Mit jelent Filep Antal néprajzkutatónak, a Rákóczi Múzeum egykori igazgatójának Sárospatak és a Rákócziak öröksége?

Öreg Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna időszerűsége


Noha egész életemben elevenen foglalkoztatott az Erdélyi Fejedelemség története nem lenne helyes, ha etnográfusként elmélyednék a politikatörténetben. Az utóbbi évek néhány vitatható nézete mégis arra sarkall, hogy leszögezzem véleményem. Újabban lekezelőleg nyilatkoznak az erdélyi államiságról. A szultáni birodalom alárendelt, vazallus államaként állítják szembe a bécsi császári hatalom által uralt, királyi Magyarország területével. Számomra azért evidencia, hogy Szapolyai Jánostól az Apafiak hatalmának hanyatlásáig az erdélyi fejedelmek a török fenyegettetés ellenére egész Európához igyekeztek kapcsolni a magyar társadalmat, kultúrát. A királyi Magyarország kényszerűen csak az osztrák csatornán, Bécs kapuján keresztül érintkezhetett a világgal. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna éppen egy igen érzékeny korszakváltás idején a teljesebb Európát igyekeztek átültetni a Kárpát-medencébe.
Nemcsak a távolabbi, nyugati térségekkel való kapcsolattartás jellemezte I. Rákóczi Györgyöt és Lorántffy Zsuzsannát. A cseh-morva, lengyel gondosan ápolt kapcsolatok mellett nagyon kevés szó esik manapság a románság felemeléséért tett erőfeszítéseikről. I. Rákóczi Györgynek köszönhető, hogy kinyomtatták az Újszövetség első román fordítását Gyulafehérvárott. Ő szorgalmazta a román szertartásnyelv bevezetését. Lorántffy Zsuzsanna fogarasi román iskolaalapítása ma is időszerű példa. Komenský azaz Comenius pataki meghívása, cseh-morva diákok befogadása Európában ma is üzenetértékű. Miért nem beszélünk róluk?
A történeti etnográfiát művelve tanulmányoztam olyan forrásokat, amelyek I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna közvetlen környezetére vonatkoztak. A Jerney gyűjteményben fennmaradt pataki háztartásuk számadáskönyve. Ez rendkívül fegyelmezett gazdálkodásra vall. Az uradalom prefektusától a réti kanászokig az uradalom társadalmi metszete tárul elénk. A formulák egyébként ismerősek lehetnek a 16, és a 19. század paraszt-polgárai számadáskönyveiből is.
Izgalmasak a Rákóczi uradalmak gazdasági irathagyatékai (conscriptiok, urbáriumok, inventáriumok). Segítik, hogy eleven képet jeleníthessünk meg a 17. sz. valóságáról. Az építő- és a lakáskultúra objektumait rendkívül részletesen követhetjük a fejedelmi palotától az uradalom tyúkász legényeinek hajlékáig. A fogarasi uradalom szinte teljesség igényével kiadott forrásanyaga alapján arra következtetünk, hogy a fejedelmi / főúri lakás és az uradalom alkalmazottainak háza között volt ugyan kiviteli, minőségi különbség, de a Rákóczi kor lakáskultúrája, építészeti kerete nem mutat akkora eltérést, amilyen a későbbi századokat jellemezte. I. Rákóczi György igényes építtető volt, gondos gazda, aki szinte fösvénységig igyekezett a jövedelmeit felhalmozni. Az alkalmazásában álló szegődményesek, béresek életviszonyairól a jó gazdaként gondoskodott. A leltárakból a kályhaelemekből rakott kandallókkal fűtött hajlékokra ismerhetünk, amelyeket Erdély szerte a 19. és a 20. század első felének néprajzi kutatása dokumentált.

Filep Antal

Állandó kiállításaink

Rákócziak dicső kora

A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét mutatja be kiállításunk

Bővebben

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye

Az 1631 és 1648 között működött ágyúöntő-műhely ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.

Bővebben

Hegyaljai szőlészet és borászat története

Tokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.

Bővebben

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

A falusi életmódot ismerhetitek meg a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményen keresztül. Gyertek el a Mesék Házába és játszatok!

Bővebben

Olaszbástya kazamata

A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.

Bővebben

Főúri élet a XVI-XVII. században – Vörös-torony

A Vörös-torony ötszintes lakótorony, kiállítása válogat a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.

Bővebben

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05