• Ágyúk a középkorban és a kora újkorban

    Művelődéstörténeti konferencia Sárospatakon

    Idén immáron 19. alkalommal került sor a sárospataki Késő Reneszánsz Művelődéstörténeti Konferenciára.  A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma által szervezett konferenciasorozat ez évi témaválasztásának aktualitást adott, hogy a sárospataki várban megnyílt I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének feltárt maradványait, s a kora újkori bronzágyúk öntéstechnológiáját bemutató kiállítás. A konferencia lehetőséget biztosított arra, hogy a téma avatott hazai és külföldi képviselői megismerkedjenek a feltárást követően megvalósult rekonstrukciós munka eredményeivel, s megosszák egymással saját kutatási eredményeiket, tapasztalataikat. A két napos konferencia nyitó előadását Marco Morin tartotta, aki közel két évtizede foglalkozik a Velencei Köztársaság tüzérségének 1350-1797 közötti történetével. Komplex kutatása a levéltárakban fennmaradt források összegyűjtésén túlmenően a Mediterráneumban fellelhető, velencei műhelyekben készült ágyúk katalogizálására is kiterjed. Sárospatakon elhangzott előadásában a velencei ágyúkészítés egyik legjelentősebb korszakával ismerkedhettünk meg. A 15. században a szárazföldi és tengeri tüzérségben egyaránt alkalmazott, vasból kovácsolt vagy öntött velencei bombardák különböző típusai kerültek bemutatásra, változatos korabeli képi ábrázolások és a szerző által készített, európai gyűjteményekben ma is látható példányok felvételeinek segítségével. 
    A Genovából érkezett Renato Gianni Ridella kutatási területe a Mediterrán Európa 16-18. századi tüzérsége. A hazájában és Franciaországban is több tengerészeti tüzérséggel foglalkozó régészeti projektben aktív szerepet vállalt szakember előadásában az ágyúk tipológiájával foglalkozott. A saját felmérési rendszerrel készített, óriási adatbázison nyugvó eredményeit összegző beszámolójában rámutatott azokra a különbségekre, melyek a 16. században a Földközi-tenger térségében öntött, illetve a kontinentális Európa műhelyeiben készített bronzágyúk között kimutathatóak.

