• Tudta-e hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma a napokban ünnepli születésnapját?

    A várban működő Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma Magyarország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye, 1950-ben alakult.
        Rácz István, az Alkotó Otthon alapítója vetette meg a múzeum alapjait. A Vármúzeum első - 1950. július 1-én hivatalba lépő - igazgatója Bakó Ferenc volt. Az intézmény neve 1951-től hivatalosan „Rákóczi Múzeum, Sárospatak”. Státusát tekintve állami múzeum. A kastély két szárnyában (keleti és északi) és a lakótoronyban nyert elhelyezést. A Műemlékek Országos Bizottsága beruházása által megindult az épület restaurálása, kiemelt figyelmet fordítva a Vörös-toronyra. Az első Rákóczi állandó kiállítás 1950. december 17-én nyílt meg.
        Az épületegyüttes XX. század közepén indult fokozatos felújításával nyíltak meg sorra új állandó kiállításai, nőtt az intézmény látogatottsága. A kastélykert önálló épülete a trinitárius kolostor és a 2014-ben átadott ágyúöntő műhely. Előbbi 2003-ban nyílt meg, időszaki kiállításoknak, rendezvényeknek ad helyet. Utóbbi I. Rákóczi György 1631-48 között itt működött lángkemencés ágyúöntő műhelyét mutatja be. 

    Tudta-e
    - a 2003-ban átadott új állandó kiállítás révén az intézmény Év Múzeuma díjat kapott?
    - a reneszánsz várkastély felújítását 2006-ban Építészeti Nívódíjjal ismerték el?
    - a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma Magyar Örökség Díjas (2008) intézmény?
    - az ágyúöntő műhely ICOMOS díjjal (2015) elismert épület, európai szintű turisztikai látványosság?

    A 303/2011. (XII.23.) Kormány rendelet által a sárospataki vár történelmi emlékhely.

  • Tudta-e, 1669. április 26-án kötötték meg a sárospataki egyezséget?

    Az 1664-es a magyar rendek nélkül megkötött szégyenletes vasvári béke elkeseredést váltott ki a nemesség körében. Az egész országban szervezkedés kezdődött, különösen így volt ez az erősen protestáns Felső-Magyarországon. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona zborói lakodalma 1666-ban az ellenzéki politikusok nagy találkozója volt. Wesselényi Ferenc (1605-1667) a korlátlan hatalomra törekvő I. Lipót-féle abszolutizmussal elégedetlen főurak élére állt.

    1669-ben I. Rákóczi Ferenc egyezséget kötött Sárospatakon a felső-magyarországi protestáns rendek képviselőivel. Ígérvén: birtokain megszünteti üldözésüket és visszaadja az egyházak jövedelmeit. Ennek fejében támogatják az erdélyi fejedelemség megszerzésében. Az abaúji és zempléni nemesek Sárospatakon többször gyűléseztek szervezkedésük egyik vezérének, Bocskai István zempléni főispánnak házában. A szűkebb körű tárgyalásokat a hagyomány szerint a vár sarokerkélyes szobácskájában, a Sub Rosa teremben tartották. A terem a bolthajtást összefogó rózsáról kapta elnevezését.

    1670 tavaszán Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc horvát felkelésre szólító felhívása után Rákóczi április 10-én letartóztatta Rüdiger Starhemberget, Tokaj császári várparancsnokát. Fegyverbe hívta a felvidéki nemességet, kezdetét vette a felkelés.

    A kezdeti lendület hamar megtört és a vezetők kegyelem reményében hamarosan a fegyverletétel mellett döntöttek. Május 31-én Báthory Zsófia kegyelmet kért fia számára. A június 20-án létrejött egyezség már Rákóczi kapitulációjáról szólt. 1671 február 21-én Rákóczi és anyja megegyezett Lobkovitz Vendel császári biztossal. A felkeléssel okozott császári hadiköltségek fejében 400 ezer rajnai forintot fizetnek kártérítésként. Erről a megállapodást május 23-án Borsiban írták alá. I. Rákóczi Ferenc kegyelmet kapott.A nem várt megtorlás fej és jószágvesztés lett. Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet, Bónis Ferencet  április 30-án kivégezték.

    Tudta-e, hogy a Sub Rosa erkély a későreneszánsz - kora barokk falfestészet egyedülálló emléke?

    Tudta-e, hogy a Sub Rosa kifestése 1651-ben, Rákóczi Zsigmond és Pfalzi Henrietta házasságkötése alkalmából készült?

    Tudta-e, hogy a „sub rosa” azaz „a rózsa alatt” megjelölés átvitt értelemben a titkosságra utalt?Tudta-e, hogy a Wesselényi összeesküvés vezetői, egy kivétellel Ferencek voltak? Wesselényi Ferenc, I. Rákóczi Ferenc, Nádasdi Ferenc, Frangepán Ferenc. A kivétel: Zrínyi Péter.

    Tudta-e, hogy a sárospataki egyezménnyel I. Rákóczi Ferenc a felső-magyarországi ellenzéki mozgalom vezetőjévé lett.

    Tudta-e, hogy I. Rákóczi Ferencnek Regéc és Munkács kivételével minden várába császári őrséget kellett befogadni? Patak várat 1670 június 24-én szállta meg a császári katonaság Spork parancsnoksága alatt.

    Tudta-e, hogy a 400 ezer forintos kártérítés összegének előteremtéséhez Zrínyi Ilona 40 ezer tallér értékben rendelkezésre bocsátotta a férjétől kapott jegyajándékát (arany és ezüstékszereket)? Ennek fejében férje zálogul adta számára Regéc várát és uradalmát.

    Tudta-e, hogy Kazinczy Ferenc ükapja, Péter Báthory Zsófia közbenjárására kapott kegyelmet, kinek ennek fejében katolizálnia is kellett?

  • Tudta-e, hogy 150 éve, 1867. február 17-én nevezte ki az uralkodó Andrássy Gyulát Magyarország miniszterelnökének?

    A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy-család egyike a legrégibb magyar nemzetségeknek. A XVI. század végén Andrássy Péter szerezte meg legendás várukat, Krasznahorkát. A Rákóczi-szabadságharcban a család számos tagja harcolt a kurucok oldalán, de akadt olyan is aki a császárt szolgálta. Az Andrássyak betléri ága a XIX. században országosan és nemzetközileg is ismertebb.
    Andrássy (III.) Károly és Szapáry Etelka házasságából három fiú született, köztük a középső volt Gyula. „Nem mindennapos jelenség volt. Magas, karcsú, férfias alakja, kissé szabálytalan, de érdekes sápadt arca, dús fekete haja és szakálla és mély kék szemei, délceg tartása, társalgásának szellemessége, és felépítésének lebilincselő szeretetreméltósága mindenütt, hol megfordult, magukra vonták a figyelmet. Modorában a fiatalos elevenség a gavallér kifogástalan biztonságával egyesült.” - írta róla Graz Gusztáv.
    Oláhpatakon született 1823-ban. Jogi tanulmányai befejezése után külföldön utazgatott, nyelveket tanult. Járt Angliában, Német- és Franciaországban. Hazatérvén részt vett a Tisza- szabályozás monumentális művében. Személyes ismerte és tisztelte Széchenyi Istvánt. Ő mondta róla a következőket: „minden lehet belőle, még Magyarország nádora is”.
    Ő volt az utolsó rendi országgyűlésen Zemplén vármegye követe. 1848-ban Zemplén vármegye főispánja. A zempléni nemzetőrség az ő vezetésével indult a szenttamási táborba. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában, a tavaszi hadjáratban. Honvédőrnagy, 1849-ben honvéd ezredessé léptették elő, majd Magyarország konstantinápolyi követévé nevezték ki.
    1849 után emigrációba kényszerült. 26 éves, amikor halálra ítélik a szabadságharcban való részvételéért, és jelképesen felakasztják. Az emigrációban vette feleségül Kendeffy Katinka grófnőt. Özvegy és rendkívül gazdag édesanyja támogatja. Az ő közbenjárására tért haza családjával együtt  a változások közepette s kapcsolódott be a politikai életbe.
    Deák Ferenc követőjeként, egyengetette a kiegyezés lehetőségét. Funkciókat vállalt szűkebb „hazájában” Zemplénben is. Az 1861-es, majd az 1865-1868-as országgyűlésen Sátoraljaújhely követe, 1865 és 1867 között a képviselőház alelnöke volt. A kiegyezés szövegezésére kiküldött bizottság elnöke. Miniszterelnöki kinevezése 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét jelentette. Az 1867-ben a koronázáskor a hercegprímással együtt ő helyezte a koronát Ferenc József fejére.
    Andrássy Gyula 1871-ig volt az ország miniszterelnöke. Korszerűsítette a közigazgatást, megalkotta a népiskolai törvényt, a nemzetiségi törvényt, segítette a korszerű jog- és igazságszolgáltatási rendszert, a választási törvényt, felállította az Állami Számvevőszéket.  Jelentős szerepe volt a Horvátországgal való kiegyezésben.
    1871-től 1879-ig ő a Monarchia közös külügyminisztere, Európa szerte egyik legtehetségesebb diplomatának tartották. Bécsbe költözött. Külügyminiszterségének a legnagyobb eredménye az 1878-as Berlini Kongresszus. Utolsó külügyminiszteri ténykedése a német szövetségi szerződés aláírása volt, másnap lemondott.
    Szerette és pártolta a művészetet, kastélyában rendszeresen fogadta az írókat és a művészeket. Tőketerebesen töltötte utolsó éveit. Az itteni park és kastély volt legkedvesebb helye. 1890-ben bekövetkezett halálakor Budapesten az Akadémia csarnokában ravatalozták fel, Tőketerebesen helyzték örök nyugalomra.

