Nagy sikerű előadás a Rákóczi rezidenciákról

Dr. Gyulay Éva történész, muzeológus, a Miskolci Egyetem docense tartott igen érdekes előadást 2016. március 17-én a MNM Rákóczi Múzeuma szervezésében.
A magyarországi arisztokrácia életének fontos ismérvei voltak a rezidenciák. Uradalmi központjaik várai, kastélyai sorából egy-egy kiemelkedő szerepet játszott a Rákóczi-család életében is. A XVII. század végén, a XVIII. század elején a Rákóczi család három tagjának rezidenciái sorát találjuk az ország legjelentősebb birtokegyüttesén.
Erdődyné Rákóczi Erzsébet (1654-1707), Rákóczi Pál unokája volt közülük a legidősebb családtag. Rákóczi Julianna Borbála (1672-1717), I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona idősebb gyermeke. II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) a család egyetlen férfitagja 1676-ot követően.

Sárospatak vára, Zboró kastélya, Makovica vára, Nagysáros vára és kastélya kedvelt tartózkodási helyük volt. Jól jelzi a rezidencia jelentőségét, ha megnézzük, hogy hányan irányították az adott központot. Különleges minőségű tárgyak sorát fedezhetjük fel az inventáriumokban, melyek sok esetben Európa különböző szegleteiből érkeztek, s kerültek birtokukba. Virágos kertek, kápolnák, temetkezési helyek kapcsolódtak ezekhez a rezidenciákhoz. Városi paloták is betöltöttek rezidencia szerepet. A Rákócziak esetében ilyen volt eperjesi palotájuk, de Bécsben több belvárosi palota szolgált rezidenciaként a Rákócziak számára.
A kisebb rezidenciák sorában említhetjük Szerencset, ahol a tavasz végét, nyár elejét töltötték leginkább. Vadászatok helyszínéül szolgált. Dr. Gyulai Éva előadásában kitért Királyhelmec, Felsővadász szerepére épp úgy, miként Ecsed, Munkács jellemzőire.   

Tamás Edit