    Belényesy Károly a 15-16. század fordulóján működött budai királyi ágyúöntő műhely régészeti feltárásainak, s a témában végzett történeti, hadtörténeti kutatásainak átfogó értékelését adta. Munkájának jelentőségét nem pusztán az jelzi, hogy a Budán feltárt bronzolvasztó kemencék a jelenleg ismert legkorábbi európai képviselői az öntéstechnikában forradalmi változásokat eredményező lángkemencéknek, hanem jó módszertani példa arra is, hogy egy erősen roncsolt lelőhely mozaikszerű adataiból hogyan lehet átfogóan topográfiai, gazdaságtörténeti, hadtörténeti folyamatokat modellezni. 
    A Csehországból érkezett Tomas Sterneck történészként több éve foglalkozik a morvaországi hadszertárak, elsősorban a brünni fegyvertár történetének kutatásával, feldolgozásával. Sárospatakon ez utóbbi, kiváló forrásadottságokkal rendelkező fegyvertár 1588-1617 közötti szerepével ismerkedhettünk meg.
    A Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója, Bán Attila a korabeli források és képi ábrázolások felhasználásával részletesen összefoglalta a kora újkori bronzágyúk öntéstechnológiáját, különös hangsúlyt fektetve az öntőminta és formakészítés összetett műveleteinek elemzésére.  Az előadó ismertette a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében fellehető bronzágyúkon végzett metallurgiai vizsgálatok eredményeit is.
    Ringer István, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának régésze előadásában összegezte az I. Rákóczi György által létesített sárospataki ágyúöntő műhely feltárásának főbb eredményeit, elsősorban azokra az ismeretekre fókuszálva, melyek a megvalósult rekonstrukció és a témát feldolgozó kiállítás szempontjából lényegesek voltak.
    A nyíregyházi Jósa András Múzeum történésze, Mohácsi Endre az eperjesi levéltárban végzett kutatásai alapján számolt be Bethlen Gábor bécsi udvar ellen indított hadjáratának előkészületeiről. Az 1619. őszi események egyik kulcsszereplője volt Rákóczi György, aki hajdúival a fejedelem mellé állt, s Kassa elfoglalásával megnyitotta számára Felső-Magyarország kapuját.
    Kónya Annamária részben korábbi szakirodalom, részben saját kutatásai alapján foglalta össze a jó forrásadottságokkal rendelkező eperjesi ágyúöntő műhely 15-16. századi történetét, hangsúlyt fektetve a számadásjegyzékekből kigyűjthető adatokra. Előadásában kitért az elpusztult műhely topográfiai azonosításának lehetőségére is.
    A szintén Eperjesről érkezett Kónya Péter átfogó összegzést adott a Felső-Magyarországi szabad királyi városok jelentős 17. századi ágyúöntési tevékenységéről és a korszak ágyúiról.
    A Miskolci Egyetem kutatójának Barkóczy Péternek az előadása remekül példázta, milyen lehetőségek rejlenek a régészeti kontextusból előkerült leletek archeometallurgiai vizsgálataiban. Beszámolójában kitért a közelmúltban napvilágra került ágyúcső töredékeken és az ágyúöntéshez kapcsolható fémes leletcsoportokon végzett vizsgálatok eredményeinek értékelésére.
    A Pécsi Tudományegyetem kutatója, Fedeles Tamás egy különlegesen fontos későközépkori forrásunk, az 1494/95. évi királyi számadáskönyv, továbbá elbeszélő munkák és missilesek alapján ismertette II. Ulászló Újlaki Lőrinc ellen vezetett hadjáratát. A hadjárat egyes mozzanatainak rekonstruálása során általános képet kaptunk a 15-16. század fordulójának lőfegyvereiről, ostromeszközeiről, a muníció, hadtáp, logisztika kérdéseiről.
    Ulrich Attila, a nyíregyházi Jósa András Múzeum kutatója előadásában a Wesselényi-féle szervezkedés korai időszakának katolikus- és németellenesség által fűtött rajtaütéseit, portyáit mutatta be. Komoly forrásfeltáró munka eredményeként részletesen megismerkedhettünk az Andreas Joanelli körmöci kamaragróf pénzszállítmánya ellen tervezett – ám meghiúsult – rajtaütés, valamint a sikerrel zárult szomolnoki pénzrablás és a sok német zsoldos életét követelő záruló gombási mészárlás körülményeivel, lefolyásával, résztvevőivel.  

    A két napos konferencián elhangzott előadásokat a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma a tervek szerint 2015-ben kötetben jelenteti meg. 

     

  • az "Útaid Uram mutasd meg!"

    Meghívó Művelődéstörténeti konferenciára

  • Konferencia II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai kassai újratemetésének 109. évfordulóján

    Magyarország Kassai Főkonzulátusa szervezésében került megrendezésre 2015. október 24-én a „Hogyan köti össze II. Rákóczi Ferenc személye a magyarokat és a szlovákokat?” című történész konferenciára. Hagyományteremtő céllal indult útjára Kassán a „magyar és szlovák történészek eszmecseréje a Fejedelem  kassai újratemetésének évfordulójához kapcsolódóan”.
        A Kultúrpalotában megrendezett tanácskozás résztvevőit Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke köszöntötte. Bevezető gondolataiban kiemelte, hogy a közelmúltban Lakiteleken megrendezett Rákóczi vetélkedő résztvevőinek szervezett kiránduláson felkeresték a kapcsolódó történelmi helyszíneket a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, de megnézték a MNM Rákóczi Múzeuma kiállítását is. Alelnök úr megemlékezett Molnár Mátyásról is, aki útjára indította a Rákóczi konferenciákat Vaján és a Vay Ádám Múzeum Baráti Köre Rákóczi témájú kiadványsorozatát, melynek Ő maga is rendszeres olvasója volt.