    Tudta-e, hogy az Andrássy-család egy régi székely család?
    Tudta-e, hogy a pataki várat birtokló Lorántffy Mihály második felesége egy Andrássy leány, Kata volt?
    Tudta-e, az Andrássy-családnak két ága, betléri és a monoki ága is volt? A monoki ág 1913-ban kihalt. A betléri ágban ma is vannak leszármazottak.
    Tudta-e, Andrássy Gyula és két testvére, Manó és Aladár is betöltötte Zemplén vármegye főispáni tisztét?
    Tudta-e, hogy amikor a szabadságharc után Londonban és Párizsban élt, a hölgyek „szép akasztott”-ként emlegették az előkelő társaságban?
    Tudta-e, hogy az 1867-es koronázáskor a koronázási dombhoz a Retel pataka mellől küldött „fél köbláb honfi-vér áztatta földet” Pestre a megye? Új megyei zászlót is vittek, amit testvére, Andrássy Manó felesége, Pálffy Gabriella közreműködésével 1860-ban készítettek.
    Tudta-e, gyászszertartásán Erzsébet királyné és Ferenc József is részt vett?
    Tudta-e, hogy fiának, Tivadarnak a felesége, Zichy Eleonóra nevéhez köti az utókor a „Krasznahorka büszke vára” című kesergőt a kuruc romantika időszakából?

    Sátoraljaújhely városa az évfordulóra emlékezve ünnepségsorozatot szervezett. A gróf Andrássy Gyula emlékév nyitórendezvényén 2017. február nyitották meg az egykori Megyeházán (ma Városháza) az Andrássy Gyula termet. Itt kapott helyett a MNM Rákóczi Múzeuma gyűjteményében őrzött Borúth Andor festmény.

  • Tudta-e, hogy 1584. december 25-én Patakon kötött házasságot Balassi Bálint és Dobó Krisztina?

    1573-ban az egri hős, Dobó István özvegye, Sulyok Sára és gyermekei Ferenc, Krisztina, illetve Dobó Domokos kiskorú árvája, Jakab kapta 100 ezer rénes forint fejében a sárospataki uradalmat. 1676-ban Dobóné feleségül ment Csáki Pálhoz. Dobó Krisztina 1577-ben megesküdött első férjével, Várdai Mihállyal.  
    Négyen rendelkeztek a pataki uradalomban birtokrésszel. Örökösen civakodtak igazukért. Dobó Ferenc 1578-ban kártalanította anyját, 1582-ben megosztozott testvérével. Dobó Krisztina 1583 decemberében megözvegyült. A gyászév leteltével újra férjhez ment, s újra fellángolt a birtokvita. Az új férj Balassi Bálint, aki Krisztina első unokatestvére, anyjuk révén rokonok.
    A pataki vártemplomban megkötött házasságával Balassi Bálint közelébe került a gazdag Dobó-örökségnek. Kialakul nem kevésbé viharos életének újabb botránya. A házasság jogán a férj nyomban elfoglalta a pataki várat. Dobó Ferenc (immár sógora) katonái azonban visszafoglalták azt. Krisztinát és Balassit azonban „vérfertőző” házasságukért és Patak elfoglalásáért főbenjáró bűn fenyegette. 1587-ben az egyházi bíróság érvénytelenítette házasságukat.
    Dobó Krisztina szabadon rendelkezhetett pataki birtokrészével. 1588 végén be is költözött a várba. 1589 augusztusában Pethő Gáspár zempléni birtokos felesége lett. Mindössze 30 éves, amikor meghal, 1590 februárjában. Balassi Bálint 1594-ben hunyt el.
    A gyermektelen Dobó Ferenc unokaöccsét, Balassa Jánost tette meg örökösévé. Ő azonban a nagybátyját megelőzve 1601-ben, 16 esztendős korában Boroszlóban meghalt.
    Dobó Ferenc 1602 szeptemberében Eperjesen, ötvenévesen hunyt el. 1601 januárjában végrendelkezett feleségével közös síremlék készítéséről. Végakaratát Patak következő birtokosa, Lorántffy Mihály váltotta valóra. Ez a közös, márvány síremlék a sárospataki vártemplomban ma is megtalálható.

     



    Tudta-e, hogy Balassi Bálint az 1570-es években többször megfordult Patakon? 1577-ben a pataki Gombos-kertben fordította, vagy fejezte be a „Pataki szép históriát” Eurialusnak és Lucretiának történetét.
    Tudta-e, hogy Dobó Ferenc későbbi felesége a fiatal, gazdag és szép Kerecsényi Judit lehetséges férjjelöltként tekintett Balassi Bálintra? 1575-76-ban a gyulafehérvári a fejedelmi udvarba találkoztak. Ekkor kezdődött, s maradt félbe szerelmi történetük. Később a már megözvegyült Kerecsényi Judit felkínálta szabaddá lett kezét a költőnek – eredménytelenül.
    Tudta-e, hogy verseiben is megtaláljuk Dobó Krisztinát, akivel együtt 1586-ban katolikus hitre tért?
    Tudta-e, hogy Dobó Krisztinával kötött rövid házasságból született 1585-ben Balassi Bálint egyetlen fia, János?

  • Tudta-e, hogy 1845-ben Széchenyi Sárospatakot „igen bájos”-nak nevezte naplójában?

     I. Ferenc király 1807-ben a sárospataki és a regéci uradalmat a Bretzenheim Ágost Károlynak (1769-1823) adományozta. A herceg eredeti neve Carl August von Heideck gróf  volt. Származását tekintve a pfalzi és bajor választófejedelem házasságon kívül született  fia. A Rajna bal partján fekvő Bretzenheim városáról kapta a nevét és hercegi címét. A napóleoni háborúk következtében elvesztett birtokért kárpótolta a herceget az uralkodó a magyarországi birtokkal.
    Az ekkor nagyobb részben lakatlan vár helyreállítását 1807-ben elkezdték, de az új birtokos és családja csak 1817-ben költözött Patakra. Ágost Károly 1823-ban Bécsben hunyt el. A birtokaiból alapított hitbizományt idősebb fia Ferdinánd (1801-1855) örökölte.

    Bretzenheim Ferdinánd egybeszervezi a pataki és regéci birtokait Sárospatak központtal.  A várkastélyt és kertjét is felújíttatta.  A keleti szárny földszintjén elkészült a könyvtár.  A Vörös-torony udvar felőli saroktornyocskájára órát szereltek.
    Ferdinánd herceg 1831-ben vette feleségül  Schwarzenberg Mária Karolinát (1799-1875). A hercegi házaspár a környéken lakó földbirtokos arisztokrácia és a városi intelligencia számára vendégségeket, bálokat rendezett. Ők építtettik az új-regéchutai (újhutai) vadászkastélyt. 
    Ferdinánd birtokain fellendítette a bányaművelést. Az elhagyott, beomlott aknákat kitisztíttatja. Ennek során a regéci birtokán kaolint találtak. Széchenyi István biztatására 1825-ben megalapította porcelángyárát. A rendszeres gyártás 1830-ban indulhatott meg, az első évszámmal jelzett áru 1831-ből való. A Regétzi Porcelán Gyár egyik különleges darabja a Bretzenheim Ferdinánd képmásával díszített 28 cm magas fedeles dohánytartó edény. Paulus József porcelánfestő 1846-os munkája (Iparművészeti Múzeum Ltsz: 53.2557.1-2.). Hamarosan kiderült, hogy a birtokon talált riolit kaolin nem megfelelő a porcelángyártáshoz, csupán az ún. kőedénygyártásához. Egy ideig egymás mellett gyártottak porcelánt (import cseh kaolin felhasználásával) és kőedényeket is. 1860-ban az addig „Regécz” jelzést a "Telkibánya" váltotta fel.
    Bretzenheim Ferdinánd 1855. augusztus 1-én halt meg. Gyermekei nem lévén, végrendelete szerint általános örököse felesége.  

