Báthory Zsófia családja az egyik leggazdagabb és legelőkelőbb Erdélyben. Európában elismert királyi, fejedelmi család, Lengyelországnak királyt, Erdélynek fejedelmeket adott. Apja Báthory Gábor erdélyi fejedelem féltestvére volt, anyja lengyel. A család birtokai Magyarországon és Lengyelországban feküdtek. A szép és fiatal Zsófia szüleihez hasonlóan buzgó katolikus. A felekezeti különbség ellenére kötött házasságot II. Rákóczi Györggyel. Az ifjú férj Erdély választott fejedelme és református. Báthory Zsófia a házasságkötést követően – katolikus hitét elrejtve – református hitre tért. 1648-ben férje foglalta el Erdély fejedelmi székét. II. Rákóczi György tragikus kimenetelű lengyelországi hadjárata után Erdélyt török csapatok dúlták. 1660-ban az ellenük vívott csatában sebesült meg fejedelem, mely halálát okozta. A megözvegyült Zsófia fejedelemasszony 31 esztendős és roppant vagyon fölött rendelkezett. 15 éves fiával, I. Rákóczi Ferenccel a biztosnak tűnő pataki várba költözött.
1661-ben Mária mennybemenetének napján fiával együtt katolizált és a Rákóczi-birtokok erőteljes katolizálását indította el. Udvarában megjelentek a jezsuiták. Támogatásával katolikus hitéleti épületek épültek, adtak ki könyveket. Megvonta a kálvinisták jövedelmeit. Legfájóbb a pataki iskola háborgatása, majd elüldözése volt. Többnyire Munkácson élt. 1680-ban hunyt el. Kassán a jezsuiták templomában temették el.
Tamás Edit
Váradi László fotóján a sárospataki vártemplom