Rákóczi megemlékezés Sárospatakon

A Magyarországi Ruszinok/Rutének Országos Szövetsége, az Országos Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, a BAZ Vármegyei Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, a Sárospataki Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat és a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 2023. április 1-én együtt emlékezett II. Rákóczi Ferencre.
A program Szent Liturgiával kezdődött a Szent Péter és Szent Pál apostolokról nevezett görögkatolikus templomban. Az ünnepség a fejedelem szobránál, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma kertjében folytatódott.
Kozsnyánszky János, a Magyarországi Ruszinok/Ruténok Országos Szövetsége elnökének köszöntése és a ruszin himnuszt követően Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin szószólója szólt a résztvevőkhöz. Felidézte az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat húsz évvel ezelőtti megalakulását és hangsúlyozta, hogy a magyarországi ruszinság számára minden évben a sárospataki az első nagy rendezvény. Örömét fejezte, hogy újra közel háromszázan jöttek el a nagyságos fejedelemre emlékezni.
Dr. Tamás Edit az MNM Rákóczi Múzeumának igazgatója ünnepi megemlékezésében végigkövette II. Rákóczi Ferenc életpályáját. A fejedelem Vallomások című művében lejegyezte születése dátumát, 1676. március 27-ét, és megjelölte helyét, „mi házunk borsi kastélyában”.          „Zavar fog el, Uram, és elpirulok, midőn születésedet s annak körülményeit megfontolom és a magaméra gondolok. Te Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születel, én meg palotában; te ökör és szamár közt szegény pásztorok körében, én – a por és féreg a te színed előtt – udvarjárók nagy csődületében. Szülőid szegények, az enyimek fejedelmek; te szegénységben jössz a világra, én bőségben…”
A szabadságharc kezdetén Rákóczi a Vereckei-hágónál lépte át a határt. „…Minthogy másnap reggel nem érkezhettünk el a kijelölt helyre, megszálltunk egy Klimiec nevű faluban, a Magyarországot és Lengyelországot elválasztó Beszkid-hegyek lábánál. Ez ha jól emlékszem, 1703. Június 16-án volt.” Első katonái sorában ott voltak a ruszinok, s ők azok, akik a végsőkig kitartottak mellette. A ruszin nép a gens fidelissima, a fejedelem leghűségesebb népe. A szabadságharc összegzéseként II. Rákóczi Ferenc Emlékiratokban leírt sorait hallhatták a jelenlévők: „Így végződött a magyarországi háború, s ezt a korszakot azzal a békeszerződéssel zárom le, melynek eredetijét az én kezembe helyezték. Sohasem tulajdonítottam ezt az eseményt a nemzet könnyelműségének, hűtlenségének vagy talán személyemtől való megcsömörlésnek, hiszen mindig nagyon érezhető jelét adta ragaszkodásának. A vezérlő tábornokok, a szenátorok és minden jelentősebb ember követett engem Lengyelországba. Valamennyi erdélyi tanácsosom összegyűlt a határon, hogy ugyanezt tegye, csak a legszükségesebbeket kérték tőlem, De mindnek megmondtam szeretettel és őszinteséggel, hogy nem ígérhetem meg nekik azt, amitől magam sem vagyok biztosítva. Sohasem felejtem el a fájdalmat, amellyel engem elhagytak.”
A múzeumigazgató előadása zárásaként méltatta a ruszin nemzetiségi önkormányzatok Rákóczi örökséget ápoló több évtizedes munkáját. Külön köszöntötte az ünnepségen a szülőfalu II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulása képviselőit és megemlékezett a közelmúltban elhunyt Kázmér Istvánról, a borsi várkastély egykori gondnokáról. Megköszönte Kozsnyánszky Jánosnak több mint két évtizedes fáradhatatlan munkáját, melynek eredményeként évről-évre több százan vesznek részt a sárospataki megemlékezésen.
A program második felében a Sárospataki Alapfokú Művészeti Iskola diákjai ünnepi műsorának tapsolhattak jelenlévők. Kozsnyánszky János zárszavával és a koszorúzási ünnepséggel fejeződött be a megemlékezés. Többek mellett elhelyezte az emlékezés koszorúit  Kramarenkó Viktor, az Országos Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Aros János Sárospatak város polgármestere is.

Dr. Tamás Edit

Fotók: Fejér-Márk Zsuzsanna, Zombori Zoltán, Gombos Levente