    Tudta-e,  hogy a Bretzenheim család a „regéci” előnevet is megkapta a magyarországi birtokokkal?Honosítás révén a magyar arisztokrácia teljes jogú tagjává vált.
    Tudta-e, hogy Bretzenheim Ágost Károly végrendelete szerint könyvtárát és műgyűjteményét Patakon kellett őrizni?
    Tudta-e, hogy Bretzeinheim Ferdinánd ugyanazt a kerttervezőt bízta meg Patakon, aki korábban Krasznahorka vára kertjénél is dolgozott? A francia Henri Cavet 1826-os megbízása szerint romantikus angolkertet tervezett.
    Tudta-e, hogy Schwarzenberg Karolina az osztrák miniszterelnök testvére volt?
    Tudta-e, hogy Bretzenheim Ferdinánd alapította Magyarország első porcelángyárát Telkibányán?
    Tudta-e, hogy a herceg hálószobája leltárában a következő tárgyak is szerepeltek: zongora, hőmérő, távcső, lómérték, patkó minta, homeopatikus patika, pipa gyűjtő Spirituszos masina?
    Tudta-e, hogy 1845 szeptember 29-én Széchenyi István rövid látogatást tett a várban?
    Tudta-e, hogy az 1847-es várbeli inventárium szerint a „Nagy szalon” egyik asztalán Patak vára dagerrotip fényképe volt látható?

  • Tudta-e, hogy 305 éve kötötték meg a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét?

    Az 1708-as sárospataki országos gyűlés intézkedései ellenére, már megállíthatatlan volt a Rákóczi-szabadságharc hanyatlása.1709-ben a kurucok feladták a Dunántúlt, 1710-ben a fejedelem által vezetett hadak a romhányi csatában vereséget szenvedtek. A kuruc fennhatóság alatt levő terület hamarosan Felső-Magyarországra és az Alföld északi peremére zsugorodott. A háborúban kimerült, pestissel sújtott ország egyre kevésbé volt képes biztosítani a hadviselés feltételeit.
    A Salánkra összehívott Szenátus úgy döntött, hogy ne amnesztiával, hanem nemzetközi garanciával fejezzék be a háborút. Rákóczi Lengyelországba ment, hogy segítséget kérjen az orosz cártól. Sennyei István szenátorra bízta a belügyeket, Károlyi Sándorra a katonaságot.
    Az április 30-án megkötött szatmári béke a magyar főrendek és a Habsburg dinasztia kompromisszuma volt, mely megmentette Magyarországot attól, hogy betagolják a Habsburg Birodalomba. Átmentette a magyar állam rendi intézményeit. A béke Rákóczinak is kegyelmet kínált.
    1711. május 1-jén a Károlyi Sándor által a majtényi síkon a hadiszemlére összehívott kuruc hadsereg Pálffy János császári fővezér előtt földbe szúrt mintegy másfél száz zászlót és hűséget esküdött a halott I. József királynak. II. Rákóczi Ferenc az amnesztia helyett, lemondva birtokairól a száműzetést választotta.

    Tudta-e, hogy II. Rákóczi Ferenc 1711. január 31-én Vaján találkozott Pálffy János császári tábornaggyal?
    Tudta-e, hogy Rákóczi 1711. február 21-én hagyta el végérvényesen az országot? Vereckénél lépte át a határt, Lengyelországba ment.
    Tudta-e,  hogy Károlyi Sándor már 1711. március 14-én Debrecenben titokban hűségesküt tett I. József császárra?
    Tudta-e, hogy I. József német-római császár és magyar király 1711. április 17-én hunyt el? Halálát Magyarországon nem hozták nyilvánosságra. A Habsburg-családnak egyetlen élő férfi tagja maradt, Károly? A hatalmat anyja, I. Lipót özvegye, Eleonóra császárné és királyné gyakorolta régensként?
    Tudta-e, hogy a majtényi síkon mintegy 12-14 ezer katona sorakozott fel?
    Tudta-e, hogy Eleonóra régenskirályné 1711. május 20-án erősítette meg a szatmári békekötés pontjait?
    Tudta-e, hogy a kuruc ellenállás utolsó erőssége, Munkács vára 1711. június 24-én hódolt meg Pálffy tábornagy főparancsnoksága előtt, s őrsége letette hűségesküt?
    Tudta-e, hogy a szatmári béke értelmében Rákóczi ha három héten belül leteszi a hűségesküt, a várak kivételével visszakapja birtokait? Valójában 1712. májusáig lehetséges lett volna a hazatérése. A lengyelországi kuruc emigráció zöme el is fogadta a békepontokat és 1711 nyarán hazajött. A szabadságharc 5 jelentős alakja azonban nem: II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, Forgách Simon, Esterházy Antal, Vay Ádám emigrációban maradt.


    Így végződött a magyarországi háború, s ezt a korszakot azzal a békeszerződéssel zárom le, melynek eredetijét az én kezembe helyezték. Sohasem tulajdonítottam ezt az eseményt a nemzet könnyelműségének, hűtlenségének vagy talán személyemtől való megcsömörlésnek, hiszen mindig nagyon érezhető jelét adta ragaszkodásának. A vezérlő tábornokok, a szenátorok és minden jelentősebb ember követett engem Lengyelországba. Valamennyi erdélyi tanácsosom összegyűlt a határon, hogy ugyanezt tegye, csak a legszükségesebbeket kérték tőlem, De mindnek megmondtam szeretettel és őszinteséggel, hogy nem ígérhetem meg nekik azt, amitől magam sem vagyok biztosítva. Sohasem felejtem el a fájdalmat, amellyel engem elhagytak.” II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok, részlet

  • Tudta-e, hogy 313 éve 1703. május 6-án adta ki II. Rákóczi Ferenc a Brezáni kiáltványt?

    A XVIII. század első éveiben a súlyos elnyomás ellen kuruc mozgalmak bontakoztak ki az országban. Ezek közül kiemelkedett a tiszaháti felkelés. Tehetséges vezetőjük, Esze Tamás 1703 tavaszán kapcsolatot keresett a Brezán várában tartózkodó II. Rákóczi Ferenccel és Bercsényi Miklóssal. Rákóczi (1676-1735) 27 esztendős volt ekkor. Bercsényi Miklós (1665-1725) több mint egy évtizeddel idősebb barátjánál.
    Rákóczi elfogadta hadi népének a felkelőket. 1703. május 6-án közzétette a „Brezáni kiáltványt”-t amelyben fegyverbe szólította az ország nemes és nem nemes lakosságát a császári uralom ellen. "Mert egyedül az én személyem volt az, amely az én házam, az én őseim tekintélyénél fogva az egyformán gondolkozók szándékait egyesíteni birta és a külföld keresztyén uralkodóinak baráti támogatását kieszközölhette....” Kinevezte Esze Tamást gyalogoshadai ezereskapitányává és megbízta a felkelés előkészítésével. Az átadott zászlókra „Cum deo pro Patria et Libertate” - „Istennel a hazáért és a szabadságért”, valamint „Iustam causam Deus non derelinquet”- „Az Isten az igaz ügyet el nem hagyja” írták. Rákóczi zászlai jelmondatával is kifejezte azt, hogy országa jövője a keresztény világgal, Európával közös. Önálló államiságot, érdekegyeztetést követelt.
    Erről írt kezdősora alapján „Recrudescunt”-nak nevezett másik kiáltványában is. „Megújulnak a dicsőséges magyar nemzet sebei” - a keresztény világ minden fejedelmének és respublikáinak szóló kiáltvány a külföldiek jóindulatát kéri a mozgalma és a magyar nép számára.
    1703 május 21-én Váriban és Tarpán, 22-én Beregszászban kibontották zászlóit, felolvasták a „Brezáni kiáltványt”, kirobbant a tiszaháti felkelés.

