A Rákóczi Múzeum Báthory időszaki kiállítása kapcsán figyelmünk ma a kenyérmezei csatára irányul. Ecsedi Báthori (II.) István (1430-1499) erdélyi vajda több hadjáratot vezetett a törökök ellen. Részt vett a kenyérmezei csatában, ahol Kinizsi Pállal együtt győzelmet aratott. A nyírbátori múzeum az ő nevét viseli. Alakja rajta van a kolozsvári Mátyás király emlékmű szoborcsoportján.

Idézzük Bonfinit: „Híre szállt, hogy…komoly török hadak gyülekeznek… Mátyás király … küldöncök útján figyelmezteti az ország két elszánt védelmezőjét, Bátori Istvánt, aki az erdélyi tartományt tejhatalommal igazgatja és korábban vajdává tették, meg Kinizsi Pál temesvári ispánt, a körzet elöljáróját, hogy a végeket szemesen őrizze, … Miután a törökök benyomultak a tartományba, Gyulafejérváron túl szétáradva mindent lerombolnak; aztán hihetetlen zsákmányt összeszedve ellenállás nélkül visszafordulnak. A vajda a sereggel hátulról követi őket, hogy alkalmas helyen megrohanja a törököket; a társát is várja; így ezek eljutnak egy tanyáig, amelyet magyar nyelven a kenyérről Kenyérmezőnek hívnak, és Fejérvártól huszonöt mérföldnyire fekszik. Itt a kémektől értesülnek arról, hogy a vajda a seregével a közeli városban van, amelyet szászok laknak és Szászbányának neveznek. Tehát egy időre megállnak, úgy gondolják, nem vonulnak tovább óvatlanul, míg az ellenfél legyőzése és elkergetése után biztonságban nem tehetik; ezt István is azonnal megtudja a kémektől. Mivel egyik sem utasítja vissza az ütközetet, mihelyt pitymallik, mindkettő síkra száll.”
A kenyérmezei ütközet 543 esztendővel ezelőtt, 1479. október 13-án a Maros déli partján zajlott. A csata az addigi legjelentősebb győzelem volt a törökök felett.  Bonfini úgy írja le, hogy mialatt Báthori megtámadta a törököket, azok a hátába kerültek, de aztán megérkezett Kinizsi serege és támadásával sikerült Ali béget leverni. A legenda szerint Kinizsi úgy járta a győzelmi táncát, hogy a fogai közt és két karjában is, egy-egy török hadifoglyot tartott. A csata helyszínén Báthori kápolnát építtetett.
A Rákóczi Múzeum kiállításán láthatják Bonfini idézett művét. Báthori István és Kinizsi Pál képét, az itt bemutatott ábrázolást és a csata vázlatát. Várunk minden érdeklődőt kiállításunkra.

Tamás Edit írása
Fotó: MNN

A várban működő Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma Magyarország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye, 1950-ben alakult.
    Rácz István, az Alkotó Otthon alapítója vetette meg a múzeum alapjait. A Vármúzeum első - 1950. július 1-én hivatalba lépő - igazgatója Bakó Ferenc volt. Az intézmény neve 1951-től hivatalosan „Rákóczi Múzeum, Sárospatak”. Státusát tekintve állami múzeum. A kastély két szárnyában (keleti és északi) és a lakótoronyban nyert elhelyezést. A Műemlékek Országos Bizottsága beruházása által megindult az épület restaurálása, kiemelt figyelmet fordítva a Vörös-toronyra. Az első Rákóczi állandó kiállítás 1950. december 17-én nyílt meg.
    Az épületegyüttes XX. század közepén indult fokozatos felújításával nyíltak meg sorra új állandó kiállításai, nőtt az intézmény látogatottsága. A kastélykert önálló épülete a trinitárius kolostor és a 2014-ben átadott ágyúöntő műhely. Előbbi 2003-ban nyílt meg, időszaki kiállításoknak, rendezvényeknek ad helyet. Utóbbi I. Rákóczi György 1631-48 között itt működött lángkemencés ágyúöntő műhelyét mutatja be. 

Tudta-e
- a 2003-ban átadott új állandó kiállítás révén az intézmény Év Múzeuma díjat kapott?
- a reneszánsz várkastély felújítását 2006-ban Építészeti Nívódíjjal ismerték el?
- a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma Magyar Örökség Díjas (2008) intézmény?
- az ágyúöntő műhely ICOMOS díjjal (2015) elismert épület, európai szintű turisztikai látványosság?

A 303/2011. (XII.23.) Kormány rendelet által a sárospataki vár történelmi emlékhely.

Az 1664-es a magyar rendek nélkül megkötött szégyenletes vasvári béke elkeseredést váltott ki a nemesség körében. Az egész országban szervezkedés kezdődött, különösen így volt ez az erősen protestáns Felső-Magyarországon. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona zborói lakodalma 1666-ban az ellenzéki politikusok nagy találkozója volt. Wesselényi Ferenc (1605-1667) a korlátlan hatalomra törekvő I. Lipót-féle abszolutizmussal elégedetlen főurak élére állt.

1669-ben I. Rákóczi Ferenc egyezséget kötött Sárospatakon a felső-magyarországi protestáns rendek képviselőivel. Ígérvén: birtokain megszünteti üldözésüket és visszaadja az egyházak jövedelmeit. Ennek fejében támogatják az erdélyi fejedelemség megszerzésében. Az abaúji és zempléni nemesek Sárospatakon többször gyűléseztek szervezkedésük egyik vezérének, Bocskai István zempléni főispánnak házában. A szűkebb körű tárgyalásokat a hagyomány szerint a vár sarokerkélyes szobácskájában, a Sub Rosa teremben tartották. A terem a bolthajtást összefogó rózsáról kapta elnevezését.

1670 tavaszán Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc horvát felkelésre szólító felhívása után Rákóczi április 10-én letartóztatta Rüdiger Starhemberget, Tokaj császári várparancsnokát. Fegyverbe hívta a felvidéki nemességet, kezdetét vette a felkelés.

A kezdeti lendület hamar megtört és a vezetők kegyelem reményében hamarosan a fegyverletétel mellett döntöttek. Május 31-én Báthory Zsófia kegyelmet kért fia számára. A június 20-án létrejött egyezség már Rákóczi kapitulációjáról szólt. 1671 február 21-én Rákóczi és anyja megegyezett Lobkovitz Vendel császári biztossal. A felkeléssel okozott császári hadiköltségek fejében 400 ezer rajnai forintot fizetnek kártérítésként. Erről a megállapodást május 23-án Borsiban írták alá. I. Rákóczi Ferenc kegyelmet kapott.A nem várt megtorlás fej és jószágvesztés lett. Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet, Bónis Ferencet  április 30-án kivégezték.

Tudta-e, hogy a Sub Rosa erkély a későreneszánsz - kora barokk falfestészet egyedülálló emléke?

Tudta-e, hogy a Sub Rosa kifestése 1651-ben, Rákóczi Zsigmond és Pfalzi Henrietta házasságkötése alkalmából készült?

Tudta-e, hogy a „sub rosa” azaz „a rózsa alatt” megjelölés átvitt értelemben a titkosságra utalt?Tudta-e, hogy a Wesselényi összeesküvés vezetői, egy kivétellel Ferencek voltak? Wesselényi Ferenc, I. Rákóczi Ferenc, Nádasdi Ferenc, Frangepán Ferenc. A kivétel: Zrínyi Péter.

Tudta-e, hogy a sárospataki egyezménnyel I. Rákóczi Ferenc a felső-magyarországi ellenzéki mozgalom vezetőjévé lett.

Tudta-e, hogy I. Rákóczi Ferencnek Regéc és Munkács kivételével minden várába császári őrséget kellett befogadni? Patak várat 1670 június 24-én szállta meg a császári katonaság Spork parancsnoksága alatt.

Tudta-e, hogy a 400 ezer forintos kártérítés összegének előteremtéséhez Zrínyi Ilona 40 ezer tallér értékben rendelkezésre bocsátotta a férjétől kapott jegyajándékát (arany és ezüstékszereket)? Ennek fejében férje zálogul adta számára Regéc várát és uradalmát.

Tudta-e, hogy Kazinczy Ferenc ükapja, Péter Báthory Zsófia közbenjárására kapott kegyelmet, kinek ennek fejében katolizálnia is kellett?

