• A 25. Zempléni Fesztivál nyitóhangversenye a várudvaron


    1992-ben is a várudvaron kezdődött 

    „Hiszen még csak 'tegnap' volt, amikor a fesztivál eredeti helyszínei – Sárospatak, Sátoraljaújhely és Szerencs – mellé felsorakozott szinte az egész környék...” „Viszonylag szűkre szabott programmal indultunk 1992-ben: a főszerep – igaz ez ma sem változott – a muzsikáé volt; mellette a próza és némi képzőművészet jutott csupán szóhoz…” „Amikor 1992-ben belefogtunk ennek a fesztiválnak a megszervezésébe, az a cél vezérelt bennünket, hogy segítsük új életre kelteni ezt a magyar művelődéstörténet és kulturális hagyományok szempontjából olyannyira fontos tájegységet, amelynek évszázadokon átívelő inspirációja napjainkig is tartó, mély hatást gyakorolt a magyar szellemi életre. Akkoriban a Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítványt, és jómagamat is afféle modern kori hóbortos Don Quijote-nak gondoltak, méghozzá nem is kevesen...” A fesztivált megálmodó Rolla János,  a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangverseny mestere, a Zempléni Művészeti Napok igazgatója visszaemlékező gondolataiból kiragadottak e sorok.
    „...Hisszük, hogy a kultúra nem csak a fővárosé és nem csak néhány nagyváros privilégiuma, hanem egyetemes és minden ember számára fontos, akár városban, akár falun él. Ezen hitünk szellemében támogatjuk a Zempléni Művészeti Napok rendezvénysorozatát.
    Meggyőződésünk, hogy az ilyen nemes célú vállalkozások jól szolgálják a magyar kultúra ügyét és hozzájárulnak ahhoz, hogy itthon és külföldön egyaránt ismertebbé váljanak olyan nagy történelmi és kulturális múlttal rendelkező települések és régiók, mint amilyenek a Zempléni Művészeti Napok színhelyei.” – olvashatjuk a fesztivált első programfüzetében a rendezvény fő támogatója, az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióközlési Rt. vezérigazgatója, Bartha József gondolatait.
    A fesztivál első alkalommal  tíz helyszínen, 1992. augusztus 21-30. között került megrendezésre Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Szerencsen, Karcsán. Első logóját a sárospataki vár Lorántffy-loggiája ihlette. 


    2016. augusztus 12-én este a sárospataki várudvaron a jubileumi, huszonötödik fesztivál kezdődött. Ez Tokaj-Hegyalja és Zemplén,  legnagyobb kulturális rendezvénysorozata. Az eltelt negyedszázad alatt megváltozott a neve, az időpontja, a fesztivál igazgatója, a művészeti vezetője és logója is. A cél azonban nem változott: a helyiek akarjanak eljönni, részt venni a fesztiválon. Maradt a töretlen lelkesedés, a zene szeretete, a települések összefogása, s mindenekelőtt a színvonalas és változatos programok széles választéka.
    A Zempléni Fesztivál rendezője az Interkultúr Hungária Közhasznú Nonprofit Kft. Művészeti vezetője Hollerung Gábor, a a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója. A fesztiváligazgató Turjányi Miklós nyilatkozta a közelmúltban: „Az újkori Magyarország történelmében egyedülálló, hogy egy fesztivál folyamatosan, megszakítás nélkül 25 évig képes volt minden évben megszervezni magát.” Hollerung Gábor a Pesti Műsorban így fogalmazott: „Egy ilyen fesztivál feladata a lokalitás felé fordulás. Hittel vettük át 2004-ben az alapító Rolla Jánostól és a Liszt Ferenc Kamarazenekartól a szervezést ebben a hátrányos helyzetű régióban. Szemünk előtt lebegett, hogy a kultúra minél több ember számára elérhető legyen a régióban.” „Kiindulópontom a színvonal, legyen bármilyen programról szó, valamint az emberek érdeklődése. Arra törekszem, hogy nagyszámú közönség érdeklődésére számot tartó programokat szervezzünk.”
    Tizenkilenc évig az Antenna Hungária volt a fő szponzor, azóta a kulturális kormányzat támogatja a fesztivált. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Balog Zoltán miniszter évek óta megkülönböztetett figyelemmel kíséri és kiemelt támogatásban részesíti a rendezvényt.
    A jubileumi, 25. Zempléni Fesztivált köszöntő Turjányi Miklós az év egyik legszínvonalasabb vidéki kulturális rendezvényének nevezte a programot. Kiemelte, hogy minden eddiginél gazdagabb programkínálattal várják a komolyzenei koncerteket, operát, operettet, irodalmi, színházi és táncprodukciót, kirándulásokat, jazz programot és kiállításokat kínáló fesztiválon a vendégek.  „Zemplén szépsége, épített öröksége és a Tokaji bor olyan közös egységet alkotnak a fesztiválon közreműködő művészekkel, amely egyedülálló élményt biztosít az ide látogató vendégeknek.” – mondta Dr. Hörcsik Richárd parlamenti képviselő. 
    A megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében egyebek mellett hangoztatta, hogy a kormány, a Nemzeti Kulturális Alap egyetlen vidéki fesztivált sem támogat olyan mértékben, mint a zemplénit, összességében csaknem száz millió forinttal. Ez a jubileumnak is szól – tette hozzá a politikus, aki szerint Zemplénben olyan közönség van, amely ezt a kultúrát értékeli, befogadja, becsüli.
    A miniszter úgy fogalmazott: azért is érdemes plusz eszközökkel is támogatni ezt a fesztivált, mert huszonöt éven keresztül kitartottak a kultúra mellett egy olyan vidéken, amely számára a rendszerváltás nemcsak jót, hanem nehézségeket is hozott.
    Mint mondta, a Zempléni Fesztiválban az a különleges, hogy a magyar és az egyetemes kultúrának olyan gyöngyszemei, állnak színpadra, akiket bárhol a világon – Berlinben, Londonban vagy Tokióban – tisztelnek, becsülnek, szeretnek.
    A zsúfolásig megtelt várudvaron a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjével vette kezdetét –  vezényelt Hollerung Gábor – Zempléni Fesztivál. Az első részben Mozart Sinfonia Concertante hegedűre, brácsára és zenekarra írt műve hangzott el. A szólisták Kokas Katalin és Kelemen Barnabás voltak. Szünet után – kapcsolódva a Bartók évhez – A kékszakállú herceg vára című operát hallhatta a közönség. Juditot Meláth Andrea, a Kékszakállú szerepét Kálmán Péter énekelte.
    A világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar 1992 óta minden évben szerepelt Sárospatakon. Az együttes a várudvari programok második estéjén, 2016. augusztus 14-én népszerű barokk darabokat játszott. Hangversenymester Tfirst Péter. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős növendékeiből 1963-ban alakult Kamarazenekarnak 2003-ban Sárospatak városa Pro Urbe díjat adományozott. A zenekar mindig is szívén viselte az ifjú tehetségek felkarolását. Ezen az estén a fiatal kora ellenére máris nagyon sikeres Pálfalvi Tamás trombitaművésszel muzsikáltak.
    Az 1992-ben a fesztivál központjául választott sárospataki vár csodálatos akusztikájú udvara lesz a a záróhangverseny helyszíne  2016. augusztus 21-én. A Budafoki Dohnányi Zenekar Hollerung Gábor vezényletével adja elő J. Haydn A teremtés oratóriumát.

