Tudta-e, hogy 150 éve, 1867. február 17-én nevezte ki az uralkodó Andrássy Gyulát Magyarország miniszterelnökének?

A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy-család egyike a legrégibb magyar nemzetségeknek. A XVI. század végén Andrássy Péter szerezte meg legendás várukat, Krasznahorkát. A Rákóczi-szabadságharcban a család számos tagja harcolt a kurucok oldalán, de akadt olyan is aki a császárt szolgálta. Az Andrássyak betléri ága a XIX. században országosan és nemzetközileg is ismertebb.
Andrássy (III.) Károly és Szapáry Etelka házasságából három fiú született, köztük a középső volt Gyula. „Nem mindennapos jelenség volt. Magas, karcsú, férfias alakja, kissé szabálytalan, de érdekes sápadt arca, dús fekete haja és szakálla és mély kék szemei, délceg tartása, társalgásának szellemessége, és felépítésének lebilincselő szeretetreméltósága mindenütt, hol megfordult, magukra vonták a figyelmet. Modorában a fiatalos elevenség a gavallér kifogástalan biztonságával egyesült.” - írta róla Graz Gusztáv.
Oláhpatakon született 1823-ban. Jogi tanulmányai befejezése után külföldön utazgatott, nyelveket tanult. Járt Angliában, Német- és Franciaországban. Hazatérvén részt vett a Tisza- szabályozás monumentális művében. Személyes ismerte és tisztelte Széchenyi Istvánt. Ő mondta róla a következőket: „minden lehet belőle, még Magyarország nádora is”.
Ő volt az utolsó rendi országgyűlésen Zemplén vármegye követe. 1848-ban Zemplén vármegye főispánja. A zempléni nemzetőrség az ő vezetésével indult a szenttamási táborba. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában, a tavaszi hadjáratban. Honvédőrnagy, 1849-ben honvéd ezredessé léptették elő, majd Magyarország konstantinápolyi követévé nevezték ki.
1849 után emigrációba kényszerült. 26 éves, amikor halálra ítélik a szabadságharcban való részvételéért, és jelképesen felakasztják. Az emigrációban vette feleségül Kendeffy Katinka grófnőt. Özvegy és rendkívül gazdag édesanyja támogatja. Az ő közbenjárására tért haza családjával együtt  a változások közepette s kapcsolódott be a politikai életbe.
Deák Ferenc követőjeként, egyengetette a kiegyezés lehetőségét. Funkciókat vállalt szűkebb „hazájában” Zemplénben is. Az 1861-es, majd az 1865-1868-as országgyűlésen Sátoraljaújhely követe, 1865 és 1867 között a képviselőház alelnöke volt. A kiegyezés szövegezésére kiküldött bizottság elnöke. Miniszterelnöki kinevezése 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét jelentette. Az 1867-ben a koronázáskor a hercegprímással együtt ő helyezte a koronát Ferenc József fejére.
Andrássy Gyula 1871-ig volt az ország miniszterelnöke. Korszerűsítette a közigazgatást, megalkotta a népiskolai törvényt, a nemzetiségi törvényt, segítette a korszerű jog- és igazságszolgáltatási rendszert, a választási törvényt, felállította az Állami Számvevőszéket.  Jelentős szerepe volt a Horvátországgal való kiegyezésben.
1871-től 1879-ig ő a Monarchia közös külügyminisztere, Európa szerte egyik legtehetségesebb diplomatának tartották. Bécsbe költözött. Külügyminiszterségének a legnagyobb eredménye az 1878-as Berlini Kongresszus. Utolsó külügyminiszteri ténykedése a német szövetségi szerződés aláírása volt, másnap lemondott.
Szerette és pártolta a művészetet, kastélyában rendszeresen fogadta az írókat és a művészeket. Tőketerebesen töltötte utolsó éveit. Az itteni park és kastély volt legkedvesebb helye. 1890-ben bekövetkezett halálakor Budapesten az Akadémia csarnokában ravatalozták fel, Tőketerebesen helyzték örök nyugalomra.

Tudta-e, hogy az Andrássy-család egy régi székely család?
Tudta-e, hogy a pataki várat birtokló Lorántffy Mihály második felesége egy Andrássy leány, Kata volt?
Tudta-e, az Andrássy-családnak két ága, betléri és a monoki ága is volt? A monoki ág 1913-ban kihalt. A betléri ágban ma is vannak leszármazottak.
Tudta-e, Andrássy Gyula és két testvére, Manó és Aladár is betöltötte Zemplén vármegye főispáni tisztét?
Tudta-e, hogy amikor a szabadságharc után Londonban és Párizsban élt, a hölgyek „szép akasztott”-ként emlegették az előkelő társaságban?
Tudta-e, hogy az 1867-es koronázáskor a koronázási dombhoz a Retel pataka mellől küldött „fél köbláb honfi-vér áztatta földet” Pestre a megye? Új megyei zászlót is vittek, amit testvére, Andrássy Manó felesége, Pálffy Gabriella közreműködésével 1860-ban készítettek.
Tudta-e, gyászszertartásán Erzsébet királyné és Ferenc József is részt vett?
Tudta-e, hogy fiának, Tivadarnak a felesége, Zichy Eleonóra nevéhez köti az utókor a „Krasznahorka büszke vára” című kesergőt a kuruc romantika időszakából?

Sátoraljaújhely városa az évfordulóra emlékezve ünnepségsorozatot szervezett. A gróf Andrássy Gyula emlékév nyitórendezvényén 2017. február nyitották meg az egykori Megyeházán (ma Városháza) az Andrássy Gyula termet. Itt kapott helyett a MNM Rákóczi Múzeuma gyűjteményében őrzött Borúth Andor festmény.

Állandó kiállításaink

Rákócziak dicső kora

A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét mutatja be kiállításunk

Bővebben

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye

Az 1631 és 1648 között működött ágyúöntő-műhely ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.

Bővebben

Hegyaljai szőlészet és borászat története

Tokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.

Bővebben

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

A falusi életmódot ismerhetitek meg a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményen keresztül. Gyertek el a Mesék Házába és játszatok!

Bővebben

Olaszbástya kazamata

A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.

Bővebben

Főúri élet a XVI-XVII. században – Vörös-torony

A Vörös-torony ötszintes lakótorony, kiállítása válogat a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.

Bővebben

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05