A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy-család egyike a legrégibb magyar nemzetségeknek. A XVI. század végén Andrássy Péter szerezte meg legendás várukat, Krasznahorkát. A Rákóczi-szabadságharcban a család számos tagja harcolt a kurucok oldalán, de akadt olyan is aki a császárt szolgálta. Az Andrássyak betléri ága a XIX. században országosan és nemzetközileg is ismertebb.
Andrássy (III.) Károly és Szapáry Etelka házasságából három fiú született, köztük a középső volt Gyula. „Nem mindennapos jelenség volt. Magas, karcsú, férfias alakja, kissé szabálytalan, de érdekes sápadt arca, dús fekete haja és szakálla és mély kék szemei, délceg tartása, társalgásának szellemessége, és felépítésének lebilincselő szeretetreméltósága mindenütt, hol megfordult, magukra vonták a figyelmet. Modorában a fiatalos elevenség a gavallér kifogástalan biztonságával egyesült.” - írta róla Graz Gusztáv.
Oláhpatakon született 1823-ban. Jogi tanulmányai befejezése után külföldön utazgatott, nyelveket tanult. Járt Angliában, Német- és Franciaországban. Hazatérvén részt vett a Tisza- szabályozás monumentális művében. Személyes ismerte és tisztelte Széchenyi Istvánt. Ő mondta róla a következőket: „minden lehet belőle, még Magyarország nádora is”.
Ő volt az utolsó rendi országgyűlésen Zemplén vármegye követe. 1848-ban Zemplén vármegye főispánja. A zempléni nemzetőrség az ő vezetésével indult a szenttamási táborba. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában, a tavaszi hadjáratban. Honvédőrnagy, 1849-ben honvéd ezredessé léptették elő, majd Magyarország konstantinápolyi követévé nevezték ki.
1849 után emigrációba kényszerült. 26 éves, amikor halálra ítélik a szabadságharcban való részvételéért, és jelképesen felakasztják. Az emigrációban vette feleségül Kendeffy Katinka grófnőt. Özvegy és rendkívül gazdag édesanyja támogatja. Az ő közbenjárására tért haza családjával együtt  a változások közepette s kapcsolódott be a politikai életbe.
Deák Ferenc követőjeként, egyengetette a kiegyezés lehetőségét. Funkciókat vállalt szűkebb „hazájában” Zemplénben is. Az 1861-es, majd az 1865-1868-as országgyűlésen Sátoraljaújhely követe, 1865 és 1867 között a képviselőház alelnöke volt. A kiegyezés szövegezésére kiküldött bizottság elnöke. Miniszterelnöki kinevezése 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét jelentette. Az 1867-ben a koronázáskor a hercegprímással együtt ő helyezte a koronát Ferenc József fejére.
Andrássy Gyula 1871-ig volt az ország miniszterelnöke. Korszerűsítette a közigazgatást, megalkotta a népiskolai törvényt, a nemzetiségi törvényt, segítette a korszerű jog- és igazságszolgáltatási rendszert, a választási törvényt, felállította az Állami Számvevőszéket.  Jelentős szerepe volt a Horvátországgal való kiegyezésben.
1871-től 1879-ig ő a Monarchia közös külügyminisztere, Európa szerte egyik legtehetségesebb diplomatának tartották. Bécsbe költözött. Külügyminiszterségének a legnagyobb eredménye az 1878-as Berlini Kongresszus. Utolsó külügyminiszteri ténykedése a német szövetségi szerződés aláírása volt, másnap lemondott.
Szerette és pártolta a művészetet, kastélyában rendszeresen fogadta az írókat és a művészeket. Tőketerebesen töltötte utolsó éveit. Az itteni park és kastély volt legkedvesebb helye. 1890-ben bekövetkezett halálakor Budapesten az Akadémia csarnokában ravatalozták fel, Tőketerebesen helyzték örök nyugalomra.

Tudta-e, hogy az Andrássy-család egy régi székely család?
Tudta-e, hogy a pataki várat birtokló Lorántffy Mihály második felesége egy Andrássy leány, Kata volt?
Tudta-e, az Andrássy-családnak két ága, betléri és a monoki ága is volt? A monoki ág 1913-ban kihalt. A betléri ágban ma is vannak leszármazottak.
Tudta-e, Andrássy Gyula és két testvére, Manó és Aladár is betöltötte Zemplén vármegye főispáni tisztét?
Tudta-e, hogy amikor a szabadságharc után Londonban és Párizsban élt, a hölgyek „szép akasztott”-ként emlegették az előkelő társaságban?
Tudta-e, hogy az 1867-es koronázáskor a koronázási dombhoz a Retel pataka mellől küldött „fél köbláb honfi-vér áztatta földet” Pestre a megye? Új megyei zászlót is vittek, amit testvére, Andrássy Manó felesége, Pálffy Gabriella közreműködésével 1860-ban készítettek.
Tudta-e, gyászszertartásán Erzsébet királyné és Ferenc József is részt vett?
Tudta-e, hogy fiának, Tivadarnak a felesége, Zichy Eleonóra nevéhez köti az utókor a „Krasznahorka büszke vára” című kesergőt a kuruc romantika időszakából?

Sátoraljaújhely városa az évfordulóra emlékezve ünnepségsorozatot szervezett. A gróf Andrássy Gyula emlékév nyitórendezvényén 2017. február nyitották meg az egykori Megyeházán (ma Városháza) az Andrássy Gyula termet. Itt kapott helyett a MNM Rákóczi Múzeuma gyűjteményében őrzött Borúth Andor festmény.

A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy-család egyike a legrégibb magyar nemzetségeknek. A XVI. század végén Andrássy Péter szerezte meg legendás várukat, Krasznahorkát. A Rákóczi-szabadságharcban a család számos tagja harcolt a kurucok oldalán, de akadt olyan is aki a császárt szolgálta. Az Andrássyak betléri ága a XIX. században országosan és nemzetközileg is ismertebb.
Andrássy (III.) Károly és Szapáry Etelka házasságából három fiú született, köztük a középső volt Gyula. „Nem mindennapos jelenség volt. Magas, karcsú, férfias alakja, kissé szabálytalan, de érdekes sápadt arca, dús fekete haja és szakálla és mély kék szemei, délceg tartása, társalgásának szellemessége, és felépítésének lebilincselő szeretetreméltósága mindenütt, hol megfordult, magukra vonták a figyelmet. Modorában a fiatalos elevenség a gavallér kifogástalan biztonságával egyesült.” - írta róla Graz Gusztáv.
Oláhpatakon született 1823-ban. Jogi tanulmányai befejezése után külföldön utazgatott, nyelveket tanult. Járt Angliában, Német- és Franciaországban. Hazatérvén részt vett a Tisza- szabályozás monumentális művében. Személyes ismerte és tisztelte Széchenyi Istvánt. Ő mondta róla a következőket: „minden lehet belőle, még Magyarország nádora is”.
Ő volt az utolsó rendi országgyűlésen Zemplén vármegye követe. 1848-ban Zemplén vármegye főispánja. A zempléni nemzetőrség az ő vezetésével indult a szenttamási táborba. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában, a tavaszi hadjáratban. Honvédőrnagy, 1849-ben honvéd ezredessé léptették elő, majd Magyarország konstantinápolyi követévé nevezték ki.
1849 után emigrációba kényszerült. 26 éves, amikor halálra ítélik a szabadságharcban való részvételéért, és jelképesen felakasztják. Az emigrációban vette feleségül Kendeffy Katinka grófnőt. Özvegy és rendkívül gazdag édesanyja támogatja. Az ő közbenjárására tért haza családjával együtt  a változások közepette s kapcsolódott be a politikai életbe.
Deák Ferenc követőjeként, egyengetette a kiegyezés lehetőségét. Funkciókat vállalt szűkebb „hazájában” Zemplénben is. Az 1861-es, majd az 1865-1868-as országgyűlésen Sátoraljaújhely követe, 1865 és 1867 között a képviselőház alelnöke volt. A kiegyezés szövegezésére kiküldött bizottság elnöke. Miniszterelnöki kinevezése 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét jelentette. Az 1867-ben a koronázáskor a hercegprímással együtt ő helyezte a koronát Ferenc József fejére.
Andrássy Gyula 1871-ig volt az ország miniszterelnöke. Korszerűsítette a közigazgatást, megalkotta a népiskolai törvényt, a nemzetiségi törvényt, segítette a korszerű jog- és igazságszolgáltatási rendszert, a választási törvényt, felállította az Állami Számvevőszéket.  Jelentős szerepe volt a Horvátországgal való kiegyezésben.
1871-től 1879-ig ő a Monarchia közös külügyminisztere, Európa szerte egyik legtehetségesebb diplomatának tartották. Bécsbe költözött. Külügyminiszterségének a legnagyobb eredménye az 1878-as Berlini Kongresszus. Utolsó külügyminiszteri ténykedése a német szövetségi szerződés aláírása volt, másnap lemondott.
Szerette és pártolta a művészetet, kastélyában rendszeresen fogadta az írókat és a művészeket. Tőketerebesen töltötte utolsó éveit. Az itteni park és kastély volt legkedvesebb helye. 1890-ben bekövetkezett halálakor Budapesten az Akadémia csarnokában ravatalozták fel, Tőketerebesen helyzték örök nyugalomra.