    • Tudta-e, hogy Esze Tamás (1666-1708) tarpai sókereskedő jobbágy volt?
    • Tudta-e, hogy Esze Tamás az 1690-es évek közepén kapcsolódott be a szegénylegények szervezkedésébe? A hegyaljai kuruc felkelés idején azonban nem vett részt az eseményekben.
      A kirobbanása előtt Károly Sándor szatmári főispán letartóztatta.
    • Tudta-e, hogy a Brezáni kiáltvány/pátens névadó települése az egykori lengyelországi Brezna, a mai Ukrajnában található Berezsani (ukrán betűkkel: Бережани) városa? Ma egy közel 20 ezer lakosa van.
    • Tudta-e, hogy latin pátens szó jelentése parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyílt parancs, nyílt levél volt?
    • Tudta-e hogy a múzeumunk kiállításán látható eredeti Rákóczi zászló felirata a következő: „Pro deo et Patria” - „Istenért és a Hazáért”. A műtárgy a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye darabja.
      Tudta-e, hogy Esze Tamás és társai Rákóczi parancsa ellenére bontották ki 1703 májusában a zászlókat?
    • Tudta-e, hogy az 1703. június 7-i keltezésű Recrudescunt valójában 1704 januárjában jelent meg?
    • Tudta-e, hogy a kuruc kor egyik történész kutatója, Esze Tamás, a brigadéros bátyjának, Mártonnak a leszármazottja? Megírta a Rákóczi-szabadságharc zászlait kibontó Esze Tamás élettörténetét is.
  • Tudta-e, hogy 350 esztendeje Zborón kötött házasságot I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona

    1666. március 1-jén kötötte össze életét a 22 éves Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc. A vőlegény édesanyja, Báthory Zsófia, fia jövője tervezésekor uralkodói családból származó feleségről álmodozott. A Zrínyi-család elsőszülött leányát is számon tartották Horvátországban és a Magyar Királyság nyugati országrészében birtokos családok ifjai.

    Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc politikai meggondolásból kötötték össze életüket. Az ország két egymástól távoli vidékén élő családot a kereskedelem, s a politika vonta egy érdekkörbe. Horvátország, s Erdély két legtekintélyesebb családjának házassága az országegyesítés terveit is szolgálta.

    Báthory Zsófia Munkács várából 1666. január 7-én küldte szét az esküvői meghívókat „... ez jövendő Martiusnak első napján zborói kastélyunkban, Makovicza vára alatt...”rendezendő szertartásra. A menyegzőt fejedelmien, országos jelentőségű eseményként szervezték meg.

    A menyasszony édesapjával és Aurorika húgával érkezett, a horvát bán leányához méltó reprezentációval, horvát címeres, zászlós lovascsapat kíséretében Felső-Magyarországra. Zrínyi Ilona szülei otthonában horvátul, magyarul és olaszul beszéltek, a makovicai uradalomban érteni kellett a német, a lengyel és a ruszin nyelvet is. Zboró ugyanis a makovicai uradalomban, Sáros vármegyében feküdt, melynek mellesleg örökös főispánja I. Rákóczi Ferenc volt

    Tudta-e, hogy Báthory Zsófia először gróf Nádasdy Ferenc országbíró leányának kezét szerette volna megnyerni fia, I. Rákóczi Ferenc számára?

    Tudta-e, hogy Zrínyi Ilona párválasztása idején Magyarországon már egyre inkább előfordult, hogy a fiatalok szerepe, hajlandósága érvényesült a szülők birtokgyarapítási, vagy a családi hatalom növelése érdekében hozott döntései mellett?

    Tudta-e, hogy 1662-63 fordulóján már folytak a tárgyalások az esküvő előkészítéséről?

    Tudta-e, hogy külön meghívót küldött az esküvőre a menyasszony és a vőlegény családja?

    Tudta-e, hogy az esküvőre meghívták az uralkodót, a főméltóságokat, a győri, a váci, a veszprémi püspököt, a főurakat, a vármegyéket, a felső-magyarországi városok képviselőit. Hivatalos volt az esküvőre a lengyel király, a krakkói püspök, több lengyel főúr és Báthory Zsófia lengyel rokonsága.

    Tudta-e, hogy I. Rákóczi Ferenc két évvel volt fiatalabb feleségénél?

    Tudta-e, hogy I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona első gyermeke 1667 októberében született fiú, III. György? A keresztelőt Zborón nagy ünnepséggel tartották meg.

    Tudta-e, hogy Zrínyi Ilona 33 évesen, 1676. július 8-án özvegyült meg?

     

     

  • Tudta-e, hogy 400. esztendeje lett Sárospatak Rákóczi birtokká?

       
    Lorántffy Zsuzsanna 1600-ban született Ónodon református felső-magyarországi családban. Apja, Lorántffy Mihály az ottani vár kapitánya volt. Felesége révén, a Dobó örökség részeként került a pataki vár a család tulajdonába. A birtok megszerzése után a család ide költözött. Hamarosan meghalt Zsuzsanna édesanyja, majd nővére és fiatalabbik húga. 1614-ban elhunyt Lorántffy Mihály is. A felesége révén maradt Dobó- és Zeleméri örökséget Zsuzsanna és Mária nevű leánya, a Lorántffy örökséget ők, második felesége és ezen házasságából 1614-ben született Kata nevű leánya örökölték.
    Lorántffy Zsuzsanna 16 esztendős korában, 1616. április 18-án kötött házasságot a 23 éves I. Rákóczi Györggyel. Ő a környékbeli protestáns nemesség vezetője. Szerencs, Ónod és több felső-magyarországi vár ura. Az 1608-ban elhunyt erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond fia.
    1620-ban Sárospatakon tartották Zsuzsanna húgának, Lorántffy Máriának és György öccsének, Rákóczi Zsigmondnak az esküvőjét. Ezen részt vett Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is. Az ifjú férj még az év decemberében, Mária a következő évben elhunyt.
    Lorántffy Mária halálát követően, a Dobó, a Zeleméri javak egyetlen örököse Lorántffy Zsuzsanna lett.
    Zsuzsanna és György levelezése bizonyítja egymás iránti szeretetüket. Méltán nevezik őket örök társaknak.

    Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna édesanyja, Zeleméri Borbála örökségeként került a család birtokába Sárospatak vára 1608-ban?
    Tudta-e, hogy Lorántffy Mihály 1613-ban Krasznahorka várában kötött második feleségével, Andrássy Katával házasságot?
    Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György a pataki várban tartotta menyegzőjét?
    Tudta-e, hogy I. Rákóczi György ónodi katonáival Szerencsen át érkezett az esküvőre? Ő Ónod kapitánya, Borsod vármegye főispánja.
    Tudta-e, hogy a Lorántffy leányok 1620-ban elosztoztak örökségükön?
    Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna házasságából öt fiú és egy leány született? Közülük, csak az 1621-ben született II. György és az 1622-ben született Zsigmond érte meg a felnőtt kort.
    Tudta-e, hogy a szülések idején a I. Rákóczi György mindig a felesége közelében volt?
    Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna által került Patak (zálogbirtokként) és a Lorántffy birtokok a Rákócziak kezére, s maradt egészen 1710-ig az örökösök birtokában?

  • Tudta-e, hogy a mohácsi csatát követően néhány hónapig Füzér várában őriztette a szent koronát?

    Perényi Péter

    A Perényi család ősei az Abaúj vármegyei Perény lakói közül a XIII. században emelkedtek a köznemesek közé. A család a XIV. században szerezte meg Terebes (mai Tőketerebes), majd Füzér várát és uradalmát. Az 1502-ben született Perényi Imre Abaúj megye örökös főispánja, horvát-dalmát bán, országos főkapitány, az ország nádora volt. Tevékenyen közreműködött a Jagelló-Habsburg házassági szerződés létrejöttében. Szolgálatai fejében siklósi előnévvel német-római szent birodalmi herceg lett 1515-ben. Egyike a Jagelló-kor nagy birtokszerzőinek: Valpó, Siklós, Debrő, Ónod.
    Fia, Péter hatalmas vagyonával fontos szerepet játszott az országos politikában. Apja halálát követően, 1519-ben temesi és abaúji főispán, majd Szapolyai Jánossal együtt koronaőr. A mohácsi csatában elesett II. Lajos király trónjáért vetélkedő, két jelentkező közül 1526-ban Szapolyai János pártjára állt. Az új uralkodó a királlyá választásához és megkoronázásához nyújtott támogatásért Perényi Péternek adományozta a mohácsi csatában kihalt Pálóczi család birtokait és erdélyi vajdának is megtette. 1527-ben azonban már Habsburg Ferdinánd híveinek sorában találjuk.

