Mit jelent Bertha Zoltán irodalomtörténésznek Sárospatak és a Rákócziak öröksége?

Vallomás Patakról

         A kurucos-szabadságharcos hagyomány a pataki szellem egyik döntő összetevője: együtt a plebejus forradalmiság, a demokratikus nemzeti elkötelezettség, az európai műveltségeszmény humanitásának legnemesebb értékdimenzióival. Erre nevelnek Patakon (a „Bodrog-parti Athénban”, a „szabadság oroszlánjainak” városában) a kövek és a falak is, s a szakrális magasságszférák igézetében nemzedékek hosszú során keresztül átörökített tanítások: a Rákócziakhoz kapcsoló intelmek, hogy Istennel a hazáért és a szabadságért! Cum Deo pro Patria et Libertate! Hittel és tudással, bátorsággal és erkölcsi tántoríthatatlansággal. Az anyanyelvi-kulturális nemzeti együvétartozás trianoni határokon átívelő szemléletének és felelősségérzetének jegyében. (Közel a vezérlő fejedelem szülőhelyéhez, a Borsi kastélyhoz, amelyet száz éve egy másik ország területéhez szakítottak.)
         Mindenki mással együtt Patakon én is ilyen egyszerre elidegeníthetetlen személyiségméltóságon és közösségelvű moralitáson, igaz nemzethűségen és népszereteten alapuló lelki-szellemi útravalót kaptam. (Erről szóló vallomásos írásom az induló Zempléni Múzsában /2001/1./ jelent meg, majd részlet belőle a folyóirat tízéves jubileumi – 2010/4-es – számában.) Családi tradíciók szerint is: Édesapám, Dr. Bertha Zoltán pataki teológus diák volt a harmincas években, majd évtizedekig lelkész-, tudós- és festőművész-tanár az ősi református kollégiumban, illetve Rákóczi Gimnáziumban (ahová én is jártam). Több képét (köztük a pataki várat megörökítőt is) híven őrzi a Rákóczi Múzeum is. De a gimnáziumban megtalálható például a Mányoki Ádám festménye nyomán készült Rákóczi-portréja, illetve olyan műve, amely a XVII. század elején a pataki iskola számára törvényt alkotó Lorántffy Zsuzsannát és I. Rákóczi Györgyöt (a legfőbb patrónusokat) ábrázolja, vagy a híres fizikatanár Simándi Istvánt, amint egyik különleges szemléltető eszközét II. Rákóczi Ferencnek bemutatja. S két szintén nagyméretű képének egyikén a Lengyelországból hazaérkező s a szabadságharcra kész Rákóczit köszönti kitörő lelkesedéssel a nép, a másikon pedig már mint egy (Ady keserű látomását is idéző) „Magyar Messiás” feszül szimbolikusan a keresztre. – Számomra mindezek az összeforradó személyes és történelmi élmények, emlékek, érzületek jelentik az örök Patak legmélyebben gyökerező csodáit.

Bertha Zoltán