságaikra. Több száz ismert és ismeretlen nő története elevenedik majd meg: féltve őrzött ruháik, kellékeik, szerelmes leveleik, melyek mind a női szerepek és az esküvőhöz, házassághoz fűződő viszony változásáról mesélnek. Ez a téma, mindannyiunknak kedves. Vagy saját életünkből, vagy édesanyánk, nagymamánk, rokonaink, elődeink történetei idézhetnek meg kellemes emlékeket, vagy gondolkodtathatnak el. A kiállítás anyaga múzeumi gyűjteményből és egy nagy része közösségi felajánlásokból, adományokból áll össze, ettől válik igazán különlegessé. Ebben a kiállításban a közösségé a főszerep, a Múzeum közös gondolkodásra invitál mindenkit a nők társadalomban betöltött szerepéről múltban és jelenkorban.

A kiállítás attól is egyedi, hogy a történelmi személyek mellett megjelennek a jelenkor emberei és az ő történeteik is. Mindenkit megszólít és bárki személyesen is a részévé válhat.

Váltsanak kedvezményesen jegyet erre a különleges kiállításra!

Jegyelővétel: https://jegy.mnm.hu/programok/reszlet/magyar-menyasszony_1700126031

#MagyarMenyasszony #MNM #magyarmenyasszony.hu

Az MNM Rákóczi Múzeuma a sárospataki Mady hercegnő esküvőjének felidézésével csatlakozik a témához.

A Windischgraetz-család 1875-ben vásárolta meg a sárospataki uradalmat és költözött a nép nyelvén Rákóczi-várnak nevezett várkastélyba. A német eredetű hercegi család magyarrá válását és viszonylag gyors beilleszkedését az arisztokrata családok körébe jól mutatja az ifjabb Lajos herceg leányának, Mária Magdolnának (1911-2004) esküvője. A 19 esztendős, családja által Madynak nevezte menyasszony 1930. július 8-án kötött házasságot gróf Károlyi Istvánnal (1898-1967). A sárospataki várban rendezett esküvőt filmhíradó is megörökítette. A vár „piros-fehér-zöld bengáli fényben tündökölt”, lampionok lógtak a kertben, két cigányprímás játszott kuruc nótákat.

A fejedelmi pompával, magyar külsőségek közt megtartott menyegzőről a „Sárospatak” című lap részletesen beszámolt. A vőlegény vörös bársony díszmagyarban és farkaskacagányban, a menyasszony a fővárosi Sziget utcai ipariskola növendékei által varrott ruhában jelent meg. Windischgraetz Mária esküvői öltözékét különlegessé tette, hogy Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem második feleségének XVII. századi gyöngyös főkötőjét viselte. A koszorús lányok rózsaszín ruháiból kettő maradt meg. Az egyik Fóton a Károlyi család kiállításán látható. A másikat Windischgraetz Mária fia, az Egyesült Államokban élő Károlyi Sándor ajándékozta az MNM Rákóczi Múzeumának.

Tamás Edit
Fotó: Váradi László