    Dr. Tamás Edit

  • A legek porcelánmanufaktúrája, Herend

    Új időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában 2015. július 17 és október 30. között egy különleges kiállítás várja a látogatókat Sárospatakon. Herend kisváros a Bakonyban,  nevét  azonban világszerte és Magyarországon is széles körben ismerik. A  herendi porcelán hungarikum, a Magyar Örökség része.
    A mai Porcelánmanufaktúra elődjét, a fajansz- és kőedénykészítő műhelyt 1826-ban alapította Stingl Vince. Fischer Mór 1839-ben vette meg e kis műhelyt, azóta csak porcelán készül Herenden.
    Hamarosan a magyar arisztokrácia vásárolta termékeit, s a Manufaktúra császári és királyi udvari szállító lett. 1842-ben, az első magyar iparműkiállítás sikerét értékelő Kossuth Lajos Herend kapcsán a következőket mondta: „... 14.000 látogatói közt bizonyosan egy sem volt, kinek szemei a honi műipar örvendetes fejleményének ezen díszes jeleit örömmel ne szemlélte volna.”
    A Herendi Porcelán sikertörténet, az 1851-es londoni világkiállítás fordulópont történetében, a chinoiserie-k osztatlan sikert arattak. Viktória angol királynő ekkor vásárolt egy kínaizáló pillangós, lila peóniás készletet a windsori kastélya számára. Utóbb ez a Viktória minta vált Herend szimbólumává. 
    A Herendi Porcelángyár jogutódjaként 1992-ben megalakult a Herendi Porcelánmanufaktúra Részvénytársaság, utóbb Zrt. ma a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája. A részvények többsége  a munkavállalóké, kisebb részben a magyar államé.
    A siker alapja a minőség: A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át, a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden. A legnagyobb igényességgel készülnek a porcelán díszművek és étkészletek. A kézzel festett herendi porcelán maradandó érték. Ezen széles termékskálából került kiválasztásra a MNM Rákóczi Múzeumában most nyílt kiállításon látható több mint 300 tárgy.
    A 2015 július 17-én nyílt kiállítás megnyitóján Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Dr. Simon Attila a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója gondolatait követően Sebestyén Márta Kossuth díjas és Liszt Ferenc díjas népdalénekes ajánlotta a kiállítást a látogatók figyelmébe.  A művésznő Csörsz Rumen Istvánnal közös műsora tette emlékezetessé programot.
    A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. kiállítása várja a látogatókat Sárospatakon!

    Dr. Tamás Edit

  • A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma „Vasba öntött múlt” című kiállítása Eperjes-Sóváron

    Az iparművészet egy különleges válfajához, az öntöttvasművességhez kapcsolódik a 2016. szeptember 8-án a Szlovák Műszaki Múzeum eperjesi intézményében nyílt időszaki kiállítás.   A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma több mint négyszáz darabos gyűjteményéből válogatott műtárgy-együttes a XIX. században virágkorát élő európai öntöttvasművesség szinte valamennyi jelentős központjának termékét felvonultatja a legrégebbi porosz királyi vasöntödéktől kezdve az osztrák, morva, cseh területek, a Kárpát-medence központjain át a napjainkig is működő urali Kaszlinszkij Zavod műöntödéjéig. Külön értéke a kiállításnak, hogy a reformkorban európai léptékkel mérve is rangos, az egykori Rákóczi-birtokon fekvő Munkácsi Vasgyár finomöntödéinek művészi tárgyaiból félszáznál is több műtárgyat vonultat fel.
    A kiállítást megelőző sajtótájékoztatón az újságírók tájékoztatást kaptak a bemutatott gyűjtemény történetéről, a legkülönlegesebb tárgyakról. A műtárgy-együttest a budapesti Korompay László (1948-2013) és Sárospatakon született felesége, Sipos Judit gyűjtötte. Vásárlás útján került dr. Sándor József sárospataki öregdiák tulajdonába, aki továbbajándékozta a MNM Rákóczi Múzeumának. Ezzel az intézmény történetének legjelentősebb adományát tette. Kiállítássá Lengyelné Kiss Katalin, a budapesti Öntödei Múzeum nyugalmazott igazgatója formálta Sárospatakon, az ottani kiállítás kurátoraként. Segítőként ott volt mellette Korompayné Sipos Judit, a gyűjtő is. Az eperjesi kiállítást a MNM Rákóczi Múzeuma munkatársai, Kuzsmiczki Eszter és Váradi László álmodták Sóvár  múzeumi tereibe.
    A sajtó képviselői kérdések, hozzászólások nyomán képet kaphattak a szlovák-magyar múzeumi kapcsolatrendszerről, melynek fontos állomása ez a kiállítás. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Szlovák Műszaki Múzeum is jelentős kulturális összefogásként értékelte a kiállítás létrejöttét.
    A kiállítás megnyitóján a Szlovák Műszaki Múzeum főigazgatója, Eugen Labanič köszöntötte a megjelenteket, köztük Eperjes Város polgármesterét, az Eperjesi Egyetem rektorát és Szénási Lajos külgazdasági attasét Magyarország Kassai Főkonzulátusáról.
    Tamás Edit, a MNM Rákóczi Múzeuma igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a sárospataki múzeum, a szlovákiai múzeumok és az Eperjesi Egyetem között hosszú évek óta kiváló az együttműködés. Az eperjesi kiállítás a gyűjtemény második külföldi bemutatkozása. Terveik szerint az öntöttvas gyűjteményt Magyarország és a szomszédos országok múzeumaiban további időszaki kiállításokon mutatják be.
    A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, Tomka Gábor a kiállítást ajánlva utalt arra, hogy anyag legértékesebb részét az európai öntöttvasművesség kezdeti időszakának remekei, a gleiwitzi, berlini, mariazelli finomöntvények képezik. Köztük említhetjük Schönborn Károly és felesége mellszobrának mestermintáját. Történeti jelentősége miatt elsődleges a gyűjtemény Kossuth-szobra, Schossel András alkotása. 1848 őszén készültek a sorozat első, s 1849-ben további a darabok.

