Tudta-e, hogy 400. esztendeje lett Sárospatak Rákóczi birtokká?

   
Lorántffy Zsuzsanna 1600-ban született Ónodon református felső-magyarországi családban. Apja, Lorántffy Mihály az ottani vár kapitánya volt. Felesége révén, a Dobó örökség részeként került a pataki vár a család tulajdonába. A birtok megszerzése után a család ide költözött. Hamarosan meghalt Zsuzsanna édesanyja, majd nővére és fiatalabbik húga. 1614-ban elhunyt Lorántffy Mihály is. A felesége révén maradt Dobó- és Zeleméri örökséget Zsuzsanna és Mária nevű leánya, a Lorántffy örökséget ők, második felesége és ezen házasságából 1614-ben született Kata nevű leánya örökölték.
Lorántffy Zsuzsanna 16 esztendős korában, 1616. április 18-án kötött házasságot a 23 éves I. Rákóczi Györggyel. Ő a környékbeli protestáns nemesség vezetője. Szerencs, Ónod és több felső-magyarországi vár ura. Az 1608-ban elhunyt erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond fia.
1620-ban Sárospatakon tartották Zsuzsanna húgának, Lorántffy Máriának és György öccsének, Rákóczi Zsigmondnak az esküvőjét. Ezen részt vett Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is. Az ifjú férj még az év decemberében, Mária a következő évben elhunyt.
Lorántffy Mária halálát követően, a Dobó, a Zeleméri javak egyetlen örököse Lorántffy Zsuzsanna lett.
Zsuzsanna és György levelezése bizonyítja egymás iránti szeretetüket. Méltán nevezik őket örök társaknak.

Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna édesanyja, Zeleméri Borbála örökségeként került a család birtokába Sárospatak vára 1608-ban?
Tudta-e, hogy Lorántffy Mihály 1613-ban Krasznahorka várában kötött második feleségével, Andrássy Katával házasságot?
Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György a pataki várban tartotta menyegzőjét?
Tudta-e, hogy I. Rákóczi György ónodi katonáival Szerencsen át érkezett az esküvőre? Ő Ónod kapitánya, Borsod vármegye főispánja.
Tudta-e, hogy a Lorántffy leányok 1620-ban elosztoztak örökségükön?
Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna házasságából öt fiú és egy leány született? Közülük, csak az 1621-ben született II. György és az 1622-ben született Zsigmond érte meg a felnőtt kort.
Tudta-e, hogy a szülések idején a I. Rákóczi György mindig a felesége közelében volt?
Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna által került Patak (zálogbirtokként) és a Lorántffy birtokok a Rákócziak kezére, s maradt egészen 1710-ig az örökösök birtokában?

Állandó kiállításaink

Rákócziak dicső kora

A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét mutatja be kiállításunk

Bővebben

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye

Az 1631 és 1648 között működött ágyúöntő-műhely ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.

Bővebben

Hegyaljai szőlészet és borászat története

Tokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.

Bővebben

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

A falusi életmódot ismerhetitek meg a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményen keresztül. Gyertek el a Mesék Házába és játszatok!

Bővebben

Olaszbástya kazamata

A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.

Bővebben

Főúri élet a XVI-XVII. században – Vörös-torony

A Vörös-torony ötszintes lakótorony, kiállítása válogat a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.

Bővebben

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05