A Rákóczi Múzeum Rákóczi konferenciát rendezett a Rákóczi évfordulón

„A Magyar Haza Szabadságáért” címmel szervezett, XXVIII. Sárospataki Művelődéstörténeti Konferencia a Rákóczi 350. eseménysorozatot zárta a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzemában. A tudományos élet hazai és Kárpát-medencei képviselőit megszólító eseményt a Rákóczi Múzeum és a Tokaj-Hegyalja Egyetem közösen rendezte. A két napos program első napját a trinitárius kolostorban, második napját a várkastélyban tartották.
Dr. Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának igazgatója köszöntőjében megemlékezett a Rákóczi 350. évforduló jelentőségéről, a már megvalósult sikeres rendezvényekről. Meghatottan említette a konferencia történelmi helyszínét. A trinitáriusokat II. Rákóczi Ferenc és testvére, Julianna Borbála telepítette Sárospatakra. Alapító levelükben kinyilvánították azon szándékukat, hogy a trinitárius atyák kolostorának egyik kriptája legyen majdan a Rákóczi-család temetkezési helye. A történelem lapjai azonban másként íródtak, a fejedelem és családtagjai hamvai nem kerültek Sárospatakra. A trinitáriusok kolostora azonban ma is áll. 300 esztendővel az alapítást követően a Rákóczi Múzeum akkori igazgatója, Jósvainé dr. Dankó Katalin mert nagyot álmodni: legyen az épület a Múzsák Temploma. Terveit tettek követték, és a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulóján ebben a funkciójában nyílhatott újra a felújított épület. II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját köszöntve a XXVIII. Sárospataki Művelődéstörténeti Konferencián a tudomány képviselői és általuk a legújabb kutatási eredmények itt a történelmi helyszínen kaptak nyilvánosságot.

A konferencia társrendezője képviseletében Dr. Toma Kornélia, a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektorhelyettese köszöntette a megjelenteket. „Van valami különös abban, amikor az ember ott beszél a történelemről, ahol maga is beleszületett annak világába. Sárospatakon születtem, itt élek, és számomra a Rákócziak öröksége soha nem csupán történelmi tananyag volt. Hozzátartozik a város szellemiségéhez, mindennapjainkhoz, ahhoz a kulturális környezethez, amelyben felnőttünk, és amelyet továbbadunk az utánunk következő nemzedékeknek… Az idei konferencia II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója előtt tiszteleg. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból ne elsősorban a fejedelemről, a hadvezérről vagy az államférfiról beszéljek, hanem arról az emberről, aki 40-44 éves korában megírta a Vallomásokat. Közel harminc éve dolgozom a pedagógusképzésben, ezért engem Rákóczi művének egy sajátos dimenziója különösen foglalkoztat: az önismeret, az önvizsgálat és az önnevelés kérdése. A Vallomások ugyanis nem egyszerűen egy rendkívüli életút elbeszélése. Sokkal inkább annak dokumentuma, hogy az ember miként próbál számot vetni önmagával… Az önéletrajz alapvető kérdése: mi történt velem?

A vallomásé ennél mélyebb: mit jelent mindaz, ami történt velem, és mivé lettem általa?

Számomra itt kezdődik a Vallomások különleges pedagógiai jelentősége… Rákóczi művében különösen érdekes, ahogyan visszatekint gyermekkorára, neveltetésére és életének meghatározó fordulataira. A korábban átélt események az emlékezés során új értelmet nyernek. A gyermekkori tapasztalatok, a kapott nevelés, a személyes kapcsolatok és a történelmi döntések egy nagyobb erkölcsi összefüggés részévé válnak… A fejedelem, aki történelmi szerepében mások vezetésére vállalkozott, a Vallomásokban saját életét is vizsgálat tárgyává teszi. Aki egykor a politikai szabadságért küzdött, később a belső szabadság, a lelkiismeret és a felelősség kérdéseivel szembesül. A Vallomások arra emlékeztet bennünket, hogy az ember formálódása nem ér véget a gyermekkorral, az iskolával vagy az egyetemmel. Az ember egész életében nevelhető – és egész életében feladata önmagát nevelni.”