        A konferencia nyitóelőadását Peter Kónya professzor, az Eperjesi Egyetemi rektora tartotta Ottlik Györgyről (II. Rákóczi Ferenc főudvarmestere, gazdasági intézője, brigadérosa). Gebei Sándor az Eszterházy Károly Főiskola professzora  a lengyel konföderációról, mint a Rákóczi-szabadságharc országos gyűléseinek mintájáról tartott előadást. Iván Mrva a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem tanszékvezetője II. Rákóczi Ferenc személyét és szabadságharcát a szlovák történetírás szemszögéből mutatta be.  A MNM Rákóczi Múzeumát képviselő Tamás Edit Sárospatak és a Rákócziak kapcsolatát az országos politika megközelítéséből vizsgálta, s gondolatait 10 pontban foglalta össze.
        Peter Káša az Eperjesi Egyetem intézetigazgatója a szlovák történelmi prózában megjelenő II. Rákóczi Ferenc személyiségét jelenítette meg. Czigány István budapesti hadtörténész a Magyar Királyság XVII-XVIII. századi történelmének vitás kérdéseiről foglalta össze gondolatait. Vladimir Segeš a Pozsonyi Hadtörténeti Intézet hadtörténésze a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz fűződő reflexiók a hagyományban és a történetírásban címmel tartott előadást. G. Etényi Nóra budapesti történész (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) a  korabeli észak-amerikai folyóiratokban megjelenő magyar vonatkozású diplomáciai híreket értékelte. Patrik Derfiňák az Eperjesi Egyetem történésze II. Rákóczi Ferenc temetéséről a korabeli sajtó tükrében emlékezett meg. Ulrich Attila Nyíregyháza alpolgármestere, történész előadásában II. Rákóczi Ferenc borkereskedő földesúrként került bemutatásra. Oláh Tamás a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár főlevéltárosa, osztályvezető a Sáros vármegyei Makovica várát a korabeli katonai adatok tükrében ismertette meg.
        Közös történelmünk feltárása, dokumentumainak közzététele folyamatosan zajlik. Újabb s újabb értékelések segítik a korszak minél részletesebb, átfogóbb feldolgozását. Ez a konferencia is bizonyította azt, hogy a magyar és a szlovák történészek közötti szakmai kapcsolatok rendszeresek, egymás eredményei folyamatosan megjelennek az újabb s újabb publikációkban.

                                                    Tamás Edit

     

  • Nagyasszonyok Sárospatak történetében című művelődéstörténeti konferencia

    A Bodrogközi Művelődési Egyesület a Bodrogköz-kutatás és a terület megismerése terén nyújtott kiemelkedő teljesítmény elismerésére
    emlékérmet alapított, mely a kiváló tudós, etnográfus Balassa Iván nevét viseli. A Balassa Iván Emlékérem 8. alkalommal kerül átadásra.

    A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
    és a Bodrogközi Művelődési Egyesület

    szeretettel meghívja Önt

    a Nagyasszonyok Sárospatak történetében

    című művelődéstörténeti konferenciára

    2016. október 6-7-én,

    a MNM Rákóczi Múzeumába
    Sárospatak, Szent Erzsébet út 19.

    PROGRAM

    2016. október 6. (csütörtök)

    10.30: A megjelenteket köszönti Dr. Komáromi Éva, a megyei kormányhivatal sárospataki járási hivatalának vezetője

    10.35: Előadások
    Szabó Irén: Szent Erzsébet és Sárospatak
    Várkonyi Gábor: Közéleti szerepek és lehetőségek a 17. századi arisztokrata nők számára
    Ridovics Anna: Kettős portré. Nők Nikolsburgból, akik kikosarazták Balassi Bálintot.
    Kerecsényi Judit és Krusics Ilona

    13.00: Ebédszünet

    14.00: Előadások
    Czigány István: Sárospatak és a Rákóczi család erődrendszere a Hegyalján a 17. században
    Tamás Edit: Pataki nagyasszonyok a kiállításon – Kiállítás látogatással
    Dienes Dénes: Hogyan temette el Báthori Zsófia a férjét
    Balogh Judit: Lorántffy Zsuzsanna sárospataki udvara 1648 után
    Ringer István: Udvarházak, kastélyok Lorántffy Zsuzsanna korában

