Rákóczi Zsigmond és Gerendy Anna legidősebb fia, György Szerencsen született 1593. június 8-án. Ott töltötte gyermekkorát. Apjuk halálakor, 1608-ban hatalmas vagyont örököltek a Rákóczi fiúk, György, Zsigmond és Pál.
György fiatal korában a király hűséges alattvalója, távol tartotta magát az erdélyi politikától. 1611-ben Ónod várának kapitánya, majd 1615-ben Borsod vármegyei főispánja lett.
1616-ban kötött házasságot. Felesége, Lorántffy Zsuzsanna hozományaként szerezte meg Sárospatakot és a jelentős Lorántffy-örökséget. Bár a hatalmas vagyonok egyesülése akár érdekházasságot is jelezhetne, személyes levelezésük, egész életük bizonyítja, hogy szerelem tette őket örök társakká.
I. Rákóczi György és felesége legnagyobb patrónusként támogatta a református egyházat, az iskoláztatást és a könyvnyomtatást. I. Rákóczi György vallásosságát jelzi az is, hogy az Ótestamentumot tizenháromszor, az Újtestamentumot több mint harminckétszer olvasta végig. Jelmondata, egy bibliai idézet visszaköszön tárgyain és az általa ajándékozott úrasztali edényeken: „Nem az akaróké, nem a törekedőké, hanem a rászorulóké Isten kegyelme”
Felső-Magyarország legjelentősebb protestáns birtokosaként fordult Erdély felé, s lett Bethlen Gábor fejedelem leghatalmasabb felső-magyarországi támogatója. Közös céljuk a magyar szabadságjogok és a protestáns vallás védelme. Tevékenyen részt vett az egész Európát megmozgató harmincéves háborúba (1618-1648) bekapcsolódó fejedelem politikájában.
1630. december 1-én őt választották Erdély fejedelmévé. Családjával Gyulafehérvárra költözött. Folytatta elődje állam- és országépítő munkásságát. A nagy kiterjedésű családi birtokok mellett a fejedelemség kincstári birtokaival együtt I. Rákóczi György igen számottevő gazdasági alappal rendelkezett. Ezek jövedelméből jelentős építkezéseket folytak a családi váraiban és a kulcsfontosságú erősségekben; Gyulafehérváron, Fogarason, Görgényben, Kőváron, Kolozsváron, Váradon, Munkácson, Ónodon, Zborón és Sárospatakon. A háborúzó Európában Erdély a béke szigete volt. A népesség gyarapodott, az ipar és a kereskedelem virágzott, élénk volt a pénzforgalom. A Brózer kehelyként közismert aranykelyhet 1640-ben ajándékozta a kolozsvári Farkas utcai református templomnak.
1644-ben a protestáns vallás védelmében svéd-francia szövetségben ő is bekapcsolódott a harmincéves háborúba. III. Ferdinánd (1637-1657) elleni felső-magyarországi hadjáratát itthon élénk várakozás és nemzetközi figyelem kísérte. 1645-ben sikerült kapcsolatot létesítenie a Torstensson vezette svéd hadakkal. Az új európai hatalmi viszonyokat rögzítő vesztfáliai béke előkészítése már 1645-ben megkezdődött. Látványos sikerek, másfél esztendős hadakozás után I. Rákóczi György és a Habsburg uralkodó között megkötött linzi béke már ennek a része. A béke kimondta a protestánsok szabad vallásgyakorlatát a királyi Magyarországon. Rákóczi életre szólóan megkapta a hét vármegyét, sőt Szabolcsot és Szatmárt fiai is örökölhették.
I. Rákóczi György tudatosan készült arra, hogy a fejedelmi hatalmat örökletessé tegye. Fiait ebben a szellemben nevelte. Az idősebbet, Györgyöt 1640-ben váradi kapitánnyá nevezte ki, majd 1642-ben fejedelemmé is választatta.
1648. október 11-én halt meg, országát idősebb fiára, II. Rákóczi Györgyre, birtokainak kezelését feleségére, Lorántffy Zsuzsannára hagyva.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány
Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.Pataki Vár Alapítvány
Alapítás éve: 1991
Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05