    Perényi korábbi birtokközpontja, Siklós helyett, Patakon építtette fel családja új székhelyét 1534-1541 között. Már az új rezidencián, a pataki várban  folytatták a két király közötti béketárgyalásokat 1537 karácsonyán. Perényi Péter Szapolyai János király híveként (kinek 1532-ben újra hűséget fogadott) és követeként vett részt ezeken.
    Ebben az időben Perényi Péter már a reformáció híve és egyik legnagyobb terjesztője. Az új vallásnak megfelelően átépítette a pataki templomot, mely a várerődítés részévé is vált. A hagyomány nevéhez és az 1531-es évhez köti a híres Pataki Kollégium alapítását. 1539-40-ben a neves reformátor, Dévai Bíró Mátyás is pataki udvarában működött.
    János király  halála után Ferdinánd pártjára állt. 1542-ben Patakon főúri ligát alapított. Buda 1542-es sikertelen ostroma után, török együttműködéssel megvádolva, Esztergomban Ferdinánd parancsára letartóztatták és Bécsújhelyben börtönbe vetették. A börtönből súlyos betegen szabadult s röviddel ezután Bécsben meghalt. Patakon temették el.

    Tudta-e, hogy a Perényiek egyik őse, Miklós szörényi bán 1390-ben Patak és Újhely városa és a közöttük fekvő vár tulajdonosa lett?

    A család ezen ágának kihalásával 1428-ban birtokaik visszaszálltak a királyra.

    Tudta-e, hogy Perényi Péter a mohácsi csatában a magyar sereg balszárnyának parancsnoka volt?

    Tudta-e, hogy a mohácsi csatát követően néhány hónapig Füzér várában őriztette a szent koronát?

    Tudta-e, hogy koronaőrként 1526-ban Szapolyai Jánosnak, 1527-ben Habsburg Ferdinándnak adta ki az általa őrzött koronát a koronázáshoz, s mindkét uralkodó neki adományozta a pataki uradalmat?

    Tudta-e, hogy 1539-ben Perényi Péter volt az egyik küldött, aki megkérte Szapolyai János király számára Krakkóban a lengyel király leányát, Izabellát?

    Tudta-e, hogy  468 évvel ezelőtt  1548 február 26-án halt meg?

  • Tudta-e, hogy a pataki városfal építési felirata 475. esztendővel ezelőtt, április 17-én datálódott?

       A pataki vár hazánk legjelentősebb épen maradt késő reneszánsz épületegyüttese. Perényi Péter koronaőr szerezte meg a területet a mohácsi csatát követően s kezdett itt családja új birtokközpontja felépítéséhez.
        Perényi Péter a zempléni, abaúji területen a reformáció fő támogatója volt, alapítójaként emlékezik rá a Sárospataki Református Kollégium. Fia, Gábor is patrónusa volt egyházának és a Kollégiumnak. 
        A pataki vár építkezései az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával zajlottak. A középkori város központját és déli felét fallal és árokkal, bástyákkal erődítették. A városerődítés délkeleti sarkában 1534 és 1537 között épült az új Perényi rezidencia. Feliratos kőtábla örökítette meg 1541-ben a városfal elkészültét. Latin nyelvű felirata magyarul így hangzott: „Boldog az a város, melyben Isten igéjét hirdetik és megtartják. 1541. április 17.”
        Az 1540-es években lakószárnyak emelésébe kezdtek a Vörös-toronynak nevezett ötszintes lakótoronyhoz csatlakozó erődfalak mentén. A keleti, ma Perényinek nevezett palotaszárny földszintjének pompásan faragott kandallóján ma is látható egy 1542-es évszám. 
        A kutatók véleménye szerint a későreneszánsz kőfaragványokon a díszítő részletek között sok helyen olvasható bibliai idézeteket Perényi Péter és fia Gábor választotta. Az egyetlen nem bibliai idézet Horatius egyik ódájából való: „Az erényt, míg köztünk él, gyűlöljük s szemünk elől vész, mohón keressük.” Egyes vélemények szerint ez az idézetet a XVIII. században utólag vésték, éppen az 1542-es évszámmal datált kandalló párkányzatára.  
        A lakószárnyak építése Perényi Gábor idején fejeződött be 1563-ban. Ez az évszám olvasható a Perényi-szárny egyik ablakpárkányán a következő bibliai idézettel: „Isten félelme a bölcsesség kezdete.” Ugyancsak ezzel az évszámmal datáltak az építőkre utaló idézetet: „E királyi épületeket a hős Perényi alapította, immár Gábor díszíti; oltalmazd Krisztus kérlek!”
        Perényi Gábor a keleti lakószárny építését egy erkéllyel fejezte be. Párkányzatán ez olvasható: „Isten neve a legerősebb torony, ehhez menekül az igaz ember s üdvözül.”

    Tudta-e, hogy Perényi Péter építtette át protestáns elvárásoknak megfelelően a sárospataki vártemplomot? 
    Tudta-e, hogy a sárospataki belső vár reneszánsz kőfaragványainak latin nyelvű feliratai egy kivételével a Bibliából valók?
    Tudta-e, hogy ezek a feliratok Perényi Péter és fia, Gábor bibliai jártasságára utalnak?
    Tudta-e, hogy a híres 1541-es építési felirat már jó kétszáz éve nem olvasható? Lefagyott az évszázadok során? Kopott táblája azonban ma is eredeti helyén, a Vízi-kapu fölött látható.
    Tudta-e, hogy a két XVII. századi építési felirat egyike sincs ma már a helyén?
    Tudta-e, hogy az I. Rákóczi György jelmondataként ismert bibliai idézet Sárospatakon az Új-Bástyában került fel építési feliratként?
    Tudta-e, hogy Lorántffy Zsuzsanna egykori hálószobájának erkélyét díszítő címeres, feliratos kőfaragvány ma már kiállításon látható? Egykori helyén a kőfaragvány másolat.

  • Tudta-e, hogy a sárospataki habán telepen kétszer találtak jelentős arany és ezüst pénzleletet?

    Habánoknak vagy hutteritáknak a protestantizmus egyik ágából, az anabaptizmusból keletkezett keresztény vallási csoportot nevezzük. Szentháromság hívők. Történetük folyamatos vándorlás: Svájc, Tirol, Morvaország, a Magyar Királyság, Erdély, Oroszország, Észak-Amerika térben, öt évszázad – a XVI. századtól a XXI. századig – időben.
    A vallásuk miatt üldözött morvaországi „újkeresztényeket” több helyen befogadták a Királyi Magyarországon és Erdélyben. I. Rákóczi György megbízottja 1643 tavaszán kezdett tárgyalásokat  Szobotiste habán közösségével. Különféle mesteremberek Patakra költözéséről egyeztettek, küldötteik a helyszínen is tájékozódtak.
    A habánok 1645-ben fogadták el a számukra felajánlott nagy telket Sárospatakon, s telepedtek le a Felső-Hostát nevű városrészben.  A mai Dobó Ferenc utca, Kövy Sándor utca és a Fazekas-sor határolja egykori területüket. A csoport, mintegy 200-250 fő, családostul költözött.  A vallási szokásuknak megfelelő közösségi telepen építették fel szállásaikat, műhelyeiket, közösségi épületeiket, az „újkeresztény udvart”. Számos mesterséggel foglalkoztak. Ügyes fazekasok, ácsok, kertészek, csempekészítők, késesek, építészek, orvosok és molnárok voltak. A sárospataki kolóniában, 1657-ben készített összeírás szerint 12 féle mesterséget képviseltek. Tagjaik szigorúan szabályozott  közösségekben, teljes vagyonmegosztásban éltek.
    A fazekasok közöttük a legnevezetesebbek. Az általuk kifejlesztett és mások előtt titokban tartott, sajátos technológiával készítették pompás edényeiket.  Ők készítették azokat a kályhacsempéket is, amelyekből aztán épültek a sárospataki és környékbeli kályhák.
    Báthori Zsófia utasítására kezdődött meg katolizálásuk. A XVII. század végére szinte teljesen beolvadtak a város lakosságába vagy elköltöztek. Telepük XVII. század végi pusztulásakor, a lakók menekülésekor rejthették el azt a 861 különféle pénzt, amelyet 1974-ben két részletben találtak meg. Az anabaptista közösségek Mária Terézia  uralkodása idején szűntek meg Magyarországon.

