Mit jelent Kiss Endre József könyvtárigazgatónak Sárospatak és a Rákócziak öröksége?

Amikor a Nyugat – Felvidéktől Erdélyig húzódó, hatalmas Rákóczi – birtokok központja lett Sárospatak, ez azt is jelentette, hogy a település egyszer s mindenkorra megalapozta városi jellegét, úgy a politika, mint a gazdaság, a társadalom, a művelődés területein.
Minden régiónak megvannak azok a történelmi személyiségei, akiknek a kultuszát folyamatosan ápolják. Sárospatakon és környékén Kossuth Lajos, Lorántffy Zsuzsanna, Kazinczy Ferenc vagy Árpád-házi szent Erzsébet mellett a legmarkánsabban a Rákóczi – kultusz bontakozott ki, mindenek előtt „a Nagyságos Fejedelem” – II. Rákóczi Ferenc – alakjához kapcsolódva. Több korszakban ítélték feledésre ezt a szellemi örökséget, de a városnak - első sorban a magyar és ruszin - lakosai nemzedékről – nemzedékre örökítették át a Rákóczi – tisztelet követelményét. Ezért itt magától értetődő, hogy jöhettek a Rákócziak után a Vár uraiként Bretzenheimek, Windischgraetzek vagy akár a népi demokráciának csúfolt diktatúra, a népi szóhasználatban mindig Rákóczi – Vár maradt, s ezt az elnevezését őrzi napjainkban, mint a Nemzeti Múzeum intézménye. Korszakokon átívelően lett és maradt tehát Rákóczi Vár, amely tegnap is, ma is a legrangosabb Rákóczi – konferenciák helye, ahol rendre összegyűlnek az ezzel az örökséggel foglalkozó szellemi munkások, tudósok.
Az eleven kultusz nyújt magyarázatot a Rákóczi Szövetség sajátos, itteni tevékenységére, ami felöleli - egyebek mellett - rendszeresen a határon inneni és túli emlékhelyek megismertetését, gondozását, kárpátaljaiaknak adományok, felvidékieknek könyvek gyűjtését, rendhagyó történelemórák tartását, az évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezéseket és számtalan vonatkozó kulturális programot.
A Nagyságos Fejedelem örökségét a számomra különösen értékessé teszi az, hogy
ebben a régióban – Felső-Magyarországon - bontakozott ki a Rákóczi – nemzetség fölemelkedése; a Nagyságos Fejedelem személye a magyarság több évszázados vágyálmát, a véréből való, nemzeti uralkodót testesíti meg annak minden lehetőségével; a Rákóczi – szabadságharc nyolc esztendeje a Fejedelem politikájának köszönhetően tette a magyarság ügyét európai üggyé; az erkölcsi válsággal terhelt korunkban különös jelentőséggel bír az az emberi és erkölcsi nagyság, amellyel a Fejedelem magasan a saját kora – és a mi korunk - fölé emelkedik; napjainkban is időszerűnek tartom a Fejedelemnek a felekezeti korlátokat meghaladó, egyetemesen hitvalló keresztyénségről tanúságot tévő vallásgyakorlását.
E nélkül a históriai és szellemi örökség nélkül nem őrizné a nemzeti emlékezet Sárospatakot azon a megbecsült helyen, amit a történelmi tudatunkban jelenleg elfoglal.

Kiss Endre József