A Magyar Nemzeti Múzeum képviseletében Szabados-Jámbor Zsuzsanna általános főigazgató-helyettes köszöntőjében kiemelte: „A fejedelem életművének egyik legfontosabb tanulsága, hogy a történelem nagy kérdései sohasem választhatók el az egyéni sorsoktól és a közösségek felelősségétől. A Rákóczi-szabadságharc nem csupán katonai események és politikai tárgyalások sorozata volt, hanem társadalmi csoportok, családok, egyházi közösségek és egész országrészek sorsát alakító küzdelem. A szabadság gondolata mögött személyes áldozatok, politikai dilemmák, diplomáciai erőfeszítések és eltérő érdekek húzódtak meg. Ezek feltárása nélkül nem érthetjük meg igazán sem a korszakot, sem azt a helyet, amelyet Rákóczi a magyar történelmi emlékezetben elfoglal. Éppen ezért tartom különösen fontosnak, hogy a mostani konferencia a szabadságharcot és annak korát sokféle nézőpontból közelíti meg. Az előadások II. Rákóczi Ferenc személyes életútjától és neveltetésétől a katonai és politikai eseményeken, a diplomáciai kapcsolatokon és az egyháztörténeti összefüggéseken át egészen a korszak női szereplőiig, a korabeli levelezésekig és a történelmi emlékezet alakulásáig vezetnek bennünket. A kutatások nemcsak a már ismert történeteket árnyalhatják, hanem új forrásokkal, új összefüggésekkel és új kérdésfeltevésekkel is gazdagíthatják tudásunkat… A sárospataki vár nemcsak épített örökségünk kiemelkedő emléke, hanem olyan helyszín is, ahol a történelem jelenléte a mindennapokban megtapasztalható. Az itt működő Rákóczi Múzeum az elmúlt évtizedekben a Rákóczi-kultusz egyik legfontosabb hazai központjává vált. Tudományos munkájával, gyűjteményeivel, kiállításaival és rendezvényeivel egyszerre őrzi a történelmi emlékezetet, és teszi azt élővé a látogatók, a kutatók és a fiatalabb nemzedékek számára… A Sárospataki Művelődéstörténeti Konferencia immár huszonnyolcadik alkalommal teremt lehetőséget erre a közös gondolkodásra. A rendezvénysorozat több évtizedes folytonossága önmagában is komoly érték. Azt bizonyítja, hogy a történelmi örökség megismerése és megőrzése hosszú távú szakmai munkát igényel. Külön köszönet illeti ezért a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának és a Tokaj-Hegyalja Egyetemnek a munkatársait, valamint mindazokat a kutatókat, történészeket, muzeológusokat és oktatókat, akik évről évre hozzájárulnak a térség és az ország művelődéstörténeti értékeinek feltárásához.”

A 24 előadót felvonultató rendezvényre szép számban érkeztek érdeklődők is. A közönség soraiban ott volt a Sárospatak Város polgármestere, Dr. Farkas Szabolcs, alpolgármestere Mózes Árpád. A Borsi Rákóczi Kastély képviseletében Ádám Csilla, az intézmény vezetője, a Tokaj-Hegyalja Egyetem képviseletében Komáromi Katalin, társadalmi kapcsolatokért felelős igazgató, Nemesné dr. Kis Tímea intézetigazgató. Körünkben üdvözölhettük Prof. Dr. Kónya Pétert az Eperjesi Egyetem rektorát, Prof. Dr. Bolvári-Takács Gábort, a Magyar Comenius Társaság elnökét, a Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyetemi tanárait, a hazai közgyűjtemények képviselőit.

Dr. Tamás Edit

Fotók: Balogh István

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05


Adatvédelmi tisztviselő

Beraczkai Ügyvédi Iroda