    Tudta-e, hogy Bethlen Gábor 1621-ben telepített habánokat Alvincre?
    Tudta-e, hogy az Alvinc környéki német ajkú lakosság a Haushaben („háztartás”) szó után nevezte  a habánoknak őket? Ez a megnevezés került be a magyarok szóhasználatába a hutteriták megjelölésére.  
    Tudta-e, hogy az 1630-as években már dolgoztak Alvincról érkezett habán ácsmesterek a pataki várban?
    Tudta-e, hogy 1656-ben a Patakon átutazó svéd követ az itteni habánok edényeiről megjegyzi, hogy oly szépek, akár Hollandiában is készülhettek volna?
    Tudta-e, hogy a habánok utódai azok a hutteriták, akik vallási és évszázados közösségi hagyományaikat őrizve ma is telepeken élnek Kanadában és az Egyesült Államokban?
    Tudta-e, hogy a hutteriták a német nyelv egy archaikus nyelvjárását beszélik?
    Tudta-e, hogy az Iparművészeti Múzeumban őrzik azt a habánok által készített gyömbértartót, melynek ábrázolásában a korabeli pataki várát vélik azonosítani a kutatók?

  • Tudta-e, hogy a trinitáriusok napjáról Sárospatakon is megemlékeznek?

    Az egykori Trinitárius kolostor épületét több néven is ismerjük, Múzsák Temploma, Borostyán épülete. Eredetileg gazdasági épületként szolgált, majd a Rákóczi birtokok prefektusa, Debreczeni Tamás lakóhelyeként használták. 1651-ben Rákóczi Zsigmond esküvője alkalmából lakodalmas házzá alakították át. Ez lett a menyasszony, Pfalzi Henrietta udvartartásának szálláshelye. Később az uradalmi számvevő hivatala, magtár.
    1694-ben II. Rákóczi Ferenc és testvére, Julianna a trinitáriusoknak adományozta. A francia eredetű szerzetesrend pataki rendházának kialakítása a szabadságharc után történt. A szűk udvart körül ölelő U alaprajzú épület déli szárnya lett templomuk. A másik két szárny földszintjén és emeletén volt a 13 szerzetesi cella és a közösségi terek. A tető gerincén kis harangocska emelkedett. A kolostor építkezés 1734-ben fejeződött be, miként a bejárat kőkeretén olvasható évszám is bizonyítja. 1784-ben II. József rendjüket is feloszlatta, kolostoruk az uradalomé lett, két oltára a vártemplomba került, ma is ott látható. Az épületben uradalmi tisztviselők lakásait és magtárat rendeztek be. 1964-68 között helyreállították, kialakítva a Borostyán Hotelt és Éttermet. 1999-től a MNM Rákóczi Múzeuma kezelésében van, 2003-tól időszaki kiállítások helyszíne.



    Tudta-e
    - a trinitáriusok rendjét Mathai Szent János és Valois Szent Félix alapította? 1198-ban jóváhagyott regulájuk a Szentháromság különös tiszteletére, a szerzetesi fegyelem szigorú megtartására és arra kötelezte a rend tagjait, hogy a pogányok fogságában sínylődő keresztény testvéreiket, ha kell, még önmaguk feláldozásával is kiváltsák.
    - Franciaországban szamaras testvéreknek is nevezték őket, mert a regula szerint csak szamáron közlekedhettek, lovon nem?
    - A XVIII. században a trinitáriusok több rendházat is alapítottak Magyarországon: Illava, Pozsony, Nagyszombat, Komárom, Gyulafehérvár, Eger, Kiscell, Budakeszi-Makkos Mária.
    - a Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe szeptember 24?

    2017. szeptember 23-án az egykori kolostorudvaron imádkoztak szenvedélybeteg testvéreinkért.

  • Tudta-e, hogy Balassi Bálint 1554-ben, Zólyom várában született?

    Tudta-e?

    Balassi Bálint 1554-ben, Zólyom várában született, Balassa János, Hont vármegye főispánja fiaként. Igazi reneszánsz személyiség, katona és költő.  Művei kéziratos formában maradtak fenn. Szerelmi költészetének múzsái Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek), Dobó Krisztina, Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (Célia-versek) és a pontos személlyel nem azonosított Fulvia. A közhiedelemmel ellentétben Balassinak csupán egyetlen „katona verse” van, ez az „Egy katonaének”. A magyar irodalomban tőle olvashatjuk először az „édes hazám” szókapcsolatot a „Búcsút mond hazájának, barátainak és mindenkinek akit szeretett” című költeményében. Ady előtt Balassit tartja a szakirodalom a magyar irodalom legnagyobb vallásos költőjének. Istenes énekek Balassi pályájának minden szakaszában születtek, a legmaradandóbbakat azonban életének válságos esztendeiben alkotta. A „Beteg lelkeknek való füves kertecske” 1572-ben Krakkóban jelent meg nyomtatásban, melyet németből  - egy lutheránus prédikátor műve – fordította Balassi. Egyetlen drámája a „Szép magyar komédia” 1589-ben íródott. A tizenöt éves háború kezdetén Balassi részt vett családja várainak visszafoglalásában. Esztergom 1594-es ostroma során sérült meg. Vérmérgezés következtében május 30-án hunyt el a szentkirályi katonai táborban.

    Tudta-e, hogy Balassi Bálint gyakran megfordult Sárospatakon?

    Tudta-e, hogy a sárospataki vár tulajdonosai, Dobó Ferenc és Dobó Krisztina unokatestvérei voltak a költőnek?

    Tudta-e, hogy 1584 karácsonyán unokahúgával, Dobó Krisztinával Sárospatakon kötött házasságot és ugyanaznap néhány órára önkényesen elfoglalta a felesége, anyósa és sógora közös zálogbirtokában lévő Sárospatak várát? 

    Tudta-e, hogy Balassi Bálint egyetlen fiának, Balassi Jánosnak az anyja Dobó Krisztina volt?

    Tudta-e, hogy Balassi Bálint volt a szerzője az „Euryalus és Lucretia” című széphistóriának, amely 1577-ben, a sárospataki várúr rózsalugasai alatt, a Gombos-kertben készült. 

    Mikoron írnának másfélezer után
    hetvenhét esztendőben,
    Aeneas Sylvius írásából szerzék
    ez éneket versekben,
    Bodrog vize mellett, Patak városában,
    az úr gombos kertében.

  • Tudta-e, hogy I. Rákóczi Györgyöt 1630. december 22-én Gyulafehérváron iktatták fejedelmi székébe?

    I. Rákóczi György a XVI. században felemelkedő protestáns család sarja. 1593-ban Szerencsen született. Apja, a család hírét és vagyonát megalapozó Zsigmond, anyja Gerendi Anna. Gyermekkora - a tizenötéves háború időszaka. Tizenéves, amikor apját Erdély fejedelmének választották.
    Fivéreivel együtt hatalmas vagyont örökölt. 1611-ben Ónod kapitánya, 1615-ben Borsod vármegye főispánja. I. Rákóczi György 1616. április 18-án nősült meg. Felesége Lorántffy Zsuzsanna. Házasságuk vagyonok egyesülése, két református család örökösének frigye. Személyes levelezésük, egész életük bizonyság, hogy a szerelem tette őket örök társakká. Hat gyermekük született.
    I. Rákóczi György Bethlen Gábor legfontosabb felső-magyarországi támasza, hadjárati támogatója volt. 1630. december 1-én őt választották Erdély fejedelmévé. Hajdúkatonái tekintélyes erőt képviseltek. Családi birtokát növelte, jövedelme növekedett. Figyelmet fordított a várak megerősítésére, felfegyverzésére. Tudatos törekvése volt, hogy a fejedelmi hatalmat örökletessé tegye, s idősebb fia kövesse út Erdély élén.
    1644-ben a svédekkel szövetségben beavatkozott a harmincéves háborúba. Hadjáratot indított a Habsburgok ellen a magyar szabadságjogok és a protestánsok védelme érdekében. Másfél éves hadakozás után, 1645-ben különbékét kötött. 1648-ban Erdély – mint önálló állam – bekerült az európai háborút lezáró békébe.
    1648. október 11-én hunyt el, erős országot hagyva utódára, II. Rákóczi Györgyre.