    Szünet

    16.00: Előadások
    Csatáry György: Zrínyi Ilona levelek Kárpátalján
    Basics Beatrix: Sarolta Amália hessen–wanfriedi hercegnő életútja 
    Gyulai Éva: Miért nem lett Sárospatak nagyasszonya egy német hercegnő?
    Hessen-Wanfriedi Charlotte (Karolina) Amália őrgrófnő, II. Rákóczi Ferenc felesége
    mint Szerencs és Sárospatak úrnője
    Mészáros Kálmán: Hétköznapok hősei. Női sorsok a Rákóczi-szabadságharcban


    17.40: Kiállítás látogatások:
        Nagyasszonyok Sárospatak történetében, Az üveghegyen innen és túl,
        I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye


    2016. október 7. (péntek)

    09.00: Előadások
    Pocsainé Eperjesi Eszter: Az úrihímzés motívumkincseinek művészete
    a pataki Nagyasszonyaink életében 
    Silvia Lőrinčiková: Krasznahorka híres asszonyai
    Kónya Péter: Zrínyi Ilona az Eperjesi vértörvényszék hátterében
    Kónya Annamária: Barkóczy Klára szerepe Sárosvármegye rekatolizációjában
    Nyíri Péter: Szentek és démonok. Jókai Mór nőalakjai

    Szünet

    11.15: A Bodrogközi Művelődési Egyesület ünnepi közgyűlése:
    a Balassa Iván Emlékérem átadása

    12.00: Zárszó

    12.30: Ebédszünet

    14.00: Kiállítás látogatások: Szent Erzsébet Ház és Bazilika Minor, Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeuma


    Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

    3950 Sárospatak, Szent Erzsébet út 19.
    telefon: 47/311-083, fax: 47/511-135
    Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. – www.rakoczimuzeum.hu

  • Sikeresen zárult a Múzeumok Őszi Fesztiválja a MNM Rákóczi Múzeumában

    A Múzeumok Őszi Fesztiválja ez évi országos programjai 2017. szeptember 25. – november 12. között zajlottak. A MNM Rákóczi Múzeuma több rendezvénnyel kapcsolódott a fesztiválhoz.
    Nyolcadik alkalommal rendeztük meg október 3-8. között Ferenc napi játékunkat, melyen a múzeumba látogatók vehettek részt. Játékunk nyertese a felvidéki Bodon Ágnes lett.

    Ez évben is folytatódott – immár 22. alkalommal – művelődéstörténeti konferenciasorozatunk. Október 10-11-i tanácskozásunk témájában a reformáció évéhez kapcsolódott: „Útaid, Uram, mutasd meg!” A kétnapos programot Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő gondolatai nyitották meg. A nagyszámú hallgatóság érdekes, magas színvonalú előadásokat hallhatott, melyek a reformáció széles tematikáját dolgozták fel.
    A konferencia első napján 12 előadás hangzott el. Kiss Endre József – A Reformáció eszmetörténeti gyökerei és kibontakozása Közép-Európában – nagyívű előadásával kezdődött a program. Ketten foglalkoztak Perényi Péter korával: Feld István pataki építkezéseit mutatta be, Téglásy Imre Perényi életének eddig ismeretlen művelődéstörténeti vonatkozásait dolgozta fel. Két evangélikus témájú előadás kapott helyet az első napon: Viskolcz Noémi Osztrosith Mátyást és Révay Kata Szidóniát mecénási tevékenységét; Gyulai Éva Clementis János (1702-1763) fancsali evangélikus lelkész naplójának történeti érdekességeiről beszélt.
    Több erdélyi téma is feldolgozásra került az előadások között: Várkonyi Gábor: Intelmek és érzelmek. A hatalmi legitimáció eszközei a Rákóczi-kori Erdélyben; Balogh Judit: Református elit kiépülése a Rákócziak uralma alatt Erdélyben; Petrőczi Éva: Lorántffy Zsuzsanna neveltje, Bornemisza Anna. Nagy Károly Zsolt előadásából megismerhettük az Orbis pictus világképét. Oláh Róberttől Samuel Rochotius I. Rákóczi György gyűjteményében található könyveiről hallhattunk.
    A MNM Rákóczi Múzeuma őszi konferenciája hagyományosan kapcsolódik a múzeum aktuális időszaki kiállításához. Ridovics Anna (Aki szomjuhozik, jöjjön el es vegye az életnek vizét – Újkeresztény fajanszok egyházi vonatkozásai, használatuk a magyar protestáns templomokban) és Radványi Diána (Iparművészeti Múzeum habán gyűjteménye) a Rákócziak és a habánok című időszaki kiállítás két nagy kölcsönző intézménye (Magyar Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum) habán gyűjteményének kurátorai. Előadásaik nagyszerű áttekintést adtak gyűjteményeik kialakulásáról, az egyes darabokról, illetve a hazai protestáns templomokban megőrzött úrasztali edényekről. A konferencia első napját „A Rákóczak és a habánok” című kiállítás megtekintése zárta, Tamás Edit vezetésével.
    A konferencia második napját a témák sokszínűsége jellemezte. Dienes Dénes előadásában Sárospatak reformációjáról, Oláh Tamás az első kassai református templomról, Kónya Annamária a királyhelmeci református gyülekezetről, Kónya Péter az eperjesi protestáns templomokról, iskolákról beszélt. Sipos Gábor a Rákócziak erdélyi református egyházaknak adott adományai mutatta be. Báthori Gábor a Báthory-család, Tamás Edit a bethleni Bethlen-család és a reformáció kapcsolatát dolgozta fel.



