Az erdélyi fejedelmek temetkezési helyei

Egy uralkodó temetése minden korban a legfontosabb ünnepélyes állami eseménynek  számított. A temetés külsőségei mindenki számára láthatóan jelenítették meg az elhunyt fontosságát, állama hatalmát. A XVI. század közepétől egy évszázadon át a fejedelmi székváros, Gyulafehérvár történelmi székesegyháza, a reformátusok temploma fejedelmi temetkezőhely volt.

Ide temették Erdély első fejedelmét, az unitárius Szapolyai János Zsigmondot 1571. május 23-án, unitárius szertartás szerint. Báthory István a nagyobbrészt protestáns ország katolikus fejedelme Lengyelország királyaként halt meg. A lengyelek egyik legnagyobb királyukat tisztelik benne, a krakkói waweli székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. Báthory Zsigmond lemondott fejedelemként egy csehországi kisvárosban halt meg, hamvai Prágába kerültek. Az 1599. október 31-én erőszakos halált szenvedett bíbornak, Báthory Andrásnak Mihály havasalföldi fejedelem  (az ő megbízásából ölték meg Csíkszentdomonkos határában) díszes temetést rendezett Gyulafehérváron. Az 1606 decemberében Kassán elhunyt Bocskai István végakarata volt, hogy Gyulafehérváron minden pompa mellőzésével temessék el.  Utóbbi kérést be nem tartva  hatalmas – 5 más források szerint 10 ezres - menet kísérte útját,  1607. január 22-én temették el.
Rákóczi Zsigmond halála előtt lemondott fejedelmi címéről, s Magyarországon, a szerencsi református templomban temették el. Az 1613-ban meggyilkolt Báthory Gábor holtteste tizenöt évig feküdt temetetlenül Nyírbátorban. Bethlen Gábor utasítására temették el a családi templomban 1628-ban.
Bethlen Gábor temetésének előképe a Bocskai gyászszertartás lehetett. A többi erdélyi fejedelmi temetéstől eltérően itt nem a fekete, hanem a bíbor szín jelent meg a zászlók, a lovasok, lovak öltözékében. Ezzel utalva az elhunyt német-római birodalmi herceg címére. A sírját két krakkói olasz szobrász készíttette késő reneszánsz stílusban.
Az 1648. októberében meghalt I. Rákóczi Györgyöt 1649. január 10-én nagy pompával temették el Gyulafehérváron. Koporsóját Bécsben rendelte Debreczeni Tamás sárospataki prefektus.  
A Rákócziak lehettek azok, akik kialakították a székesegyház síremlékekkel kijelölt végleges térszimbolikáját. A főkapun érkező először Hunyadi János síremlékével találkozhatott, ezután az Erdély alapítójának tartott Fráter György és a Báthoryak sírhelyét láthatta. Nem messze Izsabella királynő és János Zsigmond, Bocskai István tumbái következtek. Visszafordulva a főhajótól jobbra nézve a Rákócziak, balra a Bethlenek emlékművét láthatta a székesegyházba betérő.  A két dinasztia között állva a fejedelemség fénykora köszönt vissza a szemlélődőre.   A fejedelmek közül I. Rákóczi Györgyöt temették utoljára Gyulafehérváron.
A Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fehér és fekete márványból készített síremlékeit 1658-ban a tatárok dúlták fel, kihányták a tetemeket és tönkre tették a halotti zászlókat. A székesegyház 1716-ban került vissza a katolikusokhoz. A síremlékek egyes darabjait az északi és déli mellékhajók XVIII. század első felében összeállított falioltárai őrzik. Az eredeti helyzet rekonstruálásában Kazinczy Ferenc 1816. évi visszaemlékezései is segítenek.
II. Rákóczi Györgyöt Sárospatakon temették el. Kemény János a jenői-temesvári pasával vívott ütközetben 1662. január 23-án Nagyszőllős mellett esett el, ...testét soha fel nem találhatták, hogy eltemessék...”  I. Rákóczi Ferenc Erdély választott fejedelme az édesanyja által építtetett kassai jezsuita (ma premontrei) templomban nyugszik. Zboróról ünnepélyes menetben vitték hamvait Kassára.
I. Apafi Mihályt 1691 februárjában Almakeréken a család által épített evangélikus templom kriptájába, felesége mellé temették. Fia, II. Apafi Mihály a fejedelmi címről való lemondásáért cserébe birodalmi hercegi címet kapott. 1713-ban Bécsben halt meg, koporsója az almakeréki sekrestyében 1790-ig várt arra, hogy felnyissák a sírboltot (és felesége hamvaival együtt) szülei koporsója mellé kerüljön. Az Apafiak hamvait 1942. november 23-án a kolozsvári Farkas utcai templomban helyezték végső nyugalomra.
Thököly Imre hamvai 1906-ban tértek haza Törökországból és kerültek végső nyughelyére Késmárk evangélikus templomába. Erdély utolsó fejedelme II. Rákóczi Ferenc volt, Törökországi emigrációban halt meg. Hamvait Isztambulból 1906-ban hozták haza és országos megemlékezés keretében október 28-29-én búcsúzott tőle az ország, Kassán a Szent Erzsébet székesegyházba temették el.

Tamás Edit