    Az időszaki kiállítás 2016. október 31-ig várja a látogathatókat Eperjes-Sóváron (námestie Osloboditel'ov 4. Prešov).

    Tamás Edit

  • A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma csatlakozik a Családok Nemzetközi Napja - 2016. május 29-i programjához.

    A programhoz kapcsolódva tájékoztatjuk Önöket a következőkről:
    Összhangban a minisztérium hozzánk intézet levelével, e program részeként intézményünk erre a napra helyezi át a családoknak szóló május havi kedvezményes napját.
    Eszerint a MNM Rákóczi Múzeumában 2016. május 29-én - összhangban a 194/2000. ((XI.24.) Kormányrendeletben megfogalmazottakkal - a MNM Rákóczi Múzeuma látogatóit megillető kedvezmények részeként díjtalan az állandó kiállításokra a belépés az Európia Gazdasági Térség állampolgárai számára -  a Kormányrendelet szerint minden hónap egyik hétvégi napján - 2016. május 29-én, vasárnap, amennyiben 26 év alatti személy, vagy 18 év alatti személy közeli hozzátartozó kísérője, legfeljebb 2 fő.

    Kellemes múzeumlátogatást és szép programokat kívánva!

    Dr. Tamás Edit múzeumigazgató

  • A Magyar Népmese Napja

    „Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”
    (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)

    2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére szeptember 30. – Benedek Elek születésének napja – a népmese napja lett, melyet azóta  minden évben országszerte, sőt sok határon túli magyar iskolában is megrendeznek.  Célja, hogy a meseszerető gyermekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak a mese felé.
    Benedek Elek (1859 –1929) a „nagy mesemondó”, mesegyűjtő, író, újságíró és országgyűlési képviselő parlamenti szűzbeszédében, 1888. február 9-én a gyermek-és ifjúsági irodalom fontosságáról szólt, a népköltészet, a népnyelv és a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezeregyéjszaka meséi, Grimm fivérek meséi, stb.) a legjobb magyar mesekönyvek voltak.
    Hivatalos világnapja még nincs a mesének, sem a népmesének. Egyedül a magyarok emlékeznek meg róla, immár 12 esztendeje.

    2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére szeptember 30. – Benedek Elek születésének napja – a népmese napja lett, melyet azóta  minden évben országszerte, sőt sok határon túli magyar iskolában is megrendeznek.  Célja, hogy a meseszerető gyermekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak a mese felé.
    Benedek Elek (1859 –1929) a „nagy mesemondó”, mesegyűjtő, író, újságíró és országgyűlési képviselő parlamenti szűzbeszédében, 1888. február 9-én a gyermek-és ifjúsági irodalom fontosságáról szólt, a népköltészet, a népnyelv és a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezeregyéjszaka meséi, Grimm fivérek meséi, stb.) a legjobb magyar mesekönyvek voltak.
    Hivatalos világnapja még nincs a mesének, sem a népmesének. Egyedül a magyarok emlékeznek meg róla, immár 12 esztendeje.

    A népmese a szóbeli elbeszélő költészet legnagyobb műfajcsoportjainak egyike, mely nem csak szórakozást biztosít, hanem bizonyos magatartásformákat, problematikus helyzetekben megoldást is mutat. A népmesemondás szóbeliségéből fakadóan képes az emberek között közvetlen kapcsolatot teremteni, párbeszédeket kialakítani, a mesehallgatót közelebb hozza saját kultúrájához, nyelvéhez, önismeretéhez, identitástudatához.
    Napjainkban a népmese leginkább a gyermekek mulattatására, nevelésére szolgál, azonban a szóbeliségben a szájhagyomány szerepe egyre inkább háttérbe szorul a mesekönyvekkel szemben.

    Második alkalommal ünnepeltük meg Sárazsadányban, a MNM Rákóczi Múzeuma Néprajzi Kiállítóhelyén, egy egész napos múzeumpedagógia foglalkozás keretén belül a Magyar Népmese Napját. Az idén a Vámosújfalui Általános Iskola 3. és 4. osztályával jártunk utána, hogyan is születik a mese…
    Dégh Linda, jeles folklórkutató az 1940-es években, Sárában gyűjtött Penna Jankó című meséjének megtekintésével kezdődött a program, majd a gyerekek egy-egy saját maguk által kitalált mesét játszottak el jelmezbe öltözve. A bemutatók végén egy kis táncos mulatságra is sor került.
    Délután egy vetélkedő keretein belül bizonyíthatták a csapatok, mennyire jártasak a népmesék világában. A kvíz kérdések mellett ügyességüket is megmutathatták a tanulók a különböző népi játékok kapcsán.
    A programot Vaskó Csenge és Bana László - a Sárospataki Református Kollégium Általános Iskolája tanulói - a Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola néptáncosainak bemutatója koronázta meg.
    Külön köszönet a segítségért Darmos István néptáncpedagógusnak.