     



    Tudta-e, hogy, I. Rákóczi György idejében lett legendásan naggyá a Rákócziak vagyona?
    Tudta-e, hogy Liszka kivételével Hegyalja területén kezében van a teljes borkereskedelem, melyet hajdútelepek láncolata véd?
    Tudta-e, hogy a pataki várban  helyezték el a családi kincseket, mint a legerősebb, legjobban megoltalmazható helyen?
    Tudta-e, hogy 1619. szeptember 17-én Rákóczi Sárospatakon fogadta Bethlen Gábor fejedelmet és az erdélyi urakat?  Bethlen 1620-ban április 27-én is itt járt. Ekkor volt I. Rákóczi György öccsének, Zsigmondnak az esküvője. A kisebbik Lorántffy lányt, Máriát vette feleségül.
    Tudta-e, hogy Erdély a béke szigete fejedelemsége alatt a háborúzó Európában? A népesség gyarapodott, az ipar és a kereskedelem virágzott.
    Tudta-e, hogy gyermekei közül csak az 1621-ben született György (II.) és az 1622-ben született Zsigmond érte meg a felnőtt kort?
    Tudta-e, hogy 1644-ben kelt írásában nehezményezte, hogy Patakon „… az a grádics is alkalmatlan helyen vagyon, mert soha az asszony házában az úr nem mehetne külömben, hanem sok ember láttára...”
    Tudta-e, hogy I. Rákóczi György tizenháromszor olvasta végig az Ótestamentumot, több mint 32-szer az Újtestamentumot?
    Tudta-e, hogy I. Rákóczi György 30 darab Öreg Graduált (Énekes könyvet) küldött a zempléni esperesi területre és aranyozott ezüst díszes úrvacsorai kannát is adományozott a birtokain lévő jelentősebb gyülekezeteknek 1636-ban?
    Tudta-e, hogy 1633-ban levelet írt a török szultánnak a Mátyás király-féle Corvinák visszaszerzése ügyében? A kérését azonban nem teljesítették.
    Tudta-e, hogy halála után birtokainak kezelését feleségére, Lorántffy Zsuzsannára hagyta?

  • Tudta-e, hogy II. Rákóczi Ferenc születésnapja 2015-től Rákóczi emléknap?

    A fiúgyermekre áhítozó I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona 1675 őszén tudatták családtagjaikkal a várható gyermekáldás örömét. A házaspár igyekezett védett helyen várni a szülés idejét.  A a Bodrog árterületében épült borsi kastély az 1660-as évek óta kedvelt tartózkodási helye volt a családnak. A szülés helyéül is ezt a helyet választotta a család. A nagymama, Báthory Zsófia is ideutazott a szülés idejére.
    II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született. A gyermek  születésének körülményeiről hallgatnak a források, a hagyomány a kastély emeleti sarokszobájához köti az eseményt. II. Rákóczi Ferenc Confessiones – Vallomások című művében lejegyzi születése dátumát, 1676 március 27-ét, és megjelöli helyét, „mi házunk borsi kastélyában”.
    „Zavar fog el, Uram, és elpirulok, midőn születésedet s annak körülményeit megfontolom és a magaméra gondolok. Te Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születel, én meg palotában; te ökör és szamár közt szegény pásztorok körében, én – a por és féreg a te színed előtt – udvarjárók nagy csődületében. Szülőid szegények, az enyimek fejedelmek; te szegénységben jössz a világra, én bőségben…”
    A csecsemőt a Rákóczi-család monogramjával díszített vörösréz bölcsőjébe fektették. Az újszülöttet a kor szokása szerint mielőbb igyekeztek megkeresztelni. Mikor és hol ? Máig nem tudjuk a pontos választ.  A Rákóczi családban régi szokás volt az ünnepélyes keresztelő. Ha azonban harcok folynak, miként 1676-ban is, akkor, nincs ünnepély, csak az számít, hogy mielőbb megtörténjék a szertartás, ne maradjon „pogány” a gyermek. Feltehető, hogy a család udvari lelkésze keresztelte a csecsemőt Borsiban esetleg Munkács várában.
     Pár hónapos volt csupán midőn apja, 31 éves korában 1676 július 8-án Makovicán meghalt. Borsiból a csecsemőt nagyanyjához Munkács várába vitték, majd Regéc várába költözött vele édesanyja. A király a magyar törvényeknek megfelelően a megözvegyült Zrínyi Ilonára ruházta a gyámi tisztséget, aki ezután kihirdette Sáros vármegyében, hogy átvette a főispáni méltósággal járó teendőket, s mint várainak parancsnoka és birtokainak igazgatója intézkedett. II. Rákóczi Ferenc öröksége anyja határozott fellépése révén biztosítottnak tűnt.
    A borsi kastély előtt 1969 óta áll II. Rákóczi Ferenc mellszobra. Mayer Ede szobrászművész alkotása. 1906-ban, az újratemetéskor a magyar mozdonyvezetők kezdeményezésére készült, 1907-ben Zólyomban állították fel. 1943-tól 1967-ig Balassa Géza rejtegette. 1969-ben megtalálta méltó helyét Borsiban.

    Tudta-e, hogy Borsi, a „Magyar Betlehem”?
    Tudta-e, hogy a Rákóczi-család monogramjával díszített bölcsőt 1953-ig az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményében őrizték? Azóta hollétét nem ismerjük.
    Tudta-e, hogy a keresztségben a gyermek a „Ferenc Lipót” nevet kapta az újszülött?
    Tudta-e, hogy Borsi a Lorántffy vagyon részeként került a Rákóczi-család tulajdonába 1616-ban?
    Tudta-e, hogy a Rákócziak ideje volt a borsi kastély fénykora?
    Tudta-e, hogy az épületről nem maradt fenn korabeli ábrázolás?
    Tudta-e, hogy Sátoraljaújhely turistái 1881-ben díszes emléktáblával jelölték meg az épületet, melynek a szövege a következő: „Itt született Rákóczi Ferenc l676. év március 27-én. Egyes hű hazafiak és törvényhatóságok áldozatkészségéből emelték a sátoralja-újhelyi touristák 1881. évben.” A táblát a feliraton kívül Rákóczi kis bronz reliefje díszíti.

  • Tudta-e, hogy Károlyi István és Windischgraetz Mária 1930. július 8-án Sárospatakon tartotta esküvőjét?

    A herceg Windischgraetz-család magyarrá válását és viszonylag gyors beilleszkedését az arisztokrata családok körébe jól mutatja az ifjabb Lajos herceg leányának, Mária Magdolnának sárospataki esküvője.
    A 19 esztendős Windischgraetz Mária (1911-2004) 1930. július 8-án kötött házasságot gróf Károlyi Istvánnal (1898-1967). A vőlegény apja a Fótón élő Károlyi László. Ő és felesége nevéhez fűződik füzérradványi kastély átalakítása, berendezése. A fiatalok házassága idején azonban már a kastélyt nem használta a család.
    A fejedelmi pompával, magyar külsőségek közt megtartott menyegzőről a „Sárospatak” című lap részletesen beszámolt. A vőlegény vörös bársony díszmagyarban  és farkaskacagányban, a menyasszony  a fővárosi Sziget utcai ipariskola növendékei által varrott ruhában jelent meg. A vár „piros-fehér-zöld bengáli fényben tündökölt”, lampionok lógtak a kertben, két cigányprímás játszott kuruc nótákat.
    Az esküvő után Károlyi István és felesége Mária hozott újra életet a füzérradványi kastélyba. A fiatalasszony javaslatára kastélyszállót alakítottak ki, melyet 1938-ban nyitottak meg. Sikeresen működött, a lillafüredi kastélyszállóhoz hasonló népszerűségre tett szert. 

    Tudta-e
    - Windischgraetz Máriát családja Madynak nevezte?
    - a sárospataki várban rendezett esküvőt filmhíradó is megörökítette.  A 35 mm-es, fekete-fehér film a Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában Budapesten megtalálható.  Vetítési időben kb. 5 perc.
    - Windischgraetz Mária esküvői öltözékét különlegessé tette, hogy Brandenburgi Katalin, Bethlen erdélyi fejedelem második feleségének XVII. századi gyöngyös főkötőjét viselte?
    - a koszorús lányok rózsaszín ruháiból kettő maradt meg? Az egyik Fóton a Károlyi család kiállításán látható. A másikat Windischgraetz Mária fia, az Egyesült Államokban élő Károlyi Sándor ajándékozta a MNM Rákóczi Múzeumának. 

  • Tudta-e, hogy Szathmáry Lajos legbüszkébb Kossuth gyűjteményére volt?

