Ezereskapitányok arcképcsarnoka

 1966-ban a Magyar Nemzeti Múzeum a sárospataki múzeum részére 12 kisméretű, 38,5x28 cm nagyságú olajképet vásárolt. Ezek a XVII-XVIII. század fordulójának viseletében férfiportrékat ábrázolnak. Tíz hátlapján az ábrázolt személy neve olvasható volt, kettő ismeretlen. A rendkívül rossz állapotú képek Sárdy Lóránd festőművész által restaurálásra kerültek, s jelenleg a “Rákócziak dicső kora” kiállításon láthatók. Eladója közlése szerint eredetileg húsz képből állt az arcképcsarnok. A képek az 1708-as sárospataki országgyűlés alatt készültek, az ott jelenlévő tisztek egy csoportját örökítette meg a ma már ismeretlen festő. A tucatnyi kép közül e heti összeállításunk hét portréval ismereti meg olvasóinkat. Előző héten már hármat bemutattunk közülük. A képek Rákóczi másodvonalbeli parancsnoki garnitúrájának egyes tagjait ábrázolják.


Báró Zay András (1685-1734) ezereskapitány képe
Zay Lőrinc kuruc szenátor fia. 1704-től Rákóczi nemes apródja. 1705-ben az udvari lovas-karabélyos ezred főstrázsamestere, 1706-ban az udvari karabélyosok vice-colonellusa, 1707-ben a Nemes Compania főstrázsamestere, 1708-ban az udvari lovas-gránátos ezred colonellusa. 1710-ben Ordódy György utódaként az udvari lovas-karabélyos ezred főkapitánya.1711-ben a munkácsi lovasság parancsnoka. 1711. június 15-én aláírja a munkácsi kapitulációs pontokat. Követte Rákóczit a bújdosásba, majd Rodostóból hazatért felesége birtokára.

Varga Pál képe
Szabolcs megyei főhadnagy.

Id. Borbély Gáspár (? - 1710) ezereskapitány képe
Thököly gyalog főhadnagya volt, 1690 óta emigrációban élt. 1704 novemberében indult haza. 1706-ban voluntér kapitány Bezerédy Imre lovasezrede mellett. 1708-ban voluntér vicecolonellus, 1710-ban főkapitány. Halálosan megsebesült Vépnél, 1710. szeptember  9-én halt meg.

Ifj. Gróf Barkóczy Ferenc ezereskapitány képe
A XVI. század közepén Zemplén megyében felemelkedett család. 1582-ben már László nevű őse a megye alispánja, kinek fia a XVII. században országgyűlési követ. Az idősebb báró  Barkóczy Ferenc emelkedik grófi rangra 1687-ben. Az 1670-ben felkelt nemesség egyik vezére Zemplénben. 1685-ben ugyanő a megye főispánja. A Rákóczi-szabadságharc idején szenátor, mezei generálmarsall. 
Fia, az ifjabb Barkóczy Ferenc 1693-94-ben Zemplén vármegye örökös főispánja. Apjához hasonlóan 1704-ben csatlakozik Rákóczihoz. Visszakapja konfiskált birtokait. 1704 decemberében lovas ezredes, 1705-ben főcolonellus. 1705-ben aláírta a konföderáció szövetséglevelét. 1709-ben lovasezred parancsnoka. 1711. január 2-án feladaja Csicsva várát és elpártol. 1718-19-ben Ung vármegye főispánja.

Berthóti Ferenc (? - 1710) kassai vicegenerális képe
Berthóti Gábor Sáros vármegyei alispán  és Vécsey Mária fia. Nagyszombaton tanult. 1687-ben vádlott az eperjesi theatrumon, Caraffa bebörtönöztette. 1703 októberében már Rákóczi híveként küldetésbe ment Szomolnokra és a lengyel határszélre. 1703 novemberében a Sáros, Szepes, Liptó és Árva vármegyében levő lovas és gyalog magyar hadak és várőrsegek kapitánya. 1703-1705 között Sáros és Szepes vármegye fiscalis praefectusa, a szomolnoki bányák inspectora,  ezt a feladatkörét 1706 elején átveszi a Gazdasági Tanács. 1705-ben aláírta a konföderáció szövetséglevelét. 1705-ben szenátor, 1706-ban kassai vicegeneralis, 1706-1707-ben ruházati biztos. 1707-ben Sáros vármegye főispáni administratora, 1709-ben Sáros vármegyei mustra-commissarius. Pestisben halt meg Kassán 1710. szeptember 11-én. 

Ibrányi László (1652/1659 k. - 1705) ezereskapitány képe
A Szabolcs megyei Ibrány településről eredezteti magát a család. Ibrányi Ferenc  fia, Barkóczy István mostohafia. 1684-ben Thököly ezredese,  1686-ban császári ezredes. 1701-ben gyanúsított a Rákóczi-összeesküvésben.  1703. augusztus 6-án csatlakozik Rákóczihoz, ezereskapitány. Még abban a hónapban a Tisza környékén levő hadak vezérlője. 1705. április 5-én a jánosházi ütközetben sebesülten fogságba esik, április 22-én meghal. 

Csajághy János (1673 – 1712) brigadéros képe
Fejér megyei nemes, Gr. Bánffy György erdélyi gubernátor secretariusa. 1704 márciusában  kiszökött Szebenből, csatlakozott Rákóczihoz. 1705-ben a solti sánc parancsnoka, generáladjutant, az imsódi sánc parancsnoka, gyalog colonellusi dekrétumot nyert. 1705 augusztusában megkapja néhai Haller Sámuel portális gyalogezredét, melynek parancsnokságát a szatmári békéig megtartja. 1708-ban érsekújvári commendáns, brigadéros. 1710-ben az Ocskay felett itélkező hadbíróság elnöke. 1710-ben szolnoki commendáns, október 17-én kapitulál. Közreműködik a szatmári béke létrehozásában, 1711. április 26-án felesküszik a császárra, május 1-én aláírja a szatmári békét. A békeokmányt Bécsbe vivő hivatalos követség vezetője. Császári ezredes lesz, de ezredének felállítása előtt 1712. január 2. utáni napokban betegségben meghal.

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05