    Jövőre, akit érdekel, járjon utána…


    Leskó Andrea
    néprajzos-muzeológus
    MNM Rákóczi Múzeuma

  • A Mandel Quartet előadása az Öregpalotában

    Augusztus 18-án a Fesztivál visszatért régi kedvelt helyszínére, a Vörös-torony Öregpalotájába. Magyar királyok udvarainak zenéje címmel a Mandel Quartet tartott telt házas előadást. Mandel Róbert, Kállay Gábor, Andrejszki Judit és Szabó Zsolt előadásában a királyi és fejedelmi udvarok jellegzetes muzsikája szólt. A történeti szempontból is különleges élményt nyújtó programban helyet kapott Balassi Bálint és – talán a patakiaknak is kedveskedve – diákdallamok is megszólaltak.

     

  • A sárazsadányi Néprajzi Kiállítóhelyen a Puzangala Gyermekkórus lépett fel a Fesztivál programjában

    A 25. Zempléni Fesztivál augusztus 15-i kirándulókoncertjén lépett fel a tajvani gyermekkórus. A gyermekkar – melyet  2008-ban Maja Township alapított – tagjai az őslakos paiwan törzshöz tartoznak. A gyermekeknek természettől fogva remek az énekhangja és alapos zenei képzés során sajátították el a paiwan népdalokat. Az előre leírt kórusismertetőben olvashattuk, hogy az énekkar legfontosabb célja, hogy örömet szerezzen közönségének. Ez maximálisan érezhető volt fantasztikusra sikeredett sárazsadányi koncertjükön is. A színes népviseletbe öltözött kislányok (a kéttucatnyi 6-12 éves lány között egyetlen kisfiút láthattunk!) kórusa  a Néprajzi Kiállítóhely udvarán fantasztikus hangulatot és hihetetlen zenei élményt nyújtott az érdeklődőknek. Mosolygós, életvidám természetük magával ragadta a közönséget is.
    Az időjárás megtréfálta ugyan a másfél száz fős hallgatóságot és a fellépőket, de megzavarni nem tudta a fergeteges produkciót. A jégesővel együtt jövő nyári zivatar alkalmával láttak a tajvani fiatalok életükben először hulló jégszemeket. Utána azonban mosolygósan, nyitott szívvel és lélekkel folytatták a műsorukat a „múzeumudvar” képzeletbeli színpadán.
    A kórus neve „puzangala” reményt jelent és akik ott voltak Sárazsadányban, mindannyian tanúsíthatjuk, méltán nevezik őket hazájukban „Tajvan legszebb hangja”-ként.



    Dr. Tamás Edit
    múzeumigazgató

  • A Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja reggeli miséje a vár kápolnájában

    2016. augusztus 23-án ünnepi szentmise keretében szentelték fel a Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja Boldog Mária Lujza Házát Sárospatakon. Az ünnepségre városunkba érkezett a  Nővérek delegációja Rómából. Számukra kiemelt helyszín Sárospatak, Szent Erzsébet szülőhelye. A Nővérek sárospataki látogatásuk során mindig felkeresik a vár  kápolnáját is.
    A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt kápolna Franz Eybl alamizsnát osztó Erzsébet képével  szimbolikus. A XIX. század végétől a XX. század közepéig ez a kápolna őrizte Árpád-házi szentünk emlékét szülővárosában. 1996-os újraszentelése után immár két évtizedes hagyomány a pünkösdi és az Erzsébet napi szentmise.
    Kápolnánk azonban az év minden szakában nyitott Szent Erzsébet tisztelői előtt. Örömmel fogadjuk azon zarándokokat akik kicsiny kápolnánkban szentmisét szeretnének tartani.
    Augusztus 25-én Kecskés Attila főesperes német nyelvű reggeli miséjén a részt vettek a külhonból jött nővérek, Samuela generális-anya,  illetve a Sárospatakon megtelepedett Szent Erzsébet Nővérek, Kanizja nővér, házfőnök vezetésével. Samuela Werbinska Kongregáció generális a szertartás végén meghatottan mondta, hogy milyen öröm számukra, hogy itt lehetnek. Ő személy szerint először volt szentmisén a Szent Erzsébet kápolnában. Hangsúlyozta Sárospatak különleges helyzetét. Minden nővér vágya eljutni ide. Bíznak abban, hogy a Boldog Mária Lujza Ház létrejöttével minél többük vágya teljesülhet a jövőben!

  • AVICOM különdíjat kapott a MNM Rákóczi Múzeuma

    A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa - közismert nevén az ICOM - az egyes tudományágakban és a különböző szakterületen tevékenykedő múzeumi szakemberek világméretű hálózata. A szakmai együttműködés elősegítéséért, a kulturális örökség megőrzéséért dolgozik az egész világon. Az ICOM-nak 30 Nemzetközi Munkabizottsága van, a múzeumi munka valamilyen speciális szakterületéről. Ezek egyike az AVICOM (angolul: Audiovisual and New Technologies), az Új Audiovizuális, Kép- és Hangtechnológiákkal foglalkozó Nemzetközi Bizottság.
        Az AVICOM Multimédia Munkacsoportja szervezi a The Museum Audiovision International Festival MUSAIONfilm 2017 - F@IMP 2.0 programot, amely múzeumok és kulturális örökséggel foglalkozó intézmények által létrehozott multimédiás eszközöket mutatja be és terjeszti, valamint díjazza a legeredetibb termékeket. 2017. június 13-15. között a csehországi Uherský Brodban, a Jan Amos Comensky Múzeumban rendezték az idei Fesztivált és az ünnepélyes díjátadót.
        A verseny több kategóriában zajlott, kisfilmektől a nagy alkotásokig. A versenyfilmek a világ minden tájáról érkeztek, miként a zsűri is. A bemutatott alkotások angolul készültek, vagy angol nyelvű feliratuk volt. Egy részük animációs, interaktív produkció, másik részük néprajzi dokumentum film, művészettörténeti feldolgozás volt. A legtöbb film Oroszországból érkezett.
        A fődíjat magyar pályázó, az Evangélikus Múzeum nyerte. A Fesztivál díjazottai között voltak orosz, brazil, finn, guatemalai, spanyol, svájci, horvát, cseh és magyar alkotások.
        A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma a rövid film kategóriában pályázott az I. Rákóczi György  ágyúöntő műhelyét bemutató filmmel. E kategória különdíját kapta múzeumunk. Köszönjük mindazok munkáját akik a film szakmai, technikai megvalósításában részt vettek!