    Szathmáry Lajos Erdélyből menekült családban született 1919-ben. Sárospatakon, a Református Kollégiumban érettségizett.  Bölcsész-pszichológus diplomát szerzett, majd újságíróként dolgozott Budapesten és Erdélyben. A II. világháború végnapjaiban hagyta el Magyarországot, 1951-ben az Egyesült Államokban talált új hazára.
    A gasztronómia lett hivatása, mely kulturális vonatkozásában és tudományos szinten is érdekelte. A témához kapcsolódó könyveket gyűjtött és cikkeket írt. 1962-ben nyitotta meg híressé vált vendéglőjét, a Bakeryt Chicagóban. A politikai és a művészeti élet képviselői gyakran megfordultak itt. A Szathmáry család nagy tisztelettel őrizte Kossuth emlékét. A dédapa Bem tábornok seregében harcolt. Évekkel később meglátogatta Kossuthot Turinban. Szathmáry Lajos a gyűjtés iránti elkötelezettségét is a szülői házból hozta magával. Műgyűjtő volt nagyapja, apja is, akik gyűjtötték a Kossuth relikviákat. Szathmáry Lajos gyűjtött mindent ami magyar volt, ami magyarokról szólt.  Gyűjteménye az 1980-as évek végére a legnagyobb amerikai magyar könyvtárrá nőtte ki magát. Külön gyűjtemény őrizte Petőfi, Jókai, az 1848-as szabadságharc és Kossuth emlékét.  
    2000 darabos Kossuth gyűjteményéből 1994-ben egy vándorkiállítást állított össze. A 100 tételes anyag Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója tiszteletére készült. Chicago, New York, Washington magyar diplomáciai képviseletein mutatták be. Szathmáry Lajos 1989-ben bezárta híres éttermét. Gyűjteménye kapcsán pedig, arra törekedett, hogy a könyvek, okmányok, levelek oda kerüljenek, ahol megbecsülik azokat. „Kossuth gyűjteményemnek természetesen haza kell jutnia Magyarországra. Családommal úgy határoztunk, hogy a gyűjtemény java része kerüljön Sárospatakra, a Rákóczi várba, a Magyar Nemzeti Múzeum helyi múzeumába...” 1996-ban bekövetkezett halála után özvegye tiszteletben tartotta akaratát. Szathmáry Lajos Kossuth gyűjteményének 97 darabja hazatért a hőn szeretett városba, s 1998 március idusán kiállításon ismerhették meg e darabokat a sárospatakiak.

    Tudta-e, hogy a világhírű gasztronómiai szaktekintély volt?
    Tudta-e, hogy Amerikába érkezvén egy jezsuita rendház szakácsaként dolgozott?
    Tudta-e, hogy 24 ezer kötetes, a világon egyedülálló gasztronómiai könyvtára volt?
    Tudta-e, hogy legnagyobb kincsének a kéziratgyűjteményét tartotta?
    Tudta-e, hogy a Kossuth gyűjtemény egyik különleges darabja az a fotó, mely sópapírra készült az 1840-es években Bécsben.
    Tudta-e, hogy ezzel a gyűjteménnyel került Sárospatakra a Mississippi hajónaplója, melyen Kossuth Lajos 1851-ben elindult Kisázsiából Amerikába
    Tudta-e, hogy 1902-ben szobrot állítottak Kossuthnak Clevelandben?

  • Tudta-e, hogy Tokaj-Hegyalján mikor kezdék a szőlőmunkát?

    Tudta-e, hogy Tokaj-Hegyalján a szőlőmunka kezdésének időpontja hagyományosan március 12-re, Gergely pápa nevenapjára esett?

    Ősszel az utolsó munkafázis a szőlőkben a tőke befedése volt. A XV. századtól tavasszal a nyitással kezdődött a munkafolyamat, melyet február végén, de legkésőbb márciusban végeztek el, amikor már a föld nem fagyott. Úgy mondták Hegyalján, hogy március elején „megcsendül a kapa”. A XVI. század végén és a XVII. század elején Szent Gergely pápa napja, mint határidő általános volt e borvidéken. Erre a napra már aláírták az adásvételi szerződéseket, és nem lehetett a szőlő tulajdonjogát változtatni. A XVIII. század végétől a szakírók már nem tartották okvetlenül elvégzendőnek a szőlő téli betakarását. A gyakorlatban a XIX. század második felében kezdődött el a fedés elhagyása.


     

     

     

     

     
  • Tudta-e, hogy Zrínyi Ilona jeles délvidéki családok leszármazottja?

    Zrínyi Ilona

    Jeles délvidéki családok leszármazottja az 1643-ban Ozalj várában született Zrínyi Ilona. Apja Zrínyi Péter horvát bán, anyja Frangepán Katalin. 1666. március 1-jén kötött házasságot.  A vőlegény, I. Rákóczi Ferenc az ország egyik leggazdagabb, legjelentősebb, fejedelmi családjának egyetlen férfi örököse. Az egyházi szertartást a zborói várkápolnában Szelepcsényi György esztergomi érsek végezte. Az esküvő politikai vonatkozásait is gyakran emlegetik. A Wesselényi Ferenc nevéhez kötődő, Habsburg-ellenes főúri szervezkedés résztvevői sorában ott volt Zrínyi Ilona apja, nagybátyja Frangepán Ferenc és férje I. Rákóczi Ferenc is. Az ifjú pár közös otthonát a sárospataki várban rendezte be. Zrínyi Ilona a várból itt is folyóra nézhetett, mint Ozaljon, de itt a Bodrog sokkal szélesebb volt, mint lánykorában a Kupa folyó. Az udvartartást fejedelmi fény és gazdagság jellemezte. Az erdélyi hagyományok, a lengyel és török hatások, nyugati holmik különleges egységet mutattak. Az ifjú férj mesés nászajándékkal lepte meg Ilonát. 8900 aranytallért és különböző, 30 ezer tallérra becsült arany- és ezüstékszert adott. Ilona a szülői házból magával hozott ékszerekkel, az őt megillető örökséggel, a leánynegyeddel együtt dúsgazdagnak számított. Házasságukból 1672-ben született Julianna nevű leányuk és 1676-ban fiuk Ferenc, a későbbi II. Rákóczi Ferenc, Magyarország vezérlő fejedelme.

    1676. július 8-án özvegyen maradt Ilona, meghalt I. Rákóczi Ferenc. Ezután gyermekei gyámjaként ő kezelte és irányította a hatalmas Rákóczi-vagyont, védte gyermekei érdekeit.

    1682-ben kötötte második házasságát Thököly Imrével. Férje oldalán részese volt a Habsburg-ellenes kuruc felkelésnek. 1685-88 között hősiesen védte Munkács várát az ostromló Caraffa generális ellenében. A vár 1688-as kényszerű átadása után Ő és lánya Bécsbe, fia Neuhaus jezsuita kollégiumába került. Ferenccel soha többé nem találkozott.

    1692-ben egy fogolycsere révén követhette Ilona férjét, Thököly Imrét a Török Birodalomba. A kis-ázsiai Nikodémiában halt meg 1703-ban. „Leszakasztá az halál az virágot mezejéről, ezt az nemesebbik virágot” - ezek voltak titkára búcsúsorai.

    Isztambulban a Szent Benedek templom kriptájában temették el. Sírja felett márványba vésték: „Itt nyugszik hősies tettei után az asszony, nemének és századának dicsősége... Meghalt a virágmezei birtokán … életének hatvanadik évében február 18-án.” Hamvai 1906 óta Kassán, a Szent Erzsébet dómban nyugszanak.

    Tudta-e, hogy születésének éve máig kérdéseket vet fel, többen későbbi dátumot tartanak valósnak?

    Tudta-e, hogy 1665-ben a kézfogón (eljegyzésen) a trencséni fürdőben látta először vőlegényét, I. Rákóczi Ferencet?

    Tudta-e, hogy a szépséges Zrínyi Ilona a kor szokásrendjéhez képest (ami akkor 14, esetleg 16-18 éves kort jelentett) későn, 22 éves korában tartotta menyegzőjét?

    Tudta-e, hogy 350 esztendeje, 1666. március 1-jén kötött házasságot Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc Zborón?

    Tudta-e, hogy I. Rákóczi Ferenc halála után elérte azt, hogy rá szálljon a Rákóczi család minden örökletes joga, így Sáros vármegye főispánjaként is ő intézkedett?

    Tudta-e, hogy 1692. január 8-án Törökországba indulása előtt búcsúlevelet írt fiának, melyet a címzett feltehetően soha nem olvasott?

    Tudta-e, hogy Zrínyi Ilona és Thököly Imre 1694. októberében született leányát Zsuzsannának nevezték?

    Tudta-e, hogy 313 esztendeje, 1703. február 18-án halt meg Zrínyi Ilona? Tudta-e, hogy a szabadságharc kezdetén hazatérő II. Rákóczi Ferenc anyja halála miatt viselt gyászruhát? 

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

 Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
 Phone: +36 47 311-083
 Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 590-005
Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05