Nagyasszonyok Sárospatak történetében

A kiállítás kurátora: Dr. Tamás Edit
A kiállítás nyitva tartása: 2016. július 21. - 2016. november 27.
Helyszín: A Múzsák Temploma – a Borostyán épület nagyterme.
A kiállítást megnyitotta: Dr. Gyulai Éva egyetemi docens
Bemutatott műtárgyak: MNM Rákóczi Múzeuma, Magyar Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, ELTE Egyetemi Könyvtár, Országos Széchenyi Könyvár, Nemzeti Levéltár, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei,  MTA Könyvár és Információs Központ, Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár és Teológiai Szakkönyvtár, Keresztény Múzeum, Érseki Vagyonkezelő Központ Könyvtár, Levéltár, Múzeum, II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvár.

Kiállítás apropóját egy kettős történelmi évforduló adta. 1616. április 18-án, azaz 400 esztendeje kötött házasságot a pataki vár tulajdonosa, Lorántffy Zsuzsanna I. Rákóczi Györggyel. Ezáltal 400 esztendeje lett Sárospatak Rákóczi birtokká.
Az időszaki kiállítás vár XVI-XVII. századi történetének úrnőit vette sorba, s mutatta be életművüket: a két Perényi feleség, Dobó Krisztina, Kerecsényi Judit, Lorántffy Zsuzsanna, Báthory Zsófia, Zrínyi Ilona, Hesseni Sarolta Amália.
A kiállításhoz leporelló is készült.
A kiállítás az NKA támogatásával valósult meg.  