    Dr. Tamás Edit

  • Az ágyúöntő műhely újabb elismerést kapott

    2016. december 9-én „I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye rekonstrukció és kiállítási pavilon építése” a műemlék helyreállítás, építmény rehabilitáció kategóriában az Építőipari Nívódíj Bizottság elismerő oklevelét kapta.
    A MNM Rákóczi Múzeuma 2014-ben nyitotta meg I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét bemutató kiállítását. A Mányi István által tervezett, az ÉPSZER Zrt. által kivitelezett XVII. századi falmaradványokat magába foglaló új épület 2015-ben ICOMOS díjat kapott.
    Gratulálunk mindazok munkájához, amelyek eredményeként a múzeum épület-együttese gazdagodott!

    Dr. Tamás Edit
    múzeumigazgató

  • Az üveghegyen innen és túl – időszaki kiállítás a MNM Rákóczi Múzeumában

        II. Rákóczi Ferenc alapította 1698-ban vidékünk első üveghutáját a Regéci-uradalomban.  Több mint kétszáz esztendeig működött Regéci-Huta néven a település. Működésének helye többször változott, Ó-Huta, Közép-Huta, Új-Huta (Háromhuta) néven ma is megtalálhatók a Zempléni-hegységben. A XVIII. században a Károlyi-család által alapított üveghuták sora jött létre, Hollóháza, Vágáshuta, Kishuta, Nagyhuta. Ezek egyike sem működött olyan hosszan, mint a Rákóczi által alapított. Megszűnésük az üveggyártás technikai fejlődése révén következett be. Ezek a kis huták nem tudtak lépést tartani a nagyobb üzemekkel. Utolsóként, 1916-ban a regéci huta fejezte be működését.
        Az üveghuták rendkívül gazdag tárgyi örökségét a MNM Rákóczi Múzeuma őrzi. Gyűjteményébe több mint 300 tárgyat gyűjtöttek muzeológus elődeink, köztük Takács Béla. A tárgyegyüttes ma is gyarapszik.
        A MNM Rákóczi Múzeuma gyűjteménye az alapja kiállásunknak. A kurátor kitekintéssel is élt. Salgótarján, Parádsasvár, Bükkszentkereszt mai formavilága, termékei reprezentatív áttekintése is megjelenik. A rendkívül tárgy gazdag kiállítás arra is vállalkozik, hogy bemutassa az üveggyártás alapanyagait és az üvegfúvás folyamatait.
        A 2016. június 18-án nyílt kiállítást Dr. Koncz Gábor egyetemi magántanár, főiskolai tanár ajánlotta az érdeklődőknek. A 2017 tavaszáig látható időszaki kiállítás kurátora Leskó Andrea néprajzos-muzeológus. A látványt Kuzsmiczki Eszter és Váradi László álmodta a megvalósult formába. A kivitelezést a múzeum munkatársai készítették. A látogatók tájékoztatására leporelló is készült. Várjuk a látogatókat!

    Tamás Edit

  • Emlékhelyek napja - 2016

    A Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2016. május 14-én első alkalommal került megrendezésre az Emlékhelyek Napja. Az országos megnyitót Magyarország kiemelt nemzeti emlékhelyén, a Kossuth téren tartották. Az esemény fővédnöke Kövér László, az országgyűlés elnöke volt.
    Az Emlékhelyek Napjának útjára indításával a Nemzeti Örökség Intézetének az volt a célja, hogy hazánk legfontosabb helyszínei, a nemzeti és a történelmi emlékhelyek mutassák meg ezerféle arcukat és nyissák tágra kincsesládáikat. Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke fogalmazott így az Emlékhelyek Napja országos programfüzetében.
    Nemzeti emlékhelyeink olyan értékek, melyek magukban hordozzák történelmünket, őrzik szellemi és kulturális hagyományainkat, emlékeztetnek minket a nemzeti múlt fontos részleteire. Országunk emlékei nem kizárólag építészeti, történelmi szempontból jelentősek: különleges hangulatot közvetítenek, amelyet nem csak a magyar emberek, de a külföldi látogatóink is érezhetnek. E gondolatokat dr. Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója írta a rendezvény bevezető gondolataként.

    Az Emlékhelyek Napja 2016. évi rendezvénye 15 nemzeti és 33 történelmi emlékhely helyszínének programajánlatával várta az érdeklődőket. Közöttük volt a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma.
    A sárospataki rendezvény megnyitója – az országos programhoz kapcsolódva – 10 órakor kezdődött a várudvaron. Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő köszöntőjében megemlékezett arról, hogy 2012-ben fogadta el az országgyűlés a nemzeti és történelmi emlékhelyekre vonatkozó szabályozást. Sárospatak a Rákócziak történelmi öröksége illetve a Református Kollégium és Nagykönyvtára által került be ezen kiemelt helyek közé. Dr. Hörcsik Richárd nagyívű előadásában bemutatta a Rákóczi-család történelmi szerepét, határokon átívelő kapcsolatrendszerét. Üdvözölte az Európai Rákóczi Kulturális Útvonal létrejöttét, kiemelve ennek jövőbeli lehetőségeit. Köszöntötte az alapító és a most csatlakozó településeket. Külön kiemelve ezen folyamatban a lengyelországi Jaroslaw városát, akik Sárospatak mellett kezdeményezői voltak a kezdeményezésnek.



