Nagyasszonyok Sárospatak történetében

Új időszaki kiállítással várja az érdeklődőket a MNM Rákóczi Múzeuma a Múzsák Templomában. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult kiállítás a XVI-XVII. század nyolc pataki nagyasszonyát mutatja be a tárgyak segítségével.
A sárospataki váregyüttest építő Perényi Péter (1502-1548) második felesége, Ormosdi Székely Klára a vár első asszonya. A család gyakran tartózkodott Patakon. Ez az időszak a reformáció terjedésének és egyeduralkodóvá válásának korszaka az országban. A Perényiak bibliai jártasságát mutatja a vár számos felirata. A városkapu fölé írt zsoltárvers: „Boldog az a város, ahol Isten igéjét hirdetik, és meg is tartják...” ¬ 1541-ben vésték fel, s átlengte a XVI-XVII. századi birtokos családok életét, s olvashatta minden pataki nagyasszony.
Perényi Gábor 1552-ben nősült meg. Felesége az előkelő Guthi Országh Ilona (1537-1569) eljegyzési gyűrűjét szívet tartó két kéz díszíti. Belső oldalán a menyasszony és a vőlegény monogramja olvasható. Országh Ilona telepítette a híres sárospataki Gombos-kertet, melyet 1577-ben Balassi Bálint is megénekelt Pataki széphistóriájában.
 1673-ban az egri hős, Dobó István özvegye gyermekeivel, Krisztinával és Ferenccel kapták a sárospataki uradalmat. Dobó Ferenc (?-1602) 1583-ban vette feleségül Báthory István lengyel király unokahúgát. Választottja a fiatal, gazdag és szép Kerecsényi Judit. Az 1613-ban készült Dobó-Kerecsényi sírkő az egyetlen, mely a bemutatott pároknak közös nyughelyükön együtt emel emléket. Dobó Krisztina 1584. december 25-én a pataki vártemplomban kötötte második házasságát unokatestvérével, Balassi Bálinttal. Az esküvő után a férj nyomban elfoglalta a várat. Dobó Ferenc katonái azonban visszafoglalták azt.
Lorántffy Zsuzsanna (1600-1660) 16 esztendős korában Sárospatakon kötött házasságot I. Rákóczi Györggyel. Patak és a Lorántffy-birtokok a Rákócziak kezére kerültek. 1630-tól ők Erdély fejedelmi párja. Rangjukhoz méltón, a kor késő reneszánsz ízlése szerint építették, erődítették a pataki váregyüttest. Támogatásuk révén virágzott a Sárospataki Református Kollégium. A Lorántffy Zsuzsannához köthető tárgyi örökség a leggazdagabb. Leghíresebbek a nevéhez kapcsolt úrasztali terítők. Végrendelete sokszor idézett sorai: „Sáros-Patakot.. hagyom az egész nemes Magyarországnak”. Patakon hunyt el, ide temették.
Báthory Zsófia (1628-1680) családja az egyik leggazdagabb és legelőkelőbb Erdélyben. Európában elismert királyi, fejedelmi család. Zsófia szép, fiatal és buzgó katolikus. Református hitre tért, s 1643-ban házasságot kötött II. Rákóczi Györggyel. 1660-ban megözvegyült, odalett  a Fejedelemség, de hatalmas vagyon fölött rendelkezett (Rákóczi-, Báthory-, lengyelországi uradalmak). A pataki várba költözött, majd többnyire Munkácson lakott. 1661-ben fiával együtt katolizált és a Rákóczi-birtokok erőteljes katolizálását indította el. Legfájóbb a pataki iskola elüldözése volt. 1680-ban hunyt el Munkácson. Kassán a jezsuiták templomában temették el.
Zrínyi Ilona (1643-1703) Horvátország legtekintélyesebb családjának tagja. I. Rákóczi Ferenccel 1666-ban kötött esküvőjük a Habsburg-ellenes főúri szervezkedés résztvevőinek találkozója is volt.  Az ifjú pár egyik otthonát a sárospataki várban rendezte be. 1676-ban megözvegyült. Gyermekei gyámjaként ő kezelte és irányította a hatalmas Rákóczi-vagyont. 1682-ben Thököly Imrével kötött házasságot. Férje oldalán részese volt a Habsburg-ellenes kuruc felkelésnek, 1685-88 között hősiesen védte Munkács várát. Ezután fia, II. Rákóczi Ferenc, Neuhaus kollégiumába került, soha többé nem találkoztak. 1692-ben követhette férjét a Török Birodalomba. Nikodémiában halt meg 1703-ban, hamvai 1906 óta fia mellett Kassán a Dómban nyugszanak.
II.    Rákóczi Ferenc 1694-ben a kölni dómban tartotta esküvőjét. Választottja a német fejedelmi házból származó katolikus hercegnő, Hessen-Reinsfelsi Sarolta Amália (1679-1722). 1701-ben ő szervezte a felségsértés vádjával letartóztatott férje sikeres szökését. Ezután Rákóczi Lengyelországban, Sarolta Amália Bécsben tartózkodott. A szabadságharc idején a béketárgyalások érdekében rövid időre Magyarországra utazott férjéhez. Bécsben nevelt gyermekeit soha többé nem látta. A lengyelországi Jaroslawban 1711-ben találkozott utoljára Rákóczival. Megszakadt kapcsolatuk. 1721-ben Párizsba került.
A 2016. november 27-ig látható időszaki kiállítás kurátora Dr. Tamás Edit. A látványt Kuzsmiczki Eszter és Váradi László álmodta a megvalósult formába. A kivitelezést a múzeum munkatársai készítették. A látogatók tájékoztatására leporelló is készült.

Várjuk az érdeklődőket!
                               
Tamás Edit

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

 Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
 Phone: +36 47 311-083
 Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 590-005
Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05