    A MNM Rákóczi Múzeuma első igazgatója Bakó Ferenc volt 1950-1952 között. Leánya, Bakó Zsuzsanna előadása indította október 17-én ez évi ismeretterjesztő programsorozatunkat. A múlt fátyla lebben – avagy egy volt „várkisasszony” személyes emlékei édesapjáról és a Rákóczi-várról című előadásában a múzeumalapítás hőskorát idézte fel. A kisgyermekkor személyes élményei kötik Sárospatakhoz, ugyanakkor a családi visszaemlékezésekből is nagyon sok információt őriz. Mindezek ma már pótolhatatlan forrásokat jelentenek számunkra, hiszen a múzeumtörténet korai szakaszának irattári anyaga igencsak hiányos.
    Bakó Zsuzsanna egy meglepetést is hozott a Múzeum számára. Az 1950-es években a vár egy részében működött a múzeum, a másik részében az Alkotó Otthon. A művészek egyike, Egri Viktor készítette azt a múzeumigazgatót és a Vörös-tornyot ábrázoló karikatúrát, melyet Bakó Zsuzsanna MNM Rákóczi Múzeumának ajándékozott. Felirata a következő: Bakó Ferinek, Sárospatak nagy szakértőjének, őszinte barátsággal 1952. X. 7. EGRI.



    A Kiegyezés 150. évfordulójára emlékezve kértük fel előadásra Csorba László történész professzort. Ki lehet a jövőnek mestere? – 150. évvel később a Kiegyezésről és a Kiegyezés vitájáról című előadásában október 24-én a reformkor társadalmi-, gazdasági-, közjogi átalakulásért folyatatott küzdelmeitől követhettük az eseményeket 1867-ig. Kossuth és Deák – Csorba László gondolatmenetének két kulcsfigurája. A Felirati és a Határozati Párt, az 1861-es országgyűlés – mindezek nélkül megérthetetlen a Kiegyezéshez vezető út. A Felirati Párt, Deák Ferenc vezette politikai csoportosulás, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos uralkodóhoz intézett felirat mellett érvelt az 1861-es országgyűlésen. A Határozati Párt, Teleki vezetésével a hagyományos uralkodóhoz intézett felirat helyett a határozati forma mellett érvelt. S újra és újra Deák és Kossuth. A híres Cassandra levél sorai és sok-sok részlet, izgalmas történet a korszak egyik legkiválóbb kutatójától Csorba Lászlótól.

    Tamás Edit

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

 Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
 Phone: +36 47 311-083
 Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 590-005
Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05