    Aros János Sárospatak város polgármestere beszédében hangsúlyozta, hogy a Rákóczi örökség gondozása, megismertetése nemcsak a múzeumi szakemberek feladata, épp úgy fontos város vezetői számára is. Emlékeztetett arra, hogy idén februárban alakult meg a Rákóczi Kulturális Útvonal. Üdvözölte, hogy az Emlékhelyek Napja programja keretében Rákóczi életútjának települései csatlakoznak az Útvonalhoz.
    Dr. Tamás Edit a MNM Rákóczi Múzeuma igazgatója köszöntőjében megemlékezett 2016 jelentős évfordulójáról: Április 18-án volt 400 esztendeje, hogy Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házasságkötésével Sárospatak Rákóczi birtokká lett. 1616-1710 között a sárospataki vár volt a Rákóczi birtokok központja. Fontos történelmi események kapcsolódtak ide. Az épületegyüttes 1950 óta múzeumként mutatja be a fejedelmi család történelmi jelentőségéhez méltó kiállítását.
    Az Emlékhelyek Napja sárospataki programja keretében csatlakozott a Rákóczi Kulturális Útvonalhoz Borsi, Regéc, Háromhuta, Ónod, Köröm, Romhány, Tokaj települése. A jelenlévő polgármesterek ill. a képviseletükben megjelentek aláírták ennek dokumentumait. Ezen települések sorával II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, gyermekkorának helyszíne, az általa alapított üveghuta mai települése, az 1707-es országgyűlésnek nevet illetve helyszínt adó települése, a Rákóczi szabadságharc utolsó nagy csatájának helye, s a fejedelem egyik első táborának mai városa csatlakozott.
    Az ünnepség zárásaként a települések képviselői megkoszorúzták a fejedelem szobrát a múzeumkertben.
    A délelőtti programot fellépésével színesítette Nagy Csaba tárogatóművész és a Sárospataki Alapfokú Művészeti Iskola Csibőricke néptánc csoportja.
    Az Emlékhelyek Napja sárospataki programja azonban folytatódott. A MNM Rákóczi Múzeuma 50%-os kedvezménnyel várta egész nap a látogatókat. Több mint ezren keresték fel kiállításainkat. Ötletes családi- és gyermekprogramjainkba közel hétszázan kapcsolódtak be. Legtöbben a hungarikumok sorába tartozó tárogatóval ismerkedtek, miközben kuruc dalokat hallgattak és tanulhattak. Nagyon sokan készítettek Rákóczi kiálltványt és vették részt az ágyúöntő mesterképzés furfangos feladataiban. Nagy sikere volt Lorántffy Zsuzsanna hímzőműhelyének és sokan készítettek kalácsot a vár sütőházában. Nagyszerű Vörös-tornyot ábrázoló rajzok születtek képzőművészeti foglalkozásunkon. Kicsiket és nagyokat egyaránt vonzott a Rákóczi hétpróba.

    Dr. Tamás Edit

  • Ez évi százezredik kiállítási látogatóját köszöntötte múzeumunk

    Az állandó és időszaki kiállításaink összesített látogatószáma alapján 2016. augusztus 20-án köszönthettük a százezredik látogatót.
    Nagy Tibor és családja Csíkszentlélekről, Székelyföldről érkezett Sárospatakra. A múzeum kiadványaiból összeállított ajándékcsomag és a Tokaj-Oremus Kft. által felajánlott üveg bor volt a meglepetésük.

    Gratulálunk!

  • Főhajtás Balassi Bálint sírjánál

    Balassi Bálint 1554-ben, Zólyom várában született. Igazi reneszánsz személyiség, katona és költő. Életét átszőtték a szerelmek s a végvári harcok. A magyar irodalomban tőle olvashatjuk először az „édes hazám” szókapcsolatot a „Búcsút mond hazájának, barátainak és mindenkinek akit szeretett” című költeményében.
    Gyakran megfordult Sárospatakon. A vár tulajdonosai, Dobó Ferenc és Dobó Krisztina unokatestvérei voltak. 1584 karácsonyán unokahúgával, Dobó Krisztinával itt kötött házasságot és ugyanaznap néhány órára önkényesen elfoglalta a felesége, anyósa és sógora közös zálogbirtokában lévő Sárospatak várát.  Egyetlen fia, Balassi János ebből a házasságból született.
    Balassi Bálint volt a szerzője az „Euryalus és Lucretia” című széphistóriának, amely 1577-ben, a sárospataki várúr rózsalugasai alatt, a Gombos-kertben készült. 
    „Mikoron írnának másfélezer után
    hetvenhét esztendőben,
    Aeneas Sylvius írásából szerzék
    ez éneket versekben,
    Bodrog vize mellett, Patak városában,
    az úr gombos kertében.”

    A tizenöt éves háború kezdetén Balassi részt vett családja várainak visszafoglalásában. Esztergom 1594-es ostroma során sérült meg, néhány nap múltán vérmérgezés következtében hunyt el a szentkirályi katonai táborban. Halála előtti szavai: „Te katonád voltam, Uram, és a Te seregedben jártam.”
    A hibbei római katolikus templomba, a Balassa család sírboltjába temették el. A templom egykor a család liptóújvári uradalmának kegyúri temploma volt. 1898-ban Liptó Vármegye Közössége táblát  állított emlékére a templomban:
    „Gyarmathi Balassi Bálint
    vitéz főúr és nagy költő
    esztegom vár ostrománál 1594. május 19-én sebesült.
    Ugyanott 1594 május 29-én meghalt.
    S e templomban temettetett el.
    Szerette hazáját, szerzett éneket, dalt.
    Harcmezőn esett el, a hazáért élt, s halt.”

    Hibbe liptó megyei rendezett falu, egykori szász bányásztelep a Hybce patak két partján. A fallal kerített templom előtt a 2004-ben, a magyar és szlovák kulturális minisztérium által állított emlékoszlop is jelzi, hogy napjainkban sem feledett Balassi hibbei nyughelye. A MNM Rákóczi Múzeuma munkatársai is fejet hajtottunk...   

    Dr. Tamás Edit

  • Hazatért Sárospatakra a spanyol divatú leányka ruha

    A vártemplom 1960-as években zajlott ásatása során került felszínre az állandó Rákóczi kiállításon látható epolettes leányka ruha. Restaurálása 2003-ban készült el, Sipos Enikő munkája.
    A XVI. században készült, viselt ruha kapcsán talán csak keveseknek jut eszébe, hogy ez egy spanyol divatú női darab.
    Felfigyeltek ugyanakkor e ruhára a spanyol divattörténeti kiállítás tervezői, s kölcsönözték a műtárgyat ez év tavaszán a spanyolországi Toledóba.
    A Múzeumok Éjszakája látogatói még csak az üres vitrint láthatták. A napokban hazatért Sárospatakra a leányka ruha, s visszahelyezésre került a kiállításba. Várja a látogatókat!

