A XI-XII. században a magyar királyok és királynék élete még nem kötődött egyetlen helyhez. Az ország különböző részen fekvő birtokaikat udvartartásukkal évről évre végig látogatták. Középkori írónk Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát szerint Árpád-házi Szent Erzsébet Patakon született 1207-ben II. András király és Gertrúd királyné leányaként.
A kor szokása szerint szüleik fiatalon döntöttek gyermekeik sorsáról. A 4 éves Erzsébet, a „kis menyasszony” gazdag hozománnyal került Türingiába, a wartburgi várba, leendője, az őrgróf családjához. Jegyese halála után, annak öccséhez ment feleségül 1221-ben.
A keresztény uralkodónő egyházi ideálja fogalmazódott meg Erzsébet vallásosságában. 1225-ben a nagy ínség idején a wartburgi vár kamráiból gabonát osztott, így segített az éhezőkön. Férje, Lajos a Szentföldre tartva 1227-ben járvány áldozata lett. A 20 esztendős Erzsébet három gyermekkel maradt özvegyen.
A szeretet és a szegénység útját választotta. Kórházat alapított, ahol maga ápolta a betegeket. Erzsébet a ferencesek harmadrendjében találta meg helyét Marburgban. Ez a rend a Jézust követni vágyó, szegénységet fogadónők számára jött létre.
1231. november 16-áról 17-re virradó hajnalon hunyt el. Halálának hírére zarándokok indultak ravatalához. Több csodatételt tulajdonítottak neki. Halála után négy évvel, 1234. május 26-án IX. Gergely pápa kihirdette szentté avatását. Ünnepét 1670-ben vették fel a római naptárba (november 19.). 1969-ben ünnepét visszatették november 17-re, halálának napjára. Magyarországon megmaradt az eredeti, november 19-i dátum.
Sárospatak szentté avatásának ünnepén, Pünkösd hétfőjén és Erzsébet napkor emlékezik rá.
A Szent Erzsébet kápolna
A sárospataki vár legismertebb épületének, a Vörös-toronynak az első emeletén található a Szent Erzsébet kápolna. A XVI. században épült lakótoronynak ezt a helyiségét eredetileg kincstárnak használták.
A XIX. század második felében az akkor tulajdonos Windischgrätz család alakított itt ki házi kápolnát. Oltárképén Szent Erzsébet a rózsacsoda jelenetével, Franz Eybl festette. A II. világháború végéig évente egyszer, Szent Erzsébet napján nyitotta meg a hercegi család a várkápolnát a városiak előtt.
A múzeummá szervezett várban már nem működött a kápolna, oltárképét elvitték. 1950-től ez a helyiség is kiállítási helyszín volt.
1995-ben fejeződött be a Vörös-torony felújítása. Új állandó kiállítása 1996-ban nyílt meg. Ekkor szentelte újra Seregély István egri érsek a felújított kápolnát. Visszakerült helyére a régi Szent Erzsébet oltárkép (Lakatos József Péter restaurálta). A kápolna késő reneszánsz tere, a XVIII. századi padok és gyertyatartók, a Szent Istvánt és Szent Lászlót formázó szobrok meghitt teret biztosítanak az évente több alkalommal itt tartott szentmiséknek. Két miseidőpont biztos: Pünkösd Erzsébet szentté avatásának évfordulóján és november 19-én, Erzsébet napkor ünnepi szertartásra vár mindenkit a római katolikus egyház és a várbéliek.
2022. Pünkösdjén, vasárnap 18 órakor újra lehetőség lesz szentmisén részt venni a Várkápolnában és Szent Erzsébet máig ható szellemiségét átérezve imádkozni!