Tudta-e, hogy az Andrássy-család egy régi székely család?
Tudta-e, hogy a pataki várat birtokló Lorántffy Mihály második felesége egy Andrássy leány, Kata volt?
Tudta-e, az Andrássy-családnak két ága, betléri és a monoki ága is volt? A monoki ág 1913-ban kihalt. A betléri ágban ma is vannak leszármazottak.
Tudta-e, Andrássy Gyula és két testvére, Manó és Aladár is betöltötte Zemplén vármegye főispáni tisztét?
Tudta-e, hogy amikor a szabadságharc után Londonban és Párizsban élt, a hölgyek „szép akasztott”-ként emlegették az előkelő társaságban?
Tudta-e, hogy az 1867-es koronázáskor a koronázási dombhoz a Retel pataka mellől küldött „fél köbláb honfi-vér áztatta földet” Pestre a megye? Új megyei zászlót is vittek, amit testvére, Andrássy Manó felesége, Pálffy Gabriella közreműködésével 1860-ban készítettek.
Tudta-e, gyászszertartásán Erzsébet királyné és Ferenc József is részt vett?
Tudta-e, hogy fiának, Tivadarnak a felesége, Zichy Eleonóra nevéhez köti az utókor a „Krasznahorka büszke vára” című kesergőt a kuruc romantika időszakából?

Sátoraljaújhely városa az évfordulóra emlékezve ünnepségsorozatot szervezett. A gróf Andrássy Gyula emlékév nyitórendezvényén 2017. február nyitották meg az egykori Megyeházán (ma Városháza) az Andrássy Gyula termet. Itt kapott helyett a MNM Rákóczi Múzeuma gyűjteményében őrzött Borúth Andor festmény.

1573-ban az egri hős, Dobó István özvegye, Sulyok Sára és gyermekei Ferenc, Krisztina, illetve Dobó Domokos kiskorú árvája, Jakab kapta 100 ezer rénes forint fejében a sárospataki uradalmat. 1676-ban Dobóné feleségül ment Csáki Pálhoz. Dobó Krisztina 1577-ben megesküdött első férjével, Várdai Mihállyal.  
Négyen rendelkeztek a pataki uradalomban birtokrésszel. Örökösen civakodtak igazukért. Dobó Ferenc 1578-ban kártalanította anyját, 1582-ben megosztozott testvérével. Dobó Krisztina 1583 decemberében megözvegyült. A gyászév leteltével újra férjhez ment, s újra fellángolt a birtokvita. Az új férj Balassi Bálint, aki Krisztina első unokatestvére, anyjuk révén rokonok.
A pataki vártemplomban megkötött házasságával Balassi Bálint közelébe került a gazdag Dobó-örökségnek. Kialakul nem kevésbé viharos életének újabb botránya. A házasság jogán a férj nyomban elfoglalta a pataki várat. Dobó Ferenc (immár sógora) katonái azonban visszafoglalták azt. Krisztinát és Balassit azonban „vérfertőző” házasságukért és Patak elfoglalásáért főbenjáró bűn fenyegette. 1587-ben az egyházi bíróság érvénytelenítette házasságukat.
Dobó Krisztina szabadon rendelkezhetett pataki birtokrészével. 1588 végén be is költözött a várba. 1589 augusztusában Pethő Gáspár zempléni birtokos felesége lett. Mindössze 30 éves, amikor meghal, 1590 februárjában. Balassi Bálint 1594-ben hunyt el.
A gyermektelen Dobó Ferenc unokaöccsét, Balassa Jánost tette meg örökösévé. Ő azonban a nagybátyját megelőzve 1601-ben, 16 esztendős korában Boroszlóban meghalt.
Dobó Ferenc 1602 szeptemberében Eperjesen, ötvenévesen hunyt el. 1601 januárjában végrendelkezett feleségével közös síremlék készítéséről. Végakaratát Patak következő birtokosa, Lorántffy Mihály váltotta valóra. Ez a közös, márvány síremlék a sárospataki vártemplomban ma is megtalálható.

Tudta-e, hogy Balassi Bálint az 1570-es években többször megfordult Patakon? 1577-ben a pataki Gombos-kertben fordította, vagy fejezte be a „Pataki szép históriát” Eurialusnak és Lucretiának történetét.
Tudta-e, hogy Dobó Ferenc későbbi felesége a fiatal, gazdag és szép Kerecsényi Judit lehetséges férjjelöltként tekintett Balassi Bálintra? 1575-76-ban a gyulafehérvári a fejedelmi udvarba találkoztak. Ekkor kezdődött, s maradt félbe szerelmi történetük. Később a már megözvegyült Kerecsényi Judit felkínálta szabaddá lett kezét a költőnek – eredménytelenül.
Tudta-e, hogy verseiben is megtaláljuk Dobó Krisztinát, akivel együtt 1586-ban katolikus hitre tért?
Tudta-e, hogy Dobó Krisztinával kötött rövid házasságból született 1585-ben Balassi Bálint egyetlen fia, János?

A Bogát-Radvány nemzetségből származó köznemesi Rákóczi család lassú gyarapodása a XV. század közepén kezdődött. Zsigmond és Ferenc szerezték meg 1517-ben az Abaúj megyei Felsővadászt, mely település a család előnevében szerepelt. A mohácsi csata utáni török elleni végvári harcokban folytatódott a Rákócziak felemelkedése, nevet, vagyont és hatalmat szereztek. Rákóczi János őseihez hasonlóan katonáskodott és vármegyei tisztségeket töltött be, a zempléni Csicsva várnagya és a megye alispánja volt.
János fia, Rákóczi Zsigmond 1644-ben született Felsővadászon. Az 1560-as években indult katonai pályája. Ott volt a kerelőszentpáli csatában a Báthory István ellen törő Bekes Gáspár seregében. 1577-ben Szendrő várának kapitánya, majd főkapitánya (1585-1587), azt követően a híres végvár, Eger főkapitánya (1588-1591). Az általa vezetett keresztény hadak verték szét Szikszónál a törököt (1588), melyet egy korabeli német röplap meg is örökített. A tizenöt éves háború (1591-1606) első felének harcterein kiemelkedett vitézi tetteivel. Egyik parancsnoka volt annak a sikeres felső-magyarországi hadjáratnak, melynek során visszafoglalták Fülek várát 1593-ban.
A gazdagságot és hatalmat biztosító nagy kiterjedésű családi birtokokat Zsigmond alapozta meg. Katonai tehetsége párosult, kivételes gazdasági érzékkel, vállalkozó kedvvel. Mindennek alapja erkölcsös magatartása, melyet jól kifejez jelmondata: „Az embertelenséget az emberséggel győzd meg.” Szerencs (1580) és Tarcal (1599) megszerzése biztosította jelenlétét a bort termelő Hegyalján. A makovicai (1601) és a sárosi (1608) uradalom a lengyelországi kereskedelmi útvonal ellenőrzését garantálta. A hegyaljai szőlőtermelés, borkereskedelem meghatározó személyisége lett.
Rákóczi Zsigmond az ismeretlenségből a XVI. század végére az arisztokrácia legfelső köreibe emelkedett. 1588-ban bárói címet kapott Rudolf királytól. Az 1597-es címerbővítéskor már az országbárók közé tartozott. A család címerének felső udvarában koronás egyfejű sas kiterjesztett szárnyakkal, egyik lábával kivont kardot tart. A címer alsó udvarában hármas zöld halmon egy kerék.
Első feleségét Mágóchy András özvegyét, Alaghy Bekény Juditot 1587-ben vette el. Annak halála után 1592-ben újra nősült, választottja, Gerendi Anna, a tordai főispán leánya. Első házasságából született Erzsébet nevű leánya után három év alatt három fia született: György (1593), Zsigmond (1594) és Pál (1595). Újra megözvegyülvén harmadszor is megnősült, a katolikus özvegyasszonyt, Telegdy Borbálát választva társául.  
1604-ben szembefordulva a Habsburg uralkodóval protestáns hite és magyarsága védelmében Bocskai István mellé állt. A Bocskai-szabadságharc idején Erdély kormányzója (1605-1607). Az  országgyűlés Bocskai István halála után a fejedelem végrendeletét figyelmen kívül hagyva választotta Rákóczi Zsigmondot Erdély fejedelmévé (1607-1608). Az erdélyi három nemzet (magyarok, szászok, székelyek) szabad akaratából lett fejedelem. 1608 március 5-én lemondott erdélyi fejedelemségéről és visszatért Felső-Magyarországra. Születési helyén, Felsővadászon érte a halál 1608. december 5-én. Szerencsen helyezték végső nyugalomra. Temetésén udvari prédikátora, Miskolczi Csulyak István így emlékezett rá: „Ő adott az Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet és böcsületet.”

Sírkövén egy magyar nyelvű vers összegezte pályáját:

„Magyar Országnak támasza
Vala Császárunk Tanáchya
Szendrő csudálta erejét,
Eger karját nagy elméjét.
Erdély szerette oltalmát.
Az Török félte hatalmát.
Mi honnyunkban lakó népek
Óhajtyuk mint igaz hivek.”