A kiállítás szakmai ismertetése:
Új időszaki kiállítással várja az érdeklődőket a MNM Rákóczi Múzeuma a Múzsák Templomában. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult kiállítás a XVI-XVII. század nyolc pataki nagyasszonyát mutatja be a tárgyak segítségével.
A sárospataki váregyüttest építő Perényi Péter (1502-1548) második felesége, Ormosdi Székely Klára a vár első asszonya. A család gyakran tartózkodott Patakon. Ez az időszak a reformáció terjedésének és egyeduralkodóvá válásának korszaka az országban. A Perényiak bibliai jártasságát mutatja a vár számos felirata. A városkapu fölé írt zsoltárvers: „Boldog az a város, ahol Isten igéjét hirdetik, és meg is tartják...” ¬ 1541-ben vésték fel, s átlengte a XVI-XVII. századi birtokos családok életét, s olvashatta minden pataki nagyasszony.
Perényi Gábor 1552-ben nősült meg. Felesége az előkelő Guthi Országh Ilona (1537-1569) eljegyzési gyűrűjét szívet tartó két kéz díszíti. Belső oldalán a menyasszony és a vőlegény monogramja olvasható. Országh Ilona telepítette a híres sárospataki Gombos-kertet, melyet 1577-ben Balassi Bálint is megénekelt Pataki széphistóriájában.
1673-ban az egri hős, Dobó István özvegye gyermekeivel, Krisztinával és Ferenccel kapták a sárospataki uradalmat. Dobó Ferenc (?-1602) 1583-ban vette feleségül Báthory István lengyel király unokahúgát. Választottja a fiatal, gazdag és szép Kerecsényi Judit. Az 1613-ban készült Dobó-Kerecsényi sírkő az egyetlen, mely a bemutatott pároknak közös nyughelyükön együtt emel emléket. Dobó Krisztina 1584. december 25-én a pataki vártemplomban kötötte második házasságát unokatestvérével, Balassi Bálinttal. Az esküvő után a férj nyomban elfoglalta a várat. Dobó Ferenc katonái azonban visszafoglalták azt.
Lorántffy Zsuzsanna (1600-1660) 16 esztendős korában Sárospatakon kötött házasságot I. Rákóczi Györggyel. Patak és a Lorántffy-birtokok a Rákócziak kezére kerültek. 1630-tól ők Erdély fejedelmi párja. Rangjukhoz méltón, a kor késő reneszánsz ízlése szerint építették, erődítették a pataki váregyüttest. Támogatásuk révén virágzott a Sárospataki Református Kollégium. A Lorántffy Zsuzsannához köthető tárgyi örökség a leggazdagabb. Leghíresebbek a nevéhez kapcsolt úrasztali terítők. Végrendelete sokszor idézett sorai: „Sáros-Patakot hagyom az egész nemes Magyarországnak”. Patakon hunyt el, ide temették.
Báthory Zsófia (1628-1680) családja az egyik leggazdagabb és legelőkelőbb Erdélyben. Európában elismert királyi, fejedelmi család. Zsófia szép, fiatal és buzgó katolikus. Református hitre tért, s 1643-ban házasságot kötött II. Rákóczi Györggyel. 1660-ban megözvegyült, odalett a Fejedelemség, de hatalmas vagyon fölött rendelkezett (Rákóczi-, Báthory-, lengyelországi uradalmak). A pataki várba költözött, majd többnyire Munkácson lakott. 1661-ben fiával együtt katolizált és a Rákóczi-birtokok erőteljes katolizálását indította el. Legfájóbb a pataki iskola elüldözése volt. 1680-ban hunyt el Munkácson. Kassán a jezsuiták templomában temették el.
Zrínyi Ilona (1643-1703) Horvátország legtekintélyesebb családjának tagja. I. Rákóczi Ferenccel 1666-ban kötött esküvőjük a Habsburg-ellenes főúri szervezkedés résztvevőinek találkozója is volt.  Az ifjú pár egyik otthonát a sárospataki várban rendezte be. 1676-ban megözvegyült. Gyermekei gyámjaként ő kezelte és irányította a hatalmas Rákóczi-vagyont. 1682-ben Thököly Imrével kötött házasságot. Férje oldalán részese volt a Habsburg-ellenes kuruc felkelésnek, 1685-88 között hősiesen védte Munkács várát. Ezután fia, II. Rákóczi Ferenc, Neuhaus kollégiumába került, soha többé nem találkoztak. 1692-ben követhette férjét a Török Birodalomba. Nikodémiában halt meg 1703-ban, hamvai 1906 óta fia mellett Kassán a Dómban nyugszanak.
II.    Rákóczi Ferenc 1694-ben a kölni dómban tartotta esküvőjét. Választottja a német fejedelmi házból származó katolikus hercegnő, Hessen-Reinsfelsi Sarolta Amália (1679-1722). 1701-ben ő szervezte a felségsértés vádjával letartóztatott férje sikeres szökését. Ezután Rákóczi Lengyelországban, Sarolta Amália Bécsben tartózkodott. A szabadságharc idején a béketárgyalások érdekében rövid időre Magyarországra utazott férjéhez. Bécsben nevelt gyermekeit soha többé nem látta. A lengyelországi Jaroslawban 1711-ben találkozott utoljára Rákóczival. Megszakadt kapcsolatuk. 1721-ben Párizsba került.
A látványt Kuzsmiczki Eszter és Váradi László álmodta a megvalósult formába. A kivitelezést a múzeum munkatársai készítették.

Vándorkiállítás: A Sárospatakon bemutatott műtárgyak fotóiból készült kiállítás. Keretezett képként bemutatott tárgyak, a hozzá kapcsolódó feliratokkal és összefoglaló szövegekkel végig kísérik a vár XVI-XVII. századi történetének úrnői életét.
Vaja a vándorkiállítás első állomása (2016. december 10. - 2017. január 31.)
Nyírbátorban mutatkozott be a vándorkiállítás második helyszínként (2017. február 1. – április 30.). Regécen jelenleg is látható a kiállítás.

A vándorkiállítás helyszínei:
Vaja: Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye (4562 Vaja, Damjanich u. 75.).
Nyírbátor: Báthory Anna Református Általános Iskola (4300 Nyírbátor, Fáy utca 17.) 
Regéc: Regéc Község Önkormányzata – Látogatóközpont (3893 Regéc, Fő út 42.)

A beszámoló letölthető!