  • Húsvét hétfői játék a tokaji borok jegyében

    Tudta-e, hogy Tokaj-Hegyalja legnagyobb szőlőbirtokosa volt a Rákóczi-család? A MNM Rákóczi Múzeumában található a terület legnagyobb szőlészeti és borászati kiállítása. Húsvét hétfői játékunkban a Rákócziak s a borok is szerepet kaptak.
    Intézményünk azon múzeumlátogatóit szólította meg, akik jegyet vásároltak a Rákóczi kiállításra, a Vörös-toronyba, megnézték az ágyúöntő műhelyt, és a szőlészeti és borászati kiállítást.  Közöttük óránként egy palack tokaji bor került kisorsolásra. A Tokaj-Portius Pincészet, a Gira Bormanufaktúra, a Pajzos Megyer Zrt és a Harsányi Pincészet által felajánlott kiváló minőségű nedűk kerültek a szerencsés játékos kedvű múzeumlátogatókhoz. Közel 400-an vettek részt a nap folyamán ezen a programon. A nyertesek  Nyírtelekről, Újfehértóról, Nyékládházáról, Budapestről, Szegedről, Tiszavasváriból, Egyekről és Szorgalmatosról  érkeztek városunkba.
    Köszönjük hogy felkeresték múzeumunkat és bekapcsolódtak ezen programunkba. S azok se legyenek szomorúak, akik nem nyertek! Újabb hasonló játékunkat áprilisban tartjuk. Figyeljék honlapunk felhívásait!

  • ICOMOS-tábla avatás I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyében

    Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2006-ban határozta el, hogy évente megjutalmazza az általa legkiválóbbnak ítélt, három évnél nem régebben befejezett műemléki helyreállításokat. Ezen díj átadását minden évben a Nemzetközi Műemléki Világnap alkalmából (április 18.) az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke hirdeti ki.
    Az Új Széchenyi Terv ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-016 számú Turisztikai attrakciófejlesztés pályázata keretében a Sárospatakon megvalósult I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye is a javaslatok közé került a 2014-ben elkészült épületek tekintetében.  Nagy örömünkre 2015-ben “a sárospataki ágyúöntő műhely maradványait megőrző, a környezetbe illeszkedő és az egykori működést szellemesen bemutató épület” indoklással az ICOMOS-díj városunkba került.  

    A MNM Rákóczi Múzeumában 2015. szeptember 11-én került sor az ICOMOS-díjat  tanúsító tábla ünnepélyes felavatására.  
    Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum mb. főigazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága tiszteletbeli elnöke foglalta össze gondolatait. Ez után díjazó, s díjazott képviseletében közösen leplezték le az ICOMOS-táblát.
    Tamás Edit, a MNM Rákóczi Múzeuma igazgatója név szerint mondott köszönetet az épületegyüttes és a kiállítás megvalósításában végzett munkáért.  Külön köszönetet mondott Sándor Józsefnek, a MNM Rákóczi Múzeuma adományozójának, aki az elmúlt években mind a régészeti ásatás, mind a kiállítás megvalósítását támogatásával segítette.
    A hozzászólók mindegyike hangsúlyozta az itt bemutatott téma egyediségét, a kiállítás különleges megvalósításának módját, a megőrzött maradványok és az új épület egységét, a jövőbeli lehetőségeket.
    Az ágyúöntő műhely egy lehetőség a MNM Rákóczi Múzeuma turisztikai kínálatának bővítésére. Olyan hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti témát dolgoz fel rendkívül szemléletesen, ötletesen, mely érthető és értelmezhető kicsiknek és nagyoknak, amatőröknek és szakmabélieknek, hazai turistáknak és külföldieknek egyaránt.


    Kutató: Ringer István régész
    Építész tervező: Mányi István, Kardos Gábor és a Mányi Stúdió munkatársai
    Belsőépítészet: Gergely László és a Stúdió munkatársai
    Műemléki felügyelő: Valóczki Istvánné

    Felelős vezetők: Csorba László főigazgató, Tamás Edit múzeumigazgató
    Projekt koordinátor: Német Lászlóné a MNM címzetes igazgatója
    Projekt menedzser: Inventio Consulting Kft. Szijjártó Orsolya vezetésével
    Gazdasági feladatok: Zsurki Attila, a Magyar Nemzeti Múzeum gazdasági igazgatója,
    Szemkóné Rák Emese, MNM Rákóczi Múzeuma.
    Építészeti kivitelező: ÉPSZER Zrt. Sárospatak - Leskó István vezetésével
    Restaurátor: Reston Kft. - Osgyányi Vilmos kőszobrász-restaurátor vezetésével

    Tamás Edit

     

     

  • Makovica vára és az eltűnt zborói kastély

    A lengyel határ közelében emelkedik egy 450 m magas hegy tetején Makovica vára. A XIII. században épült, a XVI. században Serédy Gáspár uralta az itteni uradalom központját. Tőle vásárolta meg Rákóczi Zsigmond 1601-ben. Ekkor ez Rákóczi legjelentősebb birtoka,. Ide költözik, itt nőnek fel fiai György, Zsigmond, Pál. Rákóczi Zsigmond bár rendbe hozatta a várat, inkább kedvelte az általa építtetett kastélyt.
    A külső várba ötszög alakú kaputornyon jutunk, második udvarába egy négyszögletes kaputornyon, ahonnan újabb kaputornyon a belső várba. A belső várat patkó alakú tornyok védik. A palotaszárny udvarának sarkában ötszögletű öregtorony áll. A falak jórészt egyemeletnyi magasan ma is állnak annak ellenére, hogy1684-ben elfoglalták és lerombolták a császári csapatok. 1699-ben II. Rákóczi Ferenc és testvére Julianna megosztoztak az örökölt birtokon. Makovica Juliannáé lett, általa később az Aspremontok, Erdődyek birtokolták.