Tudta-e

• a család első birtoka a Zemplén megyei Rákóc volt.? 
• Rákóczi Zsigmond Perényi Gábor sárospataki udvarában nevelkedett?
• Rákóczi Zsigmond a család első országosan ismert alakja?
• a védelme alatt nyomtatták ki Károli Gáspár bibliafordítását Vizsolyban?
• első házassága révén a Mágóchy árvák gyámja és Munkács zálogbirtokosa lett?
• 80 ezer aranyért vette meg a makovicai uradalmat?

A brezáni kiáltvány és a zászlóbontás után a tiszahátiak megkezdték a harcot. Károlyi Sándor szatmári főispán ugyan elrendelte a vármegye mezővárosaiban és falvaiban a kurucok üldözését és elfogását, a mozgalmat azonban már nem lehetett elfojtani. A dolhai csata 1703. június 7-én a kuruc sereg vereségével végződött, a Rákóczi zászlaja alá gyülekezett felkelők visszahúzódtak a hegyek közé. Várták Rákóczi hazatértét Lengyelországból.
II. Rákóczi Ferenc június 9-én indult el Galíciából Magyarország felé, eközben Bercsényi zsoldosok fogadása ügyében Varsóba ment. A magyar-lengyel határon Klimiec falunál találkozott II. Rákóczi Ferenc Esze Tamással és néhányszáz főnyi paraszthadával.
Rákóczi 1703. június 16-án, a Vereckei-hágónál lépte át a határt. „Másnap folytattam utamat és egy Skole nevű faluhoz értem Lengyelországban… Skole lakói azonban utamat álltak. De a szóváltás közben egy zsidó felismert, s a vita örömmé meg udvariassággá változott. Érkezésem hírére előjött egy Petronius Kaminski nevű derék öregember – az orosz szerzetesek szomszédos kolostorának főnöke, aki engem valaha még mint gyermeket a karján hordozott -, örömkönnyeket ontott láttomra, nem tudott betelni látásommal, és elkísért egészen a határig. …Minthogy másnap reggel nem érkezhettünk el a kijelölt helyre, megszálltunk egy Klimiec nevű faluban, a Magyarországot és Lengyelországot elválasztó Beszkid-hegyek lábánál. Ez ha jól emlékszem, 1703. Június 16-án volt.
Nagyobb biztonság céljából elrendeltem, hogy vezessék hozzám a hegy tulsó oldalán tartózkodó csapatokat. Déltájban érkeztek, botokkal és kaszákkal felfegyverkezve. Ötszáz ember helyett alig kétszáz gyalogos, rossz parasztpuskákkal fölszerelve, és ötven lovas. Vezérük Esze Tamás volt, egy paraszt, tarpai jobbágyom, és Kis Albert…
Miután az így összegyűlt kis parasztsereg első örömkitörését mérsékeltem, megszüntettem a lövöldözéseket és szóltam hozzájuk... Ekkor buzgó örömmel hűséget esküdtek nekem… Csapataim létszáma néhány nap alatt háromezer emberre emelkedett… Miután hadaink száma és bátorsága így megnövekedett, átléptem Magyarország határát…” – Részlet az Emlékiratokból.
A következő hónapban csatlakozott a sereghez Ocskay László és Borbély Balázs lovassága, majd Bercsényi Miklós is megérkezett a lengyel katonákkal. A főként parasztokból álló felkelő sereg eleinte elrettentette a megyék nemességét, akik elsősorban a leverésén fáradoztak. A fordulatot a július 14-i tiszabecsi kuruc győzelem hozta.
Rákóczinak azzal, hogy a függetlenségért folytatott harc élére állt, sikerült összefognia a népi kurucság mozgalmát a nemesi rendi ellenállással. A naményi pátensben a nemes, fegyverviselő rendeket, vármegyéket hívta táborába. Az 1703 augusztusában a vetési táborában kiadott pátensben a hadbavonult, zászlaja alá gyülekezett, fegyvert fogó parasztokat és közvetlen családtagjaikat mentesítette a közteher és a földesúri terhek alól a katonáskodás idejére. Kompromisszumos rendeletei hatására a nemesség is egyre nagyobb számban csatlakozott.

Tudta-e
- A Rákóczi-család által birtokolt nagy északkeleti uradalmak lakosságát a ruszin nép alkotta. Kapcsolódásuk a családhoz szinte patriarchális. Büszkén emlegetik, hogy ők a „gens fidelissima”, II. Rákóczi Ferenc leghűségesebb népe.
- Rákóczi szigorúan megtiltotta, hogy pálinkát, vagy bort hozzanak a táborba.
- Rákóczi gondolatai szép költeményben jutnak kifejezésre: Rákóczi Ferenc buzgó éneke:
Magyar nemzet, kérlek téged az istenért,
Hogy magyar magyarnak ne szomjuzza vérét,
És senki ellenem ne fogja fegyverét,
Mert én nem kívánom magyar veszedelmét.                                Dr. Tamás Edit

 I. Ferenc király 1807-ben a sárospataki és a regéci uradalmat a Bretzenheim Ágost Károlynak (1769-1823) adományozta. A herceg eredeti neve Carl August von Heideck gróf  volt. Származását tekintve a pfalzi és bajor választófejedelem házasságon kívül született  fia. A Rajna bal partján fekvő Bretzenheim városáról kapta a nevét és hercegi címét. A napóleoni háborúk következtében elvesztett birtokért kárpótolta a herceget az uralkodó a magyarországi birtokkal.
Az ekkor nagyobb részben lakatlan vár helyreállítását 1807-ben elkezdték, de az új birtokos és családja csak 1817-ben költözött Patakra. Ágost Károly 1823-ban Bécsben hunyt el. A birtokaiból alapított hitbizományt idősebb fia Ferdinánd (1801-1855) örökölte.

Bretzenheim Ferdinánd egybeszervezi a pataki és regéci birtokait Sárospatak központtal.  A várkastélyt és kertjét is felújíttatta.  A keleti szárny földszintjén elkészült a könyvtár.  A Vörös-torony udvar felőli saroktornyocskájára órát szereltek.
Ferdinánd herceg 1831-ben vette feleségül  Schwarzenberg Mária Karolinát (1799-1875). A hercegi házaspár a környéken lakó földbirtokos arisztokrácia és a városi intelligencia számára vendégségeket, bálokat rendezett. Ők építtettik az új-regéchutai (újhutai) vadászkastélyt. 
Ferdinánd birtokain fellendítette a bányaművelést. Az elhagyott, beomlott aknákat kitisztíttatja. Ennek során a regéci birtokán kaolint találtak. Széchenyi István biztatására 1825-ben megalapította porcelángyárát. A rendszeres gyártás 1830-ban indulhatott meg, az első évszámmal jelzett áru 1831-ből való. A Regétzi Porcelán Gyár egyik különleges darabja a Bretzenheim Ferdinánd képmásával díszített 28 cm magas fedeles dohánytartó edény. Paulus József porcelánfestő 1846-os munkája (Iparművészeti Múzeum Ltsz: 53.2557.1-2.). Hamarosan kiderült, hogy a birtokon talált riolit kaolin nem megfelelő a porcelángyártáshoz, csupán az ún. kőedénygyártásához. Egy ideig egymás mellett gyártottak porcelánt (import cseh kaolin felhasználásával) és kőedényeket is. 1860-ban az addig „Regécz” jelzést a "Telkibánya" váltotta fel.
Bretzenheim Ferdinánd 1855. augusztus 1-én halt meg. Gyermekei nem lévén, végrendelete szerint általános örököse felesége.  

Tudta-e,  hogy a Bretzenheim család a „regéci” előnevet is megkapta a magyarországi birtokokkal?Honosítás révén a magyar arisztokrácia teljes jogú tagjává vált.
Tudta-e, hogy Bretzenheim Ágost Károly végrendelete szerint könyvtárát és műgyűjteményét Patakon kellett őrizni?
Tudta-e, hogy Bretzeinheim Ferdinánd ugyanazt a kerttervezőt bízta meg Patakon, aki korábban Krasznahorka vára kertjénél is dolgozott? A francia Henri Cavet 1826-os megbízása szerint romantikus angolkertet tervezett.
Tudta-e, hogy Schwarzenberg Karolina az osztrák miniszterelnök testvére volt?
Tudta-e, hogy Bretzenheim Ferdinánd alapította Magyarország első porcelángyárát Telkibányán?
Tudta-e, hogy a herceg hálószobája leltárában a következő tárgyak is szerepeltek: zongora, hőmérő, távcső, lómérték, patkó minta, homeopatikus patika, pipa gyűjtő Spirituszos masina?
Tudta-e, hogy 1845 szeptember 29-én Széchenyi István rövid látogatást tett a várban?
Tudta-e, hogy az 1847-es várbeli inventárium szerint a „Nagy szalon” egyik asztalán Patak vára dagerrotip fényképe volt látható?

