Tudta-e, hogy a pataki városfal építési felirata 475. esztendővel ezelőtt, április 17-én datálódott?

    A pataki vár hazánk legjelentősebb épen maradt késő reneszánsz épületegyüttese. Perényi Péter koronaőr szerezte meg a területet a mohácsi csatát követően s kezdett itt családja új birtokközpontja felépítéséhez.
    Perényi Péter a zempléni, abaúji területen a reformáció fő támogatója volt, alapítójaként emlékezik rá a Sárospataki Református Kollégium. Fia, Gábor is patrónusa volt egyházának és a Kollégiumnak. 
    A pataki vár építkezései az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával zajlottak. A középkori város központját és déli felét fallal és árokkal, bástyákkal erődítették. A városerődítés délkeleti sarkában 1534 és 1537 között épült az új Perényi rezidencia. Feliratos kőtábla örökítette meg 1541-ben a városfal elkészültét. Latin nyelvű felirata magyarul így hangzott: „Boldog az a város, melyben Isten igéjét hirdetik és megtartják. 1541. április 17.”
    Az 1540-es években lakószárnyak emelésébe kezdtek a Vörös-toronynak nevezett ötszintes lakótoronyhoz csatlakozó erődfalak mentén. A keleti, ma Perényinek nevezett palotaszárny földszintjének pompásan faragott kandallóján ma is látható egy 1542-es évszám. 
    A kutatók véleménye szerint a későreneszánsz kőfaragványokon a díszítő részletek között sok helyen olvasható bibliai idézeteket Perényi Péter és fia Gábor választotta. Az egyetlen nem bibliai idézet Horatius egyik ódájából való: „Az erényt, míg köztünk él, gyűlöljük s szemünk elől vész, mohón keressük.” Egyes vélemények szerint ez az idézetet a XVIII. században utólag vésték, éppen az 1542-es évszámmal datált kandalló párkányzatára.  
    A lakószárnyak építése Perényi Gábor idején fejeződött be 1563-ban. Ez az évszám olvasható a Perényi-szárny egyik ablakpárkányán a következő bibliai idézettel: „Isten félelme a bölcsesség kezdete.” Ugyancsak ezzel az évszámmal datáltak az építőkre utaló idézetet: „E királyi épületeket a hős Perényi alapította, immár Gábor díszíti; oltalmazd Krisztus kérlek!”
    Perényi Gábor a keleti lakószárny építését egy erkéllyel fejezte be. Párkányzatán ez olvasható: „Isten neve a legerősebb torony, ehhez menekül az igaz ember s üdvözül.”

Tudta-e, hogy Perényi Péter építtette át protestáns elvárásoknak megfelelően a sárospataki vártemplomot? 
Tudta-e, hogy a sárospataki belső vár reneszánsz kőfaragványainak latin nyelvű feliratai egy kivételével a Bibliából valók?
Tudta-e, hogy ezek a feliratok Perényi Péter és fia, Gábor bibliai jártasságára utalnak?
Tudta-e, hogy a híres 1541-es építési felirat már jó kétszáz éve nem olvasható? Lefagyott az évszázadok során? Kopott táblája azonban ma is eredeti helyén, a Vízi-kapu fölött látható.
Tudta-e, hogy a két XVII. századi építési felirat egyike sincs ma már a helyén?
Tudta-e, hogy az I. Rákóczi György jelmondataként ismert bibliai idézet Sárospatakon az Új-Bástyában került fel építési feliratként?
Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna egykori hálószobájának erkélyét díszítő címeres, feliratos kőfaragvány ma már kiállításon látható? Egykori helyén a kőfaragvány másolat.

Állandó kiállításaink

Rákócziak dicső kora

A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét mutatja be kiállításunk

Bővebben

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye

Az 1631 és 1648 között működött ágyúöntő-műhely ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.

Bővebben

Hegyaljai szőlészet és borászat története

Tokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.

Bővebben

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

A falusi életmódot ismerhetitek meg a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményen keresztül. Gyertek el a Mesék Házába és játszatok!

Bővebben

Olaszbástya kazamata

A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.

Bővebben

Főúri élet a XVI-XVII. században – Vörös-torony

A Vörös-torony ötszintes lakótorony, kiállítása válogat a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.

Bővebben

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05