Báthory Zsófia 1661. augusztus 15-én tért vissza katolikus hitére

Báthory Zsófia családja az egyik leggazdagabb és legelőkelőbb Erdélyben. Európában elismert királyi, fejedelmi család, Lengyelországnak királyt, Erdélynek fejedelmeket adott. Apja Báthory Gábor erdélyi fejedelem féltestvére volt, anyja lengyel. A család birtokai Magyarországon és Lengyelországban feküdtek. A szép és fiatal Zsófia szüleihez hasonlóan buzgó katolikus. A felekezeti különbség ellenére kötött házasságot II. Rákóczi Györggyel. Az ifjú férj Erdély választott fejedelme és református. Báthory Zsófia a házasságkötést követően – katolikus hitét elrejtve – református hitre tért. 1648-ben férje foglalta el Erdély fejedelmi székét. II. Rákóczi György tragikus kimenetelű lengyelországi hadjárata után Erdélyt török csapatok dúlták. 1660-ban az ellenük vívott csatában sebesült meg fejedelem, mely halálát okozta. A megözvegyült Zsófia fejedelemasszony 31 esztendős és roppant vagyon fölött rendelkezett. 15 éves fiával, I. Rákóczi Ferenccel a biztosnak tűnő pataki várba költözött.

1661-ben Mária mennybemenetének napján fiával együtt katolizált és a Rákóczi-birtokok erőteljes katolizálását indította el. Udvarában megjelentek a jezsuiták. Támogatásával katolikus hitéleti épületek épültek, adtak ki könyveket. Megvonta a kálvinisták jövedelmeit. Legfájóbb a pataki iskola háborgatása, majd elüldözése volt. Többnyire Munkácson élt. 1680-ban hunyt el. Kassán a jezsuiták templomában temették el.

Tamás Edit

Váradi László fotóján a sárospataki vártemplom