Az 1708-as sárospataki országos gyűlés intézkedései ellenére, már megállíthatatlan volt a Rákóczi-szabadságharc hanyatlása.1709-ben a kurucok feladták a Dunántúlt, 1710-ben a fejedelem által vezetett hadak a romhányi csatában vereséget szenvedtek. A kuruc fennhatóság alatt levő terület hamarosan Felső-Magyarországra és az Alföld északi peremére zsugorodott. A háborúban kimerült, pestissel sújtott ország egyre kevésbé volt képes biztosítani a hadviselés feltételeit.
A Salánkra összehívott Szenátus úgy döntött, hogy ne amnesztiával, hanem nemzetközi garanciával fejezzék be a háborút. Rákóczi Lengyelországba ment, hogy segítséget kérjen az orosz cártól. Sennyei István szenátorra bízta a belügyeket, Károlyi Sándorra a katonaságot.
Az április 30-án megkötött szatmári béke a magyar főrendek és a Habsburg dinasztia kompromisszuma volt, mely megmentette Magyarországot attól, hogy betagolják a Habsburg Birodalomba. Átmentette a magyar állam rendi intézményeit. A béke Rákóczinak is kegyelmet kínált.
1711. május 1-jén a Károlyi Sándor által a majtényi síkon a hadiszemlére összehívott kuruc hadsereg Pálffy János császári fővezér előtt földbe szúrt mintegy másfél száz zászlót és hűséget esküdött a halott I. József királynak. II. Rákóczi Ferenc az amnesztia helyett, lemondva birtokairól a száműzetést választotta.

Tudta-e, hogy II. Rákóczi Ferenc 1711. január 31-én Vaján találkozott Pálffy János császári tábornaggyal?
Tudta-e, hogy Rákóczi 1711. február 21-én hagyta el végérvényesen az országot? Vereckénél lépte át a határt, Lengyelországba ment.
Tudta-e,  hogy Károlyi Sándor már 1711. március 14-én Debrecenben titokban hűségesküt tett I. József császárra?
Tudta-e, hogy I. József német-római császár és magyar király 1711. április 17-én hunyt el? Halálát Magyarországon nem hozták nyilvánosságra. A Habsburg-családnak egyetlen élő férfi tagja maradt, Károly? A hatalmat anyja, I. Lipót özvegye, Eleonóra császárné és királyné gyakorolta régensként?
Tudta-e, hogy a majtényi síkon mintegy 12-14 ezer katona sorakozott fel?
Tudta-e, hogy Eleonóra régenskirályné 1711. május 20-án erősítette meg a szatmári békekötés pontjait?
Tudta-e, hogy a kuruc ellenállás utolsó erőssége, Munkács vára 1711. június 24-én hódolt meg Pálffy tábornagy főparancsnoksága előtt, s őrsége letette hűségesküt?
Tudta-e, hogy a szatmári béke értelmében Rákóczi ha három héten belül leteszi a hűségesküt, a várak kivételével visszakapja birtokait? Valójában 1712. májusáig lehetséges lett volna a hazatérése. A lengyelországi kuruc emigráció zöme el is fogadta a békepontokat és 1711 nyarán hazajött. A szabadságharc 5 jelentős alakja azonban nem: II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, Forgách Simon, Esterházy Antal, Vay Ádám emigrációban maradt.

„Így végződött a magyarországi háború, s ezt a korszakot azzal a békeszerződéssel zárom le, melynek eredetijét az én kezembe helyezték. Sohasem tulajdonítottam ezt az eseményt a nemzet könnyelműségének, hűtlenségének vagy talán személyemtől való megcsömörlésnek, hiszen mindig nagyon érezhető jelét adta ragaszkodásának. A vezérlő tábornokok, a szenátorok és minden jelentősebb ember követett engem Lengyelországba. Valamennyi erdélyi tanácsosom összegyűlt a határon, hogy ugyanezt tegye, csak a legszükségesebbeket kérték tőlem, De mindnek megmondtam szeretettel és őszinteséggel, hogy nem ígérhetem meg nekik azt, amitől magam sem vagyok biztosítva. Sohasem felejtem el a fájdalmat, amellyel engem elhagytak.” II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok, részlet

A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a Rendi Konföderáció három országgyűlést tartott.1705-ben Szécsényben, 1707-ben Ónodon, 1708-ban Sárospatakon.
A nemzeti összefogás és a hadsereg megerősítése céljából hívta össze a Fejedelem a sárospataki országgyűlést. Október 28-án a szatmári táborból küldte ki országgyűlés meghívólevelét Rákóczi. A nemes vármegyék, az egyházi főméltóságok és a conventek, a kiváltságos területek (jász, kun, hajdú), a szabad királyi városok, a mezővárosok és regális urak voltak a címzettek.  

Az országgyűlés november 28 és december 20 között ülésezett Rákóczi elnökletével. Első napján a conventuson összegyűltek névsorát állították össze.  A résztvevők száma az előző országgyűlésen résztvettekhez képest radikálisan lecsökkent. Az ellenség támadásai miatt több megye nem tudta elküldeni követeit. A dunántúli megyék követei nem tudtak megjelenni. A bányavárosokat a császári katonaság október végén elfoglalta, oda még a meghívót sem tudták elküldeni.
Az ügyek közül az egyik legfontosabb a zárszámadás, azaz a költségvetés és elszámolás nyilvános vitája volt.  A gazdasági ügyek rendezése után a fegyverszünet és a béketárgyalások megindításáról tárgyaltak.
Az országgyűlés törvényt hozott a harcoló jobbágyok sorsáról, biztosítva társadalmi felemelkedésük lehetőségét, kimondva a katonai szolgálatot kitöltő, végig kitartó jobbágyok hajdúszabadságát. Felismerve, hogy a háború folytatásának és sikeres befejezésének ez az egyetlen feltétele. Rendelkeztek Tarpa hajdúszabadságáról. December 18-án a fejedelem a szentesítette a törvényeket.
A sárospataki IX. tc. kimondja: „... mindazok a jobbágyok, akik a hadseregben a jelen háború végéig állandóan és hűségesen szolgálnak, s kiskorú gyermekeikkel távozni akarnak a földesúri telekről, a földesúri hatalom alól felszabadíttatnak, örök és feltételen szabadságot nyernek, s lakóhelyeik a hajdúvárosok módjára külön kiváltságokban fognak részesülni.”

Tudta-e

1. II. Rákóczi Ferenc 1708. november 22-ére, a Zemplén megyei Tállya mezővárosába hívta össze az országgyűlést? A szállások alkalmatlansága miatt került át a helyszín november 19-én Sárospatakra.
2. a szokások szerint ez országgyűlés meghívóját a meghirdetett időpontnál 60 nappal hamarabb illett kiküldeni? Idő hiányában tért el ettől a szokástól Rákóczi.  
3. az országgyűlés pontos helyszínének meghatározása ma is kérdéses? A vár történetének írója, Détshy Mihály a nyugati szárny emeletén található „aranyas palotát” és a Vörös-torony lovagtermét (más szóval „öreg palota”) egyaránt rossz állapotúnak írja le a korabeli írott források alapján.
4. az országgyűlés idején, december 19-én a város piacán fejezték le az árulással vádolt Bezerédj Imre brigadérost és Botka Ádám alezredest?
5. Beniczky Gáspár fejedelmi titkár naplójában is olvashatunk az országgyűlésről?
6. a MNM Rákóczi Múzeuma Reneszánsz kőtárában kiállított egyik sírkő, egy fej nélküli férfit ábrázol? Sokak Bezerédj Imre sírkövével azonosítják.
7. 2018. november 27-én az országgyűlés 2019. évet Rákóczi Emlékévvé nyilvánította. A döntéssel a Rákóczi-szabadságharc emléke előtt kívánnak tisztelegni.

A XVIII. század első éveiben a súlyos elnyomás ellen kuruc mozgalmak bontakoztak ki az országban. Ezek közül kiemelkedett a tiszaháti felkelés. Tehetséges vezetőjük, Esze Tamás 1703 tavaszán kapcsolatot keresett a Brezán várában tartózkodó II. Rákóczi Ferenccel és Bercsényi Miklóssal. Rákóczi (1676-1735) 27 esztendős volt ekkor. Bercsényi Miklós (1665-1725) több mint egy évtizeddel idősebb barátjánál.
Rákóczi elfogadta hadi népének a felkelőket. 1703. május 6-án közzétette a „Brezáni kiáltványt”-t amelyben fegyverbe szólította az ország nemes és nem nemes lakosságát a császári uralom ellen. "Mert egyedül az én személyem volt az, amely az én házam, az én őseim tekintélyénél fogva az egyformán gondolkozók szándékait egyesíteni birta és a külföld keresztyén uralkodóinak baráti támogatását kieszközölhette....” Kinevezte Esze Tamást gyalogoshadai ezereskapitányává és megbízta a felkelés előkészítésével. Az átadott zászlókra „Cum deo pro Patria et Libertate” - „Istennel a hazáért és a szabadságért”, valamint „Iustam causam Deus non derelinquet”- „Az Isten az igaz ügyet el nem hagyja” írták. Rákóczi zászlai jelmondatával is kifejezte azt, hogy országa jövője a keresztény világgal, Európával közös. Önálló államiságot, érdekegyeztetést követelt.
Erről írt kezdősora alapján „Recrudescunt”-nak nevezett másik kiáltványában is. „Megújulnak a dicsőséges magyar nemzet sebei” - a keresztény világ minden fejedelmének és respublikáinak szóló kiáltvány a külföldiek jóindulatát kéri a mozgalma és a magyar nép számára.
1703 május 21-én Váriban és Tarpán, 22-én Beregszászban kibontották zászlóit, felolvasták a „Brezáni kiáltványt”, kirobbant a tiszaháti felkelés.

