Mit jelent Bertha Zoltán irodalomtörténésznek Sárospatak és a Rákócziak öröksége?

Vallomás Patakról

         A kurucos-szabadságharcos hagyomány a pataki szellem egyik döntő összetevője: együtt a plebejus forradalmiság, a demokratikus nemzeti elkötelezettség, az európai műveltségeszmény humanitásának legnemesebb értékdimenzióival. Erre nevelnek Patakon (a „Bodrog-parti Athénban”, a „szabadság oroszlánjainak” városában) a kövek és a falak is, s a szakrális magasságszférák igézetében nemzedékek hosszú során keresztül átörökített tanítások: a Rákócziakhoz kapcsoló intelmek, hogy Istennel a hazáért és a szabadságért! Cum Deo pro Patria et Libertate! Hittel és tudással, bátorsággal és erkölcsi tántoríthatatlansággal. Az anyanyelvi-kulturális nemzeti együvétartozás trianoni határokon átívelő szemléletének és felelősségérzetének jegyében. (Közel a vezérlő fejedelem szülőhelyéhez, a Borsi kastélyhoz, amelyet száz éve egy másik ország területéhez szakítottak.)
         Mindenki mással együtt Patakon én is ilyen egyszerre elidegeníthetetlen személyiségméltóságon és közösségelvű moralitáson, igaz nemzethűségen és népszereteten alapuló lelki-szellemi útravalót kaptam. (Erről szóló vallomásos írásom az induló Zempléni Múzsában /2001/1./ jelent meg, majd részlet belőle a folyóirat tízéves jubileumi – 2010/4-es – számában.) Családi tradíciók szerint is: Édesapám, Dr. Bertha Zoltán pataki teológus diák volt a harmincas években, majd évtizedekig lelkész-, tudós- és festőművész-tanár az ősi református kollégiumban, illetve Rákóczi Gimnáziumban (ahová én is jártam). Több képét (köztük a pataki várat megörökítőt is) híven őrzi a Rákóczi Múzeum is. De a gimnáziumban megtalálható például a Mányoki Ádám festménye nyomán készült Rákóczi-portréja, illetve olyan műve, amely a XVII. század elején a pataki iskola számára törvényt alkotó Lorántffy Zsuzsannát és I. Rákóczi Györgyöt (a legfőbb patrónusokat) ábrázolja, vagy a híres fizikatanár Simándi Istvánt, amint egyik különleges szemléltető eszközét II. Rákóczi Ferencnek bemutatja. S két szintén nagyméretű képének egyikén a Lengyelországból hazaérkező s a szabadságharcra kész Rákóczit köszönti kitörő lelkesedéssel a nép, a másikon pedig már mint egy (Ady keserű látomását is idéző) „Magyar Messiás” feszül szimbolikusan a keresztre. – Számomra mindezek az összeforradó személyes és történelmi élmények, emlékek, érzületek jelentik az örök Patak legmélyebben gyökerező csodáit.

Bertha Zoltán

Állandó kiállításaink

Rákócziak dicső kora

A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét mutatja be kiállításunk

Bővebben

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye

Az 1631 és 1648 között működött ágyúöntő-műhely ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.

Bővebben

Hegyaljai szőlészet és borászat története

Tokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.

Bővebben

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

A falusi életmódot ismerhetitek meg a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményen keresztül. Gyertek el a Mesék Házába és játszatok!

Bővebben

Olaszbástya kazamata

A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.

Bővebben

Főúri élet a XVI-XVII. században – Vörös-torony

A Vörös-torony ötszintes lakótorony, kiállítása válogat a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.

Bővebben

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05