    Makovica várának megszerzése után Rákóczi Zsigmond kastélyt építtet a vár alatti faluban, Zborón. Ez a négyszögletű, kerek saroktornyos épület kedves tartózkodási helye lesz a családnak. Zsigmond fiai közösen öröklik, a legkisebb Pál lakott itt a kastélyban. Sokat időzik itt György. A hagyomány szerint ő ültette a nevezetes hársfasort. Levelei keltezésén is szerepel a 100 hársfa. A XVII. században épül a kastély melletti templom is.
    Nevezetes történelmi esemény is zajlott itt: 1666-ban itt tartotta esküvőjét I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona. A Wesselényi összeesküvés szálai talán itt kezdtek el szövődni és a bukás után ide vonult vissza a megtorlástól megmenekült I. Rákóczi Ferenc. Itt is halt meg 1676 nyarán.

    Fényes Elek 1851-ben így írt: „ Van itt két kastély, mellyekből a felső bástyákkal kerített, s egy kéttornyu templomot és egy nagy udvart foglal magába. Az udvaron kivül két sorban 100 hársfa áll, mellyek onnan nevezetesek, mivel Rákóczy György minden levél irásánál e szavakat szokta használni: „Datum Zboroviae sub centum tiliis.” A most leirt várkastély gr. Erdődyé; az alsó egy angol kerttel együtt gróf Szirmayé.” „A régi makoviczi vár egy erdős, magas hegy tetejére épittetett, de most omladékokban hever.”
     Ma már nincsenek meg az évszázados hársfák, de ami szomorúbb nincs meg az épület sem. 1914-ben az orosz betöréskor harci cselekmények zajlottak a környéken, súlyosan megsérült a kastély és a templom. Azóta a kastélynak már nyomait sem találjuk a faluban, az 1950-es években lebontották. A templom reneszánsz pompájában ma is fenséges látvány.

        Az erdős hegy tetején állnak Makovica egykor erős, büszke várának romjai. 165 esztendeje Fényes Elek omladékokban heverő falakat látott, miként 2000-ben mi is. Napjainkban azonban zajlik a váregyüttes feltárása, megkezdődött a falak állapotának stabilizálása. Jól láthatóan megváltozott az épületegyüttes. Kitakarították a sűrűn benőtt növényzetet, s elkezdődött, s a látképet meghatározó eredményt mutat az omladékok kitermelése. Megváltoztak a belső terek, átláthatóbb a terület, az épület és falmaradványok rendszere. A tájékozódást a sűrűn kihelyezett alaprajzok és a korabeli inventáriumokból vett szöveges részletek segítik. Érdemes felkeresni a Kárpát-medence ÉK-i csücskének legészakibb várát, közel a lengyel határhoz. Mi is megtettük!

    Tamás Edit

  • Megkezdődött a Zempléni Fesztivál

    2017. augusztus 11-én este útjára indult a huszonhatodik Zempléni Fesztivál. Rendezője az Interkultúr Hungária Közhasznú Nonprofit Kft. Művészeti vezető Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója, a fesztiváligazgató Turjányi Miklós.
    A nyitóhangverseny ez évben is a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában, a belső várudvaron volt. A Rákóczi-vár csodálatos akusztikájú udvara a Fesztivál emblematikus helyszíne 1992 óta. A Perényi-szárny impozáns, XVI. századi későreneszánsz hármas árkádja elé épült a színpad. Ez évben is zsúfolásig megtelt a nézőtér.


    Turjányi Miklós fesztiváligazgató, Demeter Ervin B.-A.-Z. megye kormánymegbízottja és Hörcsik Richárd parlementi képviselő köszöntötte a megjelenteket. Mindannyian kiemelték a Fesztivál jelentőségét a térség kulturális életében, turizmusának fejlődésében. Hangsúlyozták a települések összefogását, méltatták a színvonalas és változatos programok széles választékát.
    A Fesztivál a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjével vette kezdetét  –  vezényelt Hollerung Gábor. Az első részben „R. Schumann:Nyitány, scherzo és finale”hangzott el.  Ezután „J.Haydn:   C-dúr csellóverseny Nr 1.” műve következett. Szólistaként a Junior Prima-díjas Szabó Ildikó lépett fel. Szünet után Beethoven VII., A-dúr hallhatta a közönség.
    Köszönet a nagyszerű előadásért !

    Dr. Tamás Edit

  • Múzeumok éjszakája a MNM Rákóczi Múzeumában

    A csillagászok június 21-ét jelölik meg az év legrövidebb éjszakája dátumaként. A néphagyomány Szent Iván (Keresztelő János ünnepe) napjának éjszakáját tartja a legrövidebbnek. A múzeumok Szent Iván napjához legközelebb eső szombat éjszakáján különleges programokkal várják a látogatókat, ünneplik a múzeumok éjszakáját.
        A MNM Rákóczi Múzeuma csatlakozva az országos eseményhez évről-évre nagyobb érdeklődés közepette rendezi meg e napot. 2016. június 25-én a kapunyitást követően már fél nyolckor kinyitottak a múzeum kiállításai, megkezdődtek a kreatív- és gyermekprogramok. Az ágyúöntő mester próbát a vállalkozó kedvűek teljesíthették, Lorántffy Zsuzsanna hímzőműhelyében több mint százan fordultak meg. A Sütőház hatalmas kemencéjében folyamatosan sültek a kicsik s nagyok formálta kőttes tészták. A nyitástól éjfélig folyamatosan hosszú sor állt a csillagvizsgálónál a Vörös-torony tetején.
    A várudvaron nagyelőadások követték egymást. A Csavar Színház nagy sikerrel mutatta be „A nagyidai cigányok”-at. A Napraforgó Meseszíház „Vitéz Katinka” interaktív előadásába bevonta a közönség soraiból a gyereket is. Mindkén színdarabra és az őket követő Folk Error együttes koncertjére is egészében megtelt a várudvar nézőtere.
    Természetes volt Szent Iván éji tűzugrás is. A várkertben a hagyományokat felelevenítve nagyon sokan vállalkoztak a tűz átugrására, bízva cselekedetük jótékony hatásában.
    A várudvaron rendezett táncház fiatalokat és idősebbeket egyaránt megmozgatott. 


    Tamás Edit

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

 Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
 Phone: +36 47 311-083
 Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 590-005
Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05