• Tudta-e, hogy Esze Tamás (1666-1708) tarpai sókereskedő jobbágy volt?
• Tudta-e, hogy Esze Tamás az 1690-es évek közepén kapcsolódott be a szegénylegények szervezkedésébe? A hegyaljai kuruc felkelés idején azonban nem vett részt az eseményekben.
  A kirobbanása előtt Károly Sándor szatmári főispán letartóztatta.
• Tudta-e, hogy a Brezáni kiáltvány/pátens névadó települése az egykori lengyelországi Brezna, a mai Ukrajnában található Berezsani (ukrán betűkkel: Бережани) városa? Ma egy közel 20 ezer lakosa van.
• Tudta-e, hogy latin pátens szó jelentése parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyílt parancs, nyílt levél volt?
• Tudta-e hogy a múzeumunk kiállításán látható eredeti Rákóczi zászló felirata a következő: „Pro deo et Patria” - „Istenért és a Hazáért”. A műtárgy a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye darabja.
  Tudta-e, hogy Esze Tamás és társai Rákóczi parancsa ellenére bontották ki 1703 májusában a zászlókat?
• Tudta-e, hogy az 1703. június 7-i keltezésű Recrudescunt valójában 1704 januárjában jelent meg?
• Tudta-e, hogy a kuruc kor egyik történész kutatója, Esze Tamás, a brigadéros bátyjának, Mártonnak a leszármazottja? Megírta a Rákóczi-szabadságharc zászlait kibontó Esze Tamás élettörténetét is.

1666. március 1-jén kötötte össze életét a 22 éves Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc. A vőlegény édesanyja, Báthory Zsófia, fia jövője tervezésekor uralkodói családból származó feleségről álmodozott. A Zrínyi-család elsőszülött leányát is számon tartották Horvátországban és a Magyar Királyság nyugati országrészében birtokos családok ifjai.

Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc politikai meggondolásból kötötték össze életüket. Az ország két egymástól távoli vidékén élő családot a kereskedelem, s a politika vonta egy érdekkörbe. Horvátország, s Erdély két legtekintélyesebb családjának házassága az országegyesítés terveit is szolgálta.

Báthory Zsófia Munkács várából 1666. január 7-én küldte szét az esküvői meghívókat „... ez jövendő Martiusnak első napján zborói kastélyunkban, Makovicza vára alatt...”rendezendő szertartásra. A menyegzőt fejedelmien, országos jelentőségű eseményként szervezték meg.

A menyasszony édesapjával és Aurorika húgával érkezett, a horvát bán leányához méltó reprezentációval, horvát címeres, zászlós lovascsapat kíséretében Felső-Magyarországra. Zrínyi Ilona szülei otthonában horvátul, magyarul és olaszul beszéltek, a makovicai uradalomban érteni kellett a német, a lengyel és a ruszin nyelvet is. Zboró ugyanis a makovicai uradalomban, Sáros vármegyében feküdt, melynek mellesleg örökös főispánja I. Rákóczi Ferenc volt

Tudta-e, hogy Báthory Zsófia először gróf Nádasdy Ferenc országbíró leányának kezét szerette volna megnyerni fia, I. Rákóczi Ferenc számára?

Tudta-e, hogy Zrínyi Ilona párválasztása idején Magyarországon már egyre inkább előfordult, hogy a fiatalok szerepe, hajlandósága érvényesült a szülők birtokgyarapítási, vagy a családi hatalom növelése érdekében hozott döntései mellett?

Tudta-e, hogy 1662-63 fordulóján már folytak a tárgyalások az esküvő előkészítéséről?

Tudta-e, hogy külön meghívót küldött az esküvőre a menyasszony és a vőlegény családja?

Tudta-e, hogy az esküvőre meghívták az uralkodót, a főméltóságokat, a győri, a váci, a veszprémi püspököt, a főurakat, a vármegyéket, a felső-magyarországi városok képviselőit. Hivatalos volt az esküvőre a lengyel király, a krakkói püspök, több lengyel főúr és Báthory Zsófia lengyel rokonsága.

Tudta-e, hogy I. Rákóczi Ferenc két évvel volt fiatalabb feleségénél?

Tudta-e, hogy I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona első gyermeke 1667 októberében született fiú, III. György? A keresztelőt Zborón nagy ünnepséggel tartották meg.

Tudta-e, hogy Zrínyi Ilona 33 évesen, 1676. július 8-án özvegyült meg?

   
Lorántffy Zsuzsanna 1600-ban született Ónodon református felső-magyarországi családban. Apja, Lorántffy Mihály az ottani vár kapitánya volt. Felesége révén, a Dobó örökség részeként került a pataki vár a család tulajdonába. A birtok megszerzése után a család ide költözött. Hamarosan meghalt Zsuzsanna édesanyja, majd nővére és fiatalabbik húga. 1614-ban elhunyt Lorántffy Mihály is. A felesége révén maradt Dobó- és Zeleméri örökséget Zsuzsanna és Mária nevű leánya, a Lorántffy örökséget ők, második felesége és ezen házasságából 1614-ben született Kata nevű leánya örökölték.
Lorántffy Zsuzsanna 16 esztendős korában, 1616. április 18-án kötött házasságot a 23 éves I. Rákóczi Györggyel. Ő a környékbeli protestáns nemesség vezetője. Szerencs, Ónod és több felső-magyarországi vár ura. Az 1608-ban elhunyt erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond fia.
1620-ban Sárospatakon tartották Zsuzsanna húgának, Lorántffy Máriának és György öccsének, Rákóczi Zsigmondnak az esküvőjét. Ezen részt vett Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is. Az ifjú férj még az év decemberében, Mária a következő évben elhunyt.
Lorántffy Mária halálát követően, a Dobó, a Zeleméri javak egyetlen örököse Lorántffy Zsuzsanna lett.
Zsuzsanna és György levelezése bizonyítja egymás iránti szeretetüket. Méltán nevezik őket örök társaknak.

Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna édesanyja, Zeleméri Borbála örökségeként került a család birtokába Sárospatak vára 1608-ban?
Tudta-e, hogy Lorántffy Mihály 1613-ban Krasznahorka várában kötött második feleségével, Andrássy Katával házasságot?
Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György a pataki várban tartotta menyegzőjét?
Tudta-e, hogy I. Rákóczi György ónodi katonáival Szerencsen át érkezett az esküvőre? Ő Ónod kapitánya, Borsod vármegye főispánja.
Tudta-e, hogy a Lorántffy leányok 1620-ban elosztoztak örökségükön?
Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna házasságából öt fiú és egy leány született? Közülük, csak az 1621-ben született II. György és az 1622-ben született Zsigmond érte meg a felnőtt kort.
Tudta-e, hogy a szülések idején a I. Rákóczi György mindig a felesége közelében volt?
Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna által került Patak (zálogbirtokként) és a Lorántffy birtokok a Rákócziak kezére, s maradt egészen 1710-ig az örökösök birtokában?

Perényi Péter

A Perényi család ősei az Abaúj vármegyei Perény lakói közül a XIII. században emelkedtek a köznemesek közé. A család a XIV. században szerezte meg Terebes (mai Tőketerebes), majd Füzér várát és uradalmát. Az 1502-ben született Perényi Imre Abaúj megye örökös főispánja, horvát-dalmát bán, országos főkapitány, az ország nádora volt. Tevékenyen közreműködött a Jagelló-Habsburg házassági szerződés létrejöttében. Szolgálatai fejében siklósi előnévvel német-római szent birodalmi herceg lett 1515-ben. Egyike a Jagelló-kor nagy birtokszerzőinek: Valpó, Siklós, Debrő, Ónod.
Fia, Péter hatalmas vagyonával fontos szerepet játszott az országos politikában. Apja halálát követően, 1519-ben temesi és abaúji főispán, majd Szapolyai Jánossal együtt koronaőr. A mohácsi csatában elesett II. Lajos király trónjáért vetélkedő, két jelentkező közül 1526-ban Szapolyai János pártjára állt. Az új uralkodó a királlyá választásához és megkoronázásához nyújtott támogatásért Perényi Péternek adományozta a mohácsi csatában kihalt Pálóczi család birtokait és erdélyi vajdának is megtette. 1527-ben azonban már Habsburg Ferdinánd híveinek sorában találjuk.

Perényi korábbi birtokközpontja, Siklós helyett, Patakon építtette fel családja új székhelyét 1534-1541 között. Már az új rezidencián, a pataki várban  folytatták a két király közötti béketárgyalásokat 1537 karácsonyán. Perényi Péter Szapolyai János király híveként (kinek 1532-ben újra hűséget fogadott) és követeként vett részt ezeken.
Ebben az időben Perényi Péter már a reformáció híve és egyik legnagyobb terjesztője. Az új vallásnak megfelelően átépítette a pataki templomot, mely a várerődítés részévé is vált. A hagyomány nevéhez és az 1531-es évhez köti a híres Pataki Kollégium alapítását. 1539-40-ben a neves reformátor, Dévai Bíró Mátyás is pataki udvarában működött.
János király  halála után Ferdinánd pártjára állt. 1542-ben Patakon főúri ligát alapított. Buda 1542-es sikertelen ostroma után, török együttműködéssel megvádolva, Esztergomban Ferdinánd parancsára letartóztatták és Bécsújhelyben börtönbe vetették. A börtönből súlyos betegen szabadult s röviddel ezután Bécsben meghalt. Patakon temették el.

• Tudta-e, hogy a Perényiek egyik őse, Miklós szörényi bán 1390-ben Patak és Újhely városa és a közöttük fekvő vár tulajdonosa lett?
• A család ezen ágának kihalásával 1428-ban birtokaik visszaszálltak a királyra.
• Tudta-e, hogy Perényi Péter a mohácsi csatában a magyar sereg balszárnyának parancsnoka volt?
• Tudta-e, hogy a mohácsi csatát követően néhány hónapig Füzér várában őriztette a szent koronát?
• Tudta-e, hogy koronaőrként 1526-ban Szapolyai Jánosnak, 1527-ben Habsburg Ferdinándnak adta ki az általa őrzött koronát a koronázáshoz, s mindkét uralkodó neki adományozta a pataki uradalmat?
• Tudta-e, hogy 1539-ben Perényi Péter volt az egyik küldött, aki megkérte Szapolyai János király számára Krakkóban a lengyel király leányát, Izabellát?
• Tudta-e, hogy  468 évvel ezelőtt  1548 február 26-án halt meg?

   A pataki vár hazánk legjelentősebb épen maradt késő reneszánsz épületegyüttese. Perényi Péter koronaőr szerezte meg a területet a mohácsi csatát követően s kezdett itt családja új birtokközpontja felépítéséhez.
    Perényi Péter a zempléni, abaúji területen a reformáció fő támogatója volt, alapítójaként emlékezik rá a Sárospataki Református Kollégium. Fia, Gábor is patrónusa volt egyházának és a Kollégiumnak. 
    A pataki vár építkezései az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával zajlottak. A középkori város központját és déli felét fallal és árokkal, bástyákkal erődítették. A városerődítés délkeleti sarkában 1534 és 1537 között épült az új Perényi rezidencia. Feliratos kőtábla örökítette meg 1541-ben a városfal elkészültét. Latin nyelvű felirata magyarul így hangzott: „Boldog az a város, melyben Isten igéjét hirdetik és megtartják. 1541. április 17.”
    Az 1540-es években lakószárnyak emelésébe kezdtek a Vörös-toronynak nevezett ötszintes lakótoronyhoz csatlakozó erődfalak mentén. A keleti, ma Perényinek nevezett palotaszárny földszintjének pompásan faragott kandallóján ma is látható egy 1542-es évszám. 
    A kutatók véleménye szerint a későreneszánsz kőfaragványokon a díszítő részletek között sok helyen olvasható bibliai idézeteket Perényi Péter és fia Gábor választotta. Az egyetlen nem bibliai idézet Horatius egyik ódájából való: „Az erényt, míg köztünk él, gyűlöljük s szemünk elől vész, mohón keressük.” Egyes vélemények szerint ez az idézetet a XVIII. században utólag vésték, éppen az 1542-es évszámmal datált kandalló párkányzatára.  
    A lakószárnyak építése Perényi Gábor idején fejeződött be 1563-ban. Ez az évszám olvasható a Perényi-szárny egyik ablakpárkányán a következő bibliai idézettel: „Isten félelme a bölcsesség kezdete.” Ugyancsak ezzel az évszámmal datáltak az építőkre utaló idézetet: „E királyi épületeket a hős Perényi alapította, immár Gábor díszíti; oltalmazd Krisztus kérlek!”
    Perényi Gábor a keleti lakószárny építését egy erkéllyel fejezte be. Párkányzatán ez olvasható: „Isten neve a legerősebb torony, ehhez menekül az igaz ember s üdvözül.”

Tudta-e, hogy Perényi Péter építtette át protestáns elvárásoknak megfelelően a sárospataki vártemplomot? 
Tudta-e, hogy a sárospataki belső vár reneszánsz kőfaragványainak latin nyelvű feliratai egy kivételével a Bibliából valók?
Tudta-e, hogy ezek a feliratok Perényi Péter és fia, Gábor bibliai jártasságára utalnak?
Tudta-e, hogy a híres 1541-es építési felirat már jó kétszáz éve nem olvasható? Lefagyott az évszázadok során? Kopott táblája azonban ma is eredeti helyén, a Vízi-kapu fölött látható.
Tudta-e, hogy a két XVII. századi építési felirat egyike sincs ma már a helyén?
Tudta-e, hogy az I. Rákóczi György jelmondataként ismert bibliai idézet Sárospatakon az Új-Bástyában került fel építési feliratként?
Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna egykori hálószobájának erkélyét díszítő címeres, feliratos kőfaragvány ma már kiállításon látható? Egykori helyén a kőfaragvány másolat.

Habánoknak vagy hutteritáknak a protestantizmus egyik ágából, az anabaptizmusból keletkezett keresztény vallási csoportot nevezzük. Szentháromság hívők. Történetük folyamatos vándorlás: Svájc, Tirol, Morvaország, a Magyar Királyság, Erdély, Oroszország, Észak-Amerika térben, öt évszázad – a XVI. századtól a XXI. századig – időben.
A vallásuk miatt üldözött morvaországi „újkeresztényeket” több helyen befogadták a Királyi Magyarországon és Erdélyben. I. Rákóczi György megbízottja 1643 tavaszán kezdett tárgyalásokat  Szobotiste habán közösségével. Különféle mesteremberek Patakra költözéséről egyeztettek, küldötteik a helyszínen is tájékozódtak.
A habánok 1645-ben fogadták el a számukra felajánlott nagy telket Sárospatakon, s telepedtek le a Felső-Hostát nevű városrészben.  A mai Dobó Ferenc utca, Kövy Sándor utca és a Fazekas-sor határolja egykori területüket. A csoport, mintegy 200-250 fő, családostul költözött.  A vallási szokásuknak megfelelő közösségi telepen építették fel szállásaikat, műhelyeiket, közösségi épületeiket, az „újkeresztény udvart”. Számos mesterséggel foglalkoztak. Ügyes fazekasok, ácsok, kertészek, csempekészítők, késesek, építészek, orvosok és molnárok voltak. A sárospataki kolóniában, 1657-ben készített összeírás szerint 12 féle mesterséget képviseltek. Tagjaik szigorúan szabályozott  közösségekben, teljes vagyonmegosztásban éltek.
A fazekasok közöttük a legnevezetesebbek. Az általuk kifejlesztett és mások előtt titokban tartott, sajátos technológiával készítették pompás edényeiket.  Ők készítették azokat a kályhacsempéket is, amelyekből aztán épültek a sárospataki és környékbeli kályhák.
Báthori Zsófia utasítására kezdődött meg katolizálásuk. A XVII. század végére szinte teljesen beolvadtak a város lakosságába vagy elköltöztek. Telepük XVII. század végi pusztulásakor, a lakók menekülésekor rejthették el azt a 861 különféle pénzt, amelyet 1974-ben két részletben találtak meg. Az anabaptista közösségek Mária Terézia  uralkodása idején szűntek meg Magyarországon.

Tudta-e, hogy Bethlen Gábor 1621-ben telepített habánokat Alvincre?
Tudta-e, hogy az Alvinc környéki német ajkú lakosság a Haushaben („háztartás”) szó után nevezte  a habánoknak őket? Ez a megnevezés került be a magyarok szóhasználatába a hutteriták megjelölésére.  
Tudta-e, hogy az 1630-as években már dolgoztak Alvincról érkezett habán ácsmesterek a pataki várban?
Tudta-e, hogy 1656-ben a Patakon átutazó svéd követ az itteni habánok edényeiről megjegyzi, hogy oly szépek, akár Hollandiában is készülhettek volna?
Tudta-e, hogy a habánok utódai azok a hutteriták, akik vallási és évszázados közösségi hagyományaikat őrizve ma is telepeken élnek Kanadában és az Egyesült Államokban?
Tudta-e, hogy a hutteriták a német nyelv egy archaikus nyelvjárását beszélik?
Tudta-e, hogy az Iparművészeti Múzeumban őrzik azt a habánok által készített gyömbértartót, melynek ábrázolásában a korabeli pataki várát vélik azonosítani a kutatók?

Az egykori Trinitárius kolostor épületét több néven is ismerjük, Múzsák Temploma, Borostyán épülete. Eredetileg gazdasági épületként szolgált, majd a Rákóczi birtokok prefektusa, Debreczeni Tamás lakóhelyeként használták. 1651-ben Rákóczi Zsigmond esküvője alkalmából lakodalmas házzá alakították át. Ez lett a menyasszony, Pfalzi Henrietta udvartartásának szálláshelye. Később az uradalmi számvevő hivatala, magtár.
1694-ben II. Rákóczi Ferenc és testvére, Julianna a trinitáriusoknak adományozta. A francia eredetű szerzetesrend pataki rendházának kialakítása a szabadságharc után történt. A szűk udvart körül ölelő U alaprajzú épület déli szárnya lett templomuk. A másik két szárny földszintjén és emeletén volt a 13 szerzetesi cella és a közösségi terek. A tető gerincén kis harangocska emelkedett. A kolostor építkezés 1734-ben fejeződött be, miként a bejárat kőkeretén olvasható évszám is bizonyítja. 1784-ben II. József rendjüket is feloszlatta, kolostoruk az uradalomé lett, két oltára a vártemplomba került, ma is ott látható. Az épületben uradalmi tisztviselők lakásait és magtárat rendeztek be. 1964-68 között helyreállították, kialakítva a Borostyán Hotelt és Éttermet. 1999-től a MNM Rákóczi Múzeuma kezelésében van, 2003-tól időszaki kiállítások helyszíne.

Tudta-e
- a trinitáriusok rendjét Mathai Szent János és Valois Szent Félix alapította? 1198-ban jóváhagyott regulájuk a Szentháromság különös tiszteletére, a szerzetesi fegyelem szigorú megtartására és arra kötelezte a rend tagjait, hogy a pogányok fogságában sínylődő keresztény testvéreiket, ha kell, még önmaguk feláldozásával is kiváltsák.
- Franciaországban szamaras testvéreknek is nevezték őket, mert a regula szerint csak szamáron közlekedhettek, lovon nem?
- A XVIII. században a trinitáriusok több rendházat is alapítottak Magyarországon: Illava, Pozsony, Nagyszombat, Komárom, Gyulafehérvár, Eger, Kiscell, Budakeszi-Makkos Mária.
- a Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe szeptember 24?

2017. szeptember 23-án az egykori kolostorudvaron imádkoztak szenvedélybeteg testvéreinkért.

Balassi Bálint 1554-ben, Zólyom várában született, Balassa János, Hont vármegye főispánja fiaként. Igazi reneszánsz személyiség, katona és költő.  Művei kéziratos formában maradtak fenn. Szerelmi költészetének múzsái Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek), Dobó Krisztina, Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (Célia-versek) és a pontos személlyel nem azonosított Fulvia. A közhiedelemmel ellentétben Balassinak csupán egyetlen „katona verse” van, ez az „Egy katonaének”. A magyar irodalomban tőle olvashatjuk először az „édes hazám” szókapcsolatot a „Búcsút mond hazájának, barátainak és mindenkinek akit szeretett” című költeményében. Ady előtt Balassit tartja a szakirodalom a magyar irodalom legnagyobb vallásos költőjének. Istenes énekek Balassi pályájának minden szakaszában születtek, a legmaradandóbbakat azonban életének válságos esztendeiben alkotta. A „Beteg lelkeknek való füves kertecske” 1572-ben Krakkóban jelent meg nyomtatásban, melyet németből  - egy lutheránus prédikátor műve – fordította Balassi. Egyetlen drámája a „Szép magyar komédia” 1589-ben íródott. A tizenöt éves háború kezdetén Balassi részt vett családja várainak visszafoglalásában. Esztergom 1594-es ostroma során sérült meg. Vérmérgezés következtében május 30-án hunyt el a szentkirályi katonai táborban.

• Tudta-e, hogy Balassi Bálint gyakran megfordult Sárospatakon?
• Tudta-e, hogy a sárospataki vár tulajdonosai, Dobó Ferenc és Dobó Krisztina unokatestvérei voltak a költőnek?
• Tudta-e, hogy 1584 karácsonyán unokahúgával, Dobó Krisztinával Sárospatakon kötött házasságot és ugyanaznap néhány órára önkényesen elfoglalta a felesége, anyósa és sógora közös zálogbirtokában lévő Sárospatak várát? 
• Tudta-e, hogy Balassi Bálint egyetlen fiának, Balassi Jánosnak az anyja Dobó Krisztina volt?
• Tudta-e, hogy Balassi Bálint volt a szerzője az „Euryalus és Lucretia” című széphistóriának, amely 1577-ben, a sárospataki várúr rózsalugasai alatt, a Gombos-kertben készült. 

„Mikoron írnának másfélezer után
hetvenhét esztendőben,
Aeneas Sylvius írásából szerzék
ez éneket versekben,
Bodrog vize mellett, Patak városában,
az úr gombos kertében.”

Rákóczi Zsigmond és Gerendy Anna legidősebb fia, György Szerencsen született 1593-ban. Itt töltötte gyermekkorát. Fiatal korában a király hűséges alattvalója, távol tartotta magát az erdélyi politikától. 1611-ben Ónod várának kapitánya, majd 1615-ben Borsod vármegyei főispánja lett.     1616-ban kötött házasságot. Felesége, Lorántffy Zsuzsanna hozományaként szerezte meg Sárospatakot és a jelentős Lorántffy-örökséget. Bár a hatalmas vagyonok egyesülése akár érdekházasságot is jelezhetne, személyes levelezésük, egész életük bizonyítja, hogy szerelem tette őket örök társakká.
     I. Rákóczi György és felesége legnagyobb patrónusként támogatta a református egyházat, az iskoláztatást és a könyvnyomtatást. I. Rákóczi György vallásosságát jelzi az is, hogy az Ótestamentumot tizenháromszor, az Újtestamentumot több mint harminckétszer olvasta végig.   
    Felső-Magyarország legjelentősebb protestáns birtokosaként fordult Erdély felé, s lett Bethlen Gábor fejedelem leghatalmasabb felső-magyarországi támogatója. Közös céljuk a magyar szabadságjogok és a protestáns vallás védelme. Tevékenyen részt vett az egész Európát megmozgató harmincéves háborúba (1618-1648) bekapcsolódó fejedelem politikájában.
    1630. december 1-én őt választották Erdély fejedelmévé. Családjával Gyulafehérvárra költözött. Folytatta elődje állam- és országépítő munkásságát.  A nagy kiterjedésű családi birtokok mellett a fejedelemség kincstári birtokaival együtt I. Rákóczi György igen számottevő gazdasági alappal rendelkezett. Ezek jövedelméből jelentős építkezéseket folytak a családi váraiban és a kulcsfontosságú erősségekben; Gyulafehérváron, Fogarason, Görgényben, Kőváron, Kolozsváron, Váradon, Munkácson, Ónodon, Zborón és Sárospatakon. A háborúzó Európában Erdély a béke szigete. A népesség gyarapszik, az ipar és a kereskedelem virágzik, élénk a pénzforgalom.
    1644-ben a protestáns vallás védelmében svéd-francia szövetségben ős is bekapcsolódott a harmincéves háborúba. III. Ferdinánd (1637-1657) elleni felső-magyarországi hadjáratát itthon élénk várakozás és nemzetközi figyelem kísérte. 1645-ben sikerült kapcsolatot létesítenie a Torstensson vezette svéd hadakkal. Az új európai hatalmi viszonyokat rögzítő vesztfáliai béke előkészítése már 1645-ben megkezdődött. Látványos sikerek, másfél esztendős hadakozás után I. Rákóczi György és a Habsburg uralkodó között megkötött linzi béke már ennek a része. A béke kimondta a protestánsok szabad vallásgyakorlatát a királyi Magyarországon. Rákóczi életre szólóan megkapta a hét vármegyét, sőt Szabolcsot és Szatmárt fiai is örökölhették.
1648. október 11-én halt meg, országát idősebb fiára, II. Rákóczi Györgyre, birtokainak kezelését feleségére, Lorántffy Zsuzsannára hagyva.

Tudta-e
- Apjuk halálakor, 1608-ban hatalmas vagyont örököltek a Rákóczi fiúk, György, Zsigmond és Pál? György, a legidősebb tizenöt éves ekkor.
- Fiatalabb öccse, Pál, mostohaanyjuk hatására katolikus hitre tért?
- a Brózer kehelyként közismert arany kelyhet 1640-ben ajándékozta a kolozsvári Farkas utcai református templomnak?
- Jelmondata, egy bibliai idézet visszaköszön tárgyain és az általa ajándékozott úrasztali edényeken: „Nem az akaróké, nem a törekvőké, hanem a rászorulóké Isten kegyelme”
- I. Rákóczi György tudatosan készült arra, hogy a fejedelmi hatalmat örökletessé tegye?  Fiait ebben a szellemben nevelte. Az idősebbet, Györgyöt 1640-ben váradi kapitánnyá nevezte ki, majd 1642